Ferencváros, 1980 (5. évfolyam, 1-2. szám)
1980. február / Különszám
(Folytatás a 3. oldalról)- Mennyire kapcsolódik a versenymozgalom a gazdasági feladatokhoz?- A 165 brigád vállalása elsősorban a gazdasági feladatokhoz igazodik. A hétköznapok azonban állandóan új és más megoldásokat kívánnak. Ezért úgy határoztak a brigádok, hogy felajánlásaikat folyamatosan bővítik a sajátos követelmények, a helyi viszonyok alapján. Ez mindenképpen magasabb szintre emelte a szocialista munkaversenyt.- Hogyan valósul meg az ellenőrzés és ennek milyen következményei vannak?- Segítő, irányító, ellenőrző munkánk rendszeres. Az ellenőrzések tapasztalatairól meghatározott időnként tájékozódik a párt- bizottság. A végrehajtóbizottság és az alapszervezetek munkatervében ugyancsak megtalálható a különböző beosztásban levő dolgozók beszámoltatása. A kongresszusra való készülődés az emberek figyelmát fokozottan a közügyek felé fordította. A pártszervezeteknek ez nemcsak segítséget jelent, de politikai felelősséget is. Többek között azt. hogy a kongresszus után is gyarapítsák, fenntartsák a most tapasztalt alkotó-, és kezdeményezőkészséget. Így igyekszünk megértetni. hogy ábr az ő felelősségük továbbra is fennáll, a politikai munka fő szervezői és irányítói az alapszervezetek. A munkaverseny bölcsője - Ferencváros Regős János oktatótiszt, munkaverseny- lelelős és 197S elejétől a pályafenntartási alapszervezet titkára.- A két kongresszus közötti időszakban milyen fejlődés tapasztalható az alapszervezet politikai irányító munkájában?- Tartalmasabbá vált a politikai irányító munka, ezt a gazdasági eredmények mutatták. Érezhető volt abból is, hogy erősödött a vita és kezdeményező készség, fejlődött a kritikai szellem.- Az alapszervezet ötvenöt fős tagságából harmincnégynek különböző szintű politikai végzettsége van. Továbbá, valamennyi vezetőségi tag rendelkezik a szükséges elméleti ismeretekkel. Az utánpótlás céljából fokozott figyelemmel kísérjük a párttagságra érett KISZ-fiatalok fejlődését. Tervünk, hogy fiatalítsuk sorainkat.- A politikai feladatok kialakításában mi kapott kiemelt fontosságot?- Az, hogy terveink találkozzanak az emberek egyetértésével, tenniakarásával. Minden lehetőséget megragadunk arra, hogy növeljük dolgozóinkban a tulajdonosi szemléletet. A legtöbb kérdésben kikérjük véleményüket. Ehhez a különböző fórumok adják az alapot. A műszaki konferenciák, a termelési tanácskozások, a szocialista brigádvezetői értekezletek, valamint a szakszervezeti bizottság és bizalmiak együttes ülése. Ezeken a fórumokon nemcsak bérkérdésekről folyik a vita, hanem egyre inkább közösséget érintő problémákról, vagy azok megoldását segítő javaslatokról is. A dolgozók bizalommal szólnak a legkényesebb témákhoz is és nyíltszinen ítélik el azokat akik táppénzzel manipulálnak és így maradnak távol munkahelyükről. A brigádokon belül szintén tapasztalható ez a szemlélet. Amikor a kitüntetéssel járó összeget felosztják a brigádtagok között, és kereken megmondják, te azért kaptál kevesebbet, mert hátat fordítottál a gépnek, a munkának. Öröm érezni, hogy a dolgozó kollektívák döntő többségének tenniakarása a jó gazda felelősségéből fakad.- A gazdasági építőmunka a kongresszusi irányelvek középpontjában áll. Milyen részt vállaltak a feladatokból az itt dolgozók, elsősorban a szocialista brigádok?- Állomásunkon 1979. július 13-án munkásgyűlést tartottunk. Itt ismertettük a csomópont kongresszusi és felszabadulási munkaverseny vállalásait. A szocialista brigádok évi vállalásaikat felülvizsgálva, 2-3 százalékkal teljesítik túl tervüket. Azokra a csomóponti vállalásokra pedig, amelyek a saját vállalásaikból hiányoznak kiegészítő vállalásokat tettek. Az így kialakított helyi vállalásokat az elmúlt év augusztusában tartott brigádvezetői tanácskozás fogadta el. A munkaversenyhez mi csatlakoztunk elsőnek és úgy érezzük, a verseny bölcsője Ferencváros. Ä munkaverseny segítette hozzá a szakszolgálati ágakat a lemaradások behozásához, illetve a feladatok túlteljesítéséhez. Fejlődött továbbá a kölcsönös segítségnyújtás a pályafenntartó és a forgalmi szakszolgálat között. A mi területünkön 17 szocialista brigád van, 238 dolgozóval. Közülük három brigád egy alkalommal aranykoszorús, a Ságvári Endre és a Zrínyi Miklós kétízben a MÁV Kiváló Brigádja lett. Ez utóbbi 1979-ben kapta meg a kitüntetést. Ugyancsak a múlt esztendőben, mi kaptuk meg egyedül a csomóponton a Szolgálati hely elismerést. Minőség, takarékosság Kiss Vilmos térfelvigyázó három évtized munkásmozgalmi tapasztalataival, területének alapszervezeti titkára.