Ferencváros, 1980 (5. évfolyam, 1-2. szám)

1980. november / 2. szám

(Folytatás az 1. oldalról) A kerület lakossága - mint a titkári beszámolóból kitűnt - jelentó's részt vállalt az új létesítmények létrehozásában, a város­rész arculatának formálásában. A Fővárosi Tanács által meghirde­tett társadalmi munkaverseny mozgalomban kerületünk 1979-ben az első helyre került, s ezzel másfél millió forintos jutalmat szer­zett. A népfront titkár meleg szavakkal mondott köszönetét a társadalmi akciókban részt vett ferencvárosiaknak. Lévay László a népfront-munka eredményeit, jövőbeni fela­datait elemezve hangsúlyosan szólt arról, hogy a következő évek­ben a népfront munkában nagyobb szerepet kell kapnia a lakó­területeken kifejtett politikai, közösségformáló tevékenységnek. Tovább kell fejleszteni a népfront kezdeményező szerepét, vala­mint együttműködését más politikai, társadalmi és tömegszerve­zetekkel. A mozgalom által sok éve szervezett munkásakadémiák, szocialista brigádvezetó'-klubok színvonalas, tartalmas viták szín­terei, mutatják a munkásemberek mély elkötelezettségét, felelős­ségtudatát. A szép eredmények mellett tény azonban az is, hogy a kerületi üzemekben dolgozók között még kevés a népfront-ak­tivista, a mozgalom munkája iránt érdeklődő fiatal. Az értelmiségiek közül a pedagógusok és a művészek végzik a legszínesebb népfront munkát. A választott testületeknek sok pe­dagógus tagja van. A művészek és barátaik körének létrehozásá­val új lendületet kapott az ízlésformáló, esztétikai nevelőmunka. A műszaki, tudományos értelmiséggel, az orvosokkal még nem si­került kialakítani a kölcsönösen előnyös együttműködési formá­kat. A kerületben mintegy 25 ezer időskorú ember él. Életük könnyítéséért számos eró'feszítést tesz a népfront és tesznek más szervek is. A népfront bizottság 1976-os küldöttértekezletén hir­dették meg a „Ferencvárosiak az idősekért” mozgalmat, amely­nek számos szép eredményéről számolhattak be az illetékes fóru­mok előtt. Az elmúlt években örvendetesen megnövekedett a nők részvé­tele a közéleti tevékenységben. A kerület közéleti tisztségviselői­nek több mint 50 százaléka nő. Munkájukat eredményesen vég­zik, ugyanakkor eleget tesznek családi kötelezettségeiknek is. Mindez olyan szemléletváltozást jelez, aminek joggal örülhetünk. A mozgalomnak az ifjúsággal kevésbé sikerült jó kapcsolatokat kialakítania. Ennek legfőbb okát gyengébb lakóterületi munká­ban látják. Éppen ezért lakóterületi ifjúsági csoportok mielőbbi létrehívását tervezik. A közösségért dolgozni Heier Istvánná barátságos, csendes fiatalasszony. Akik nem isme­rik közelebbről, nem is sejtik mennyi energia és tenniakarás bújik meg a kedves mosoly mögött. Munkahelyén a IX. kerületi IKV-nál társasházkezelő-előadóként dolgozik három éve. Munkája mellett a népfront 10-es körzeti bizottságának titkára. — Mióta végez társadalmi munkát? — Mindig úgy éreztem, hogy tennem kell valamit a közösségért. Már az előző munkahelyemen - a Hazai Fésűsfonóban is szerveztem egy szocialista brigádot. A fizikai dolgozók között könnyebb is volt, hiszen ők a munkájuk során igen egymásra utaltak, így jobban össze is kovácsolódnak. — Hogyan lesz valaki népfront aktíva? — Nálunk a családban mindig is természetes volt, hogy ne csak azt végezzük, amiért a fizetésünk jár. A példa tehát adott volt. A népfronttól kértem munkát. Kezdetben, mint a 10-es körzet társada­lompolitikai felelőse, később elnöke, most egy éve titkára lettem. — Egy tízéves fia és egy nyolcéves lánya van. Hogyan tudja ellát­ni őket, a családi feladatokat is? A szocialista demokrácia és a hatalom összefüggéseiről szólva a népfront titkár kifejtette, hogy a mozgalom alapvető célja a dolgozó emberek mind nagyobb tömegeinek bekapcsolása a köz­ügyek intézésébe, a közös dolgainkról való felelős véleményalko- társba. Ennek szellemében szervezték és bonyolították az