Ferencváros, 1981 (6. évfolyam, 1-2. szám)
1981. június / 1. szám
...hogy szembe nézhessünk önmagunkkal... A Ramovill Vállalat a „Ferencvárosait az idősekért” kerületi mozgalom keretében 3 db TV- készüléket, 4 db rádiót és 4 db lemezjátszót ajándékozott a kerületben élő időskorúaknak és az Idősek Napközi Otthonainak. KORÁD1 GABOR, a Ramovill műszerésze átadja a lemezjátszót BOGNÁR LÁSZLÓNÉ- NAK a Rádai utcai Napközi Otthon gondozottai részére. ez mégis kevés. A lakóbizottságok aktív részvételével ebben a munkában jobban is, célratörőbben is tudnánk dolgozni.- Elegendő anyagi eszköz áll rendelkezésükre?- Igen. A Fővárosi Tanács is, a kerületi tanács is megadja mindenkor a kért pénzösz- szeget. így a rendkívül alacsony összegből élő öregeknek rendszeresen tudunk segélyt biztosítani, de van, akinek étkezési hozzájárulást adunk, van, aki szociális járadékot kap. A tanács hozzáállását jellemzi, hogy kérésre felemelt összegű rendkívüli segélyeket ad.- Köszönöm a beszélgetést. A Ráday utca 46-ban áll az idősek egyik kerületi napköziotthona. Azok, akik idejárnak mindig szép emlékekkel térhetnek haza, hiszen gazdag programot, sok segítséget ad ez az intézmény. S ez nemcsak a tanács, a szociálpolitikai osztály, de a vezető Szabó Márta lelkiismeretes munkáját is dicséri. Csak köszönet illetheti azokat a szocialista brigádokat, intézményeket, amelyek segítenek ebben a munkában. Nagyon szép, de mégis kevés. Mindnyájunk jóakarata, összefogása és tudatos segítségvállalása kell ahhoz, hogy az öregség apróbb nagyobb bajai mellé ne kerülhessen még oda a magáramara- dottság, a magány és tehetetlenség érzése is. M.I. A legnagyobb elismerés „köszönöm” Van Magyarországon egy tömegszervezet, amelynek tagjai mindennapjaikat segítségnyújtással egészségre neveléssel, idősekről való gondoskodással töltik. Ez a munkájuk, ők a vöröskereszt dolgozói, k, A szervezet most ünnepli 100. születésnapját. Számvetést, mérleget szokás ilyenkor készíteni. Ezért is került talán sor erre a beszélgetésre, Moór Ottónéval, aki a Vöröskereszt IX. kerületi titkára, r - ön mikor, hogyan kapcsolódott bele a Vöröskereszt munkájába?- A férjem a Vöröskereszt Budapesti Igazgatóságán dolgozott, sajnos 1963-ban meghalt. Magamra maradtam három gyerekkel, kenyérkereset nélkül. Ide, a IX. kerületbe jöttem gazdasági vezetőnek, neveltem a gyerekeket és tanultam. 1972-ben választottak meg titkárnak. Azóta végzem ezt a feladatot.- A mi munkánk igen sokrétű, szerteágazó, de egy alapvető vonás valamennyi területre érvényes; az egymáson segíteni akarás. Jellemző ez az idős emberekért végzett munkánkra is. Működik a fel- kutató-jelző szolgálatunk, a kerületi tanács szociálpolitikai osztályának jelezzük, hogy hol lakik magára maradt, idős, tehetetlen ember, és a szociálpolitikai osztály gondozónői a társadalmi aktívák felkeresik segítenek rajta. De bekapcsoljuk ebbe a munkába a különböző társadalmi szervezeteket, az úttörőket, a szocialista brigádokat, a KISZ-eseket. Természetesen nekünk is vannak aktíváink, akik segítik ezt a munkát.- A IX. kerület a lassan elöregedő városrészek közé tartozik, egyre több itt az idős ember. A Vöröskeresztre milyen feladatokat ró ez a tény?- Könnyen bevonhatók az emberek ebbe a munkába?- Igen is, meg nem is. Aki egyszer belekóstolt, az nem tudja abbahagyni. Hiszen a legemberibb érzéseket éli át, másokon, rászorulókon, segíteni, érezni, hogy szükségük van a segítőkészségre nagyon szép dolog.- Milyen területen dolgozik még a Vöröskereszt?- Mindenekelőtt a térítésmentes véradás megszervezése tartozik a feladataink közé. Erre jellemző adat, hogy míg 1963-ban a kerületben 300 liter vért adtak, a tavalyi adatok már 3000 literről szólnak.- Mennyire ismerik a kerület lakói a Vöröskereszt munkáját?- Ismerik is, tudják is, és figyelemmel is kísérik munkánkat. A feladataink nem látványosak, de mindennap tennünk kell valamit.- Mit tart a Vöröskereszt munkájában a legfontosabb teendőnek?- Nem tudnék kiemelni egyetlen részterületet sem, a másik rovására. Hiszen fontos, hogy gondoskodjunk az idősekről, a véradás jelentőségét mindenki ismeri, de a tisztaságra nevelés, a környezetvédelem, az elsősegélynyújtás megtanítása is egyaránt szükséges, lényeges feladat.- Elégedett a munkájával?- Soha sem vagyok elégedett. Úgy érzem, mindig van mit jobban csinálni. Szerencsére már eljutottunk odáig, hogy a mi munkánkra is odafigyelnek.- Kiken múlik ennek a munkának sikere?- Legnagyobb mértékben az aktíváinkon, hiszen, ha ők nem végzik önzetlenül szép, de nehéz feladatukat, mi hiába beszélünk róla, konkrét sikereket nem érnénk el. Nekem az a véleményem, hogy már kisiskolás korban be kell kapcsolni a gyerekeket ebbe a munkába. Elmondanék erre egy jellemző esetet: Itt, a szemben levő iskolában vöröskeresztes tanfolyam keretében tanulták a gyerekek az elsősegélynyújtást. Sajnálatos módon baleset történt az egyik osztályban, s míg a tanárok jóformán kivétel nélkül tehetetlenül álltak, addig a tanfolyamon részt vett kisgyerek szabályosan bekötözte a sebesültet. „ ... ..- MUyen konkrét feladatot tűzött ki a Vöröskereszt az ezután következő időszakra?- Gerontológiai és jogi tanácsadást szervezünk, szeretnénk, ha az iskolákban az elsősegélynyújtás bekerülne a kötelező tananyagok közé, de a tisztasági akciókról sem mondhatunk le. A „plazma fere- zises” véradást szeretnénk bevezetni, elterjeszteni szélesebb körben. Ennek előnye, hogy a szervezet könnyebben tud újra vért termelni. De a hagyományos véradással sem állhatunk le. Büszkék vagyunk arra, hogy a kerületben teljesen térítésmentes a véradás. Minél több embert sikerül bevonnunk ebbe a tevékenységbe, annál több rászorulón tudunk segíteni. És az ezért kapott „köszönöm” számunkra a legnagyobb elismerést jelenti! M.I. FERENCVÁROS 5