- A takarékosság, a minőség, a hatékonyság többször szerepelnek pártunk XII. kongresszusának irányelveiben. Hogyan tudja ezt a Ferencváros pályaudvar megvalósítani a gyakorlatban?- Munkaverseny felajánlásainkban kifejeződik a minőségre és a takarékosságra való törekvés. Kiemelt feladatunk például hogy a feladott és fuvarozásban levő áruk épségben megérkezzenek rendeltetési helyükre. Nálunk ez a minőség fogalmába tartozik. Nem mindegy az sem, hogyan bánunk azokkal a kocsikkal, vagonokkal, vonóerőkkel, amelyekkel dolgozunk. Az élőmunkával való gazdálkodás sem mindegy. A Gubacsi és a Nyugati rendezőnél, például a mozdonyok gazdaságosabb üzemeltetésével csökkentjük a forgalomba levő mozdonyok számát. Ez élőmunka és üzemanyag megtakarítást jelent. . , " . , ,- A szocialista munkaverseny a gazdasági és a műszaki vezetők munkáját is segíti. Biztosítottak-e a szükséges feltételek?- Versenymozgalmunk több irányban serkenti a gazdasági és műszaki vezetők munkáját. Egyrészt gondoskodniuk kell a munkafelajánlások teljesítésének műszaki és egyéb feltételeiről, másrészt gondoskodni kell a megfelelő szervezettségről, egyben a folyamatos és szükséges munkaellátottságról. A szocialista munkaverseny a gazdasági és műszaki vezetők versenye is. Verseny a vezetési színvonal emeléséért, a műszaki fejlődés gyorsításáért, a munkaszervezés javításáért A szocialista munkaverseny morális és politikai hajtóerő. Növeli a dolgozók össze- forrottságát, erejét és sürgeti a vezető szervek munkájának javítását is.- A nyilvánosság a munkaverseny éltető ereje. Hogyan történik az eredmények és elismerések nyilvánosságra hozatala?- A dolgozók folyamatos tájékoztatása a végzett munkáról, a tervről és a teljesítményről tíznaponként, műszakonként történik. Tudjuk, a tájékoztatás hiánya a versenymozgalom gyöngülését eredményezné, ezért rendszeresen figyelemmel kísérjük az eredményeket. Decemberben például olyan érdembeli értékelést végeztünk, hogy tizenként kiváló dolgozó kitüntetés talált gazdára azok között akik a legtöbbet végezték. Ha már mi vagyunk a verseny első támogatói, hát megtesszük a tőlünk telhetőt. Nagy és megtisztelő feladatok végzéséről van szó. Arról, hogy megfelelve a magasabb követelményeknek, méltóképpen készüljünk pártunk XII. kongresszusára és hazánk felszabadulásának 35.évfordulójára. pjAGY IRÉN Sebészorvos és párttitkár Dr. Horváth István Schöpf-Mérei Ágost kórházbeli szobájának ajtaján csupán ennyi áll: főigazgató-helyettes. Ha valaha idetűztek volna egy kis cédulát: „és párttitkár”, régóta nem kellett volna levenni. Dr. Horváth István ugyanis huszonhárom esztendeje viseli ezt a tisztséget.- 1950-ben végeztem el az egyetemet, 52-ben vettek fel a pártba, 1957-ben kerültem ebbe a kórházba. Néhány párttag volt csak. Három hónapra vállaltam a titkári megbízatást. Kezdő orvos voltam, tapasztalatokat kellett szerezni, dolgozni. Nem mertem hosszabb időre eligérkezni. Még abban az évben nyolcán lettünk párttagok. Az eltelt évek alatt megkétszereződött a kórház létszáma, és ma huszonnyolc tagja van az alapszervezetnek.- Hogy bírta idővel, energiával sebészorvosi, mozgalmi tudományos munkáját?- Áz ember nem kampányszerűen dolgozik. A pártmunka nem jelent óriási pluszt, napi több órát. Folyamatosan el lehet végezni. Közben jut idő munkára, olvasásra, publikációk írására, magánéletre. Semmi különös nem történt ez alatt a huszonhárom év alatt, csak egyre többet kellett letenni az asztalra. Ezt kötelességemnek is tartottam.- A párttag-orvosra, a párttitkár-orvosra jobban odafigyelnek a többiek is. Hogyan dolgozik, mennyit dolgozik.- Ebben a kórházban mindig is tekintélye volt a pártmunkának. A régi igazgató, Ferencz Gábor, nagytekintélyű orvos, maga is 1933-as párttag volt. A párttagok itt mindig duplán dolgoztak. Elindítói voltak, a Bajcsy kórház után, a brigádmozgalomnak, a munkamegjavító mozgalomnak.- Huszonhárom év után miért köszön le párttitkári tisztéről?- Az eltelt idő miatt. Valami indoka mindig volt, hogy a következő, az azután következő, meg a rákövetkező évet vállaljam. Én tréfásan azt szoktam mondani, Kádár elvtárssal együtt lettem titkár. Egy munkahelyen, egy kórházban észre kell venni azt az időpontot, amikor már nagyon kellene fiatalítani Ráadásul én vagyok a főigazgató- -helyettes, és mint párttitkárnak az állami FERENCVÁROS