ország- gyűlési képviselői és tanácstagi választásokat, a lakóbizottságok újjáválasztását. A népfront fórumain elhangzott lakossági javasla­tok, kívánságok rendje beépültek és beépülnek a tanácsi és orszá­gos tervekbe, részei lesznek a törvényeknek, más jogszabályoknak. Eüsmeréssel beszélt arról, hogy a fórumokon egyre inkább a kö­zösséget érintő, érdeklő kérdések kerülnek szóba, szemben a korábban gyakori egyéni sérelmekkel. A demokrácia fejlődésének legfontosabb fórumai közé tar­toznak a lakóbizottságok. Munkájuk eredményessége lemérhető a lakosság elégedettségén vagy elégedetlenségén. A lakóközössé­gek harmonikus életének formálásában vitt szerepüket a jövőben mégjobban erősíteni kell. A körzeti népfront bizottságok létrehívása, fordulópontot je­lentett a mozgalom életében — mondta a kerületi titkár. Két és fél éves tevékenységük során megtalálták helyüket a körzetek­ben, kialakultak kapcsolataik, egyre inkább betöltik hivatásukat. Arra törekszenek, hogy - a mozgalom egészének törekvése sze­rint — emberközelbe vigyék az országos célokat és a legjobb moz­galmi eszközökkel segítsék azok helyi megvalósulását. Ehhez ad­hat segítséget a lakóterületi munka erősítése is. A kerületi népfront bizottság munkájáról szólva - befeje­zésül - elmondta, hogy erősíteni kell az irányító, ellenőrző te­vékenységet. Miként a mozgalom egészének a kerületi bizottság­nak is keresnie kell a megújulás, a tartalmi továbbfejlődés lehető­ségeit. A kerületi bizottság titkárának beszámolóját követő vitában elős .ör a HNF Országos Tanácsa által kiadott vitatémák munka- csoport vezetői kaptak szót. Rajtuk kívül még tizenkét felszólaló mondta el véleményét, javaslatait a népfront bizottság tevékeny­ségéről, a jövő feladatairól. Géró Lászlóné a HNF IX/9-es Körzeti Bizottságának titkára szenvedélyes szavakkal szólt arról, hogy a fiatalok többsége azért nem érdeklődik a népfront munka iránt, mert az agitációs érvek többsége felnőttes, nem nyeri meg sem az értelmüket, sem az ér­zelmeiket. Hiányoznak a jó, tartalmas ifjúsági programok is. Gyarmati Ilona, a József Attila lakótelep körzeti titkára a jó tömegkapcsolatok fontosságáról szólt. Fontos, hogy a lakosság panaszai, kérései és kérdései megfelelő orvoslást nyerjenek az 8 FERENCVÁROS NÉPFRONT — Igyekszem úgy megszervezni a munkámat, hogy a család ne vegye észre, hogy nem vagyok otthon. Néha ők is nagyon sokat segí­tenek ebben, igaz, néha zokon is veszik, hogy nem velük töltöm el egy-egy estémet. Ha egy rendezvény szervezésénél szükség van erős férfikezekre, a férjemet is beszoktam vonni. — A népfront csoportban hányán vannak? — Huszonegyen, többségükben nők. Az átlag életkor harminc­öt év körül van. Ez az évünk a tanácstagi választások miatt nagyon nehéz volt, a bizottságot meg kellett erősíteni. Igyekeztünk olyan embereket bevonni, akikről tudtuk, hogy a vállalt feladatot el is fogják látni. — Miért több a női segítőtársa, mint a férfi? — Ennek több oka van. Az egyik az, hogy a titkár is nő, a másik és a döntőbb, hogy úgy érzem a „második nemnek” nagyobb a te­herbírása, a pihenésből, a szórakozásból több időt hajlandó Uyen cél­ra lecsípni. Ez is egyfajta emancipációt jelent. — Sokan felkeresik problémájukkal a népfrontot? — Havonta egyszer fogadónapot tartunk. Sajnos nem sokan jönnek el. Vagy a propagandánk volt kevés, vagy az emberek nem vették a fáradtságot, hogy eljöjjenek. Úgy érezzük, hogy a lakóbi­zottságokkal kell szorosabbra fűznünk a kapcsolatunkat. Nemcsak a felsőbb ajánlásokat akarjuk végrehajtani, nemcsak a szoros papír­munkát, hiszen aki szíwel-lélekkel dolgozik velünk, annak ez kevés. Ha kell, takarítani is elmegyünk idős emberekhez, vagy a környeze­tünket varázsoljuk szebbé. Aki társadalmi munkát vállal, nem hárít­hatja másra a feladatot! Erre talán születni kell, de a jó példa is fontos. — Gyermekeit is erre neveli?

Next

/
Oldalképek
Tartalom