Ferencváros, 1976 (1. szám)

1976 / 1. szám

rületi Tanács VB elnöke, Ve- rebély György, a HNF kerületi Bizottságának titkára, vala­mint a kerületi társadalmi szervek és néhány üzem kép­viselője. Mivel a küldöttek a beszá­molókat, állásfoglalás-terveze­teket írásban előre megkapták, Fábián András, a KISZ kerü­leti Bizottságának titkára rö­vid, szóbeli kiegészítést mon­dott el. A feladatokról szólva hangsúlyozta az ifjúsági moz­galom fontos szerepét a szo­cialista embertípus nevelésé­ben, formálásában. A szocia­lista emberre — emelte ki — a közösségi és egyéni élet egy­sége, a politikai önképzés igé­nye és a vitázó, politizáló ma­gatartás jellemző. A vitában 31 fiatal kapott lehetőséget a felszólalásra, 12- en időhiány miatt írásban ad­ták be javaslataikat. A küldöttgyűlésen — Simon Dezsőnek, az amatőr művésze­ti csoportok munkáját ismer­tető hozzászólása után — há­rom fiatal 1848, 1919 és 1945 eseményeit idézte, dalokat, verseket és prózai műveket adott elő. Az úttörő-egyenru­hás gyerekek köszönetét mond­tak a patronáló KlSZ-szerve- zeteknek. Azt is elmondták prózában vagy rímbe szedve, csípősen, humorosan, rengeteg ötlettel, hogy voltak olyan vál­lalások, amit felibe-harmadá- ba, vagy egyáltalán nem telje­sítettek. A vita reggeltől délután né­gyig tartott. A hozzászólók többsége az érdeklődés felkel­tésének igényével beszélt saját munkahelyéről, iskolájáról. Hegedűs Jenő (Közmű- és Mélyépítő Vállalat) közvetle­nül, fiatalosan mondta el, hogy a paksi atomerőműtől az Oren­burg! földgázvezeték építéséig milyen nagyszerű, valóban korszakot alkotó építkezések részesei lehetnek a vállalatuk­nál dolgozó fiatalok. Sokan beszámoltak arról, hogy az egyéni vállalások rendszere, az Alkotó Ifjúság pályázaton való részvétel mi­lyen jelentős volt a fiatalok kezdeményezőkészségének ki­alakulásában. Dr. Szalka András kiemelte, hogy az Alkotó Ifjúság pályá­zat jó lehetőség az értelmiségi fiatalok tudományos kutató­munkájának megalapozására. Foglalkozott a vidéki orvos­hiánnyal é« azzal, hogy a fia­tal orvosok miért nem men­nek szívesen vidékre. Javasol­ta, tegyék intézményessé, hogy néhány évi vidéki gyakorlat mán megfelelő fórumon be­széljenek a fiatal orvossal problémáiról, és szükség ese­tén adjanak segítséget a gon­dok megoldásához. Nagy felelősségtudattal szól­tak a küldöttek a szakmun­kásképzésről. Nagy László a Szerelőipari Vállalattól úgy vetette fel a kérdést, hogy elég magas szintű-e az az iskola­típus, amely a munkásosztály fiataljait tanítja. Elmondta, a társadalmi ismeretek oktatása szerinte nem megfelelő szín­vonalú, és a gyakorlati képzés munkahelyi feltételei sem mindig jók, a szakoktatói gár­da többségének pedagógiai fel- készültsége hiányos. A megol­dás egyik lehetősége a KISZ segítsége a nevelésben, a poli­tikai ismeretek elsajátításában, a szabad idő kulturált eltölté­sében. A felszólaló javasolta, hogy a KISZ vállaljon véd­nökséget a szakmunkásképzés felett. A régi harcosok jókívánsá­gait tolmácsolta hozzászólásá­ban Vég Tibor, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitünte­tettje. — A mozgalom régi harcosai — mondta — szíve­sen átadják tapasztalataikat a fiataloknak. Köszöntötte a fiatalok ta­nácskozását Szabados László, a kerületi tanács elnöke is. Von­zó képet festett felszólalásá­ban a kerület fejlődéséről. El­mondta, hogy hamarosan fel­számolják a Valéria-telep utolsó maradványait is, a köz­lekedést a metró segíti majd. A kerületi iskolák ellátottsága nem rossz, az oktatás minde­nütt egyműszakos. Köszönettel, emlékezett meg a kerület üze­meinek az „egy üzem — egy iskola” mozgalom keretében adott segítségéről, és kérte a feladatok megoldásához a to­vábbi támogatást. Felszólalt a tanácskozáson Gál Lászlóné, a kerületi párt- bizottság első titkára. Hozzá­szólásában a párt és az ifjúsá­gi szervezet tevékenységéről beszélve kiemelte, hogy a párt­irányítást nem szabad formá­lisan értelmezni. A pártirányí­tás nem egyenlő azzal, hogy a fiatalok képviselőit a külön­böző tanácskozásokra meghív­ják. Ez fontos, nem elhanya­golható része az irányításnak, de a lényeg az elvi, tartalmi munka. Hibaként említette a munkában helyenként még fellelhető formális elemeket. A küldöttgyűlés munkáját Gál Lászlóné jónak értékelte, bár a felszólalásokban kevesellte a kritikai elemet. Példaként az úttörőket említette, akik az el­ismerés mellett nyíltan beszél­tek a hibákról is. Németh András, a KISZ Bu­dapesti Bizottsága nevében kö­szöntötte a küldötteket. Mint megoldandó feladatra hívta fel a figyelmet a politikai képzés további javítására, valamint a2 Ifjú Gárda fejlesztésére, tar­talmában és számszerűségé­ben is. A felszólalások lezárása után került sor a dnyepropet- rovázki Építészeti Főiskola hallgatóiból alakult bandura- együttes néhány tagjának fel­lépésére. A tizenhárom leány — színes népi hímzéssel díszí­tett borvörös bársonyruhában előadott — dalaikkal óriási si­kert aratott. A vita összefoglalása és a kérdések megválaszolása után került sor a választásra. A kül­döttgyűlés a KISZ IX. kerületi Bizottsága tagjának választot­ta Bóra Máriát (László Kór­ház), Dér Gyulát (Posta Kísér­leti Intézet), Fábián Andrást (KISZ IX. kerületi Bizottsága), Géró Lászlót (29. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet), Gulyás Kálmánt (IX. kerületi úttörőelnökség), Horváth Bá­lintot (Belkereskedelmi Szállí­tási Vállalat II. üe.), Káró Mar- gitot (ZÖLDÉRT Vál.), Németh Zoltánt (Posta Központi Javí­tó Üzem), Oláh Annamáriát (Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola), Ótura Józse­fet (Budapesti Húsipari Válla­lat), Óvári Gusztávot (KISZ IX. kerületi Bizottsága). Ra- kottyai Ágnest (Fegyver- és Gázkészülékek Gyára) és Sta- fira Zsuzsát (Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem). Az új KISZ-bizottság első ülé­sén egyhangúlag Fábián And­rást választotta titkárnak. Az újonnan megválasztott testületnek gratulálunk, min- kájukhoz, a IX. kongresszus határozatainak végrehajtásá­hoz sok sikert kívánunk! FARAGÓ ZSUZSA VSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSA ják, melyikük milyen könyvet kölcsönzött, s amikor elolvas­ták, beszámoltak róla egymás­nak. Kirándulásaikat a gyár vidéki egységeinek látogatásá­val kötik egybe. Tavaly Sió­fokon jártak. A Kállai Éva brigád tizen­két éve alakult. Igyekeznek az átlagosnál jobban dolgozni, művelődnek, nevelik, formál­ják egymást. Tóvári ^ Zsig- mondné megbízott főművezető ennyit tett hozzá az elmondot­takhoz : — Ez a brigád serényen és példamptatóan dolgozik. Ha az üzemnek segítségre van szük­sége, mindig számíthatunk rá­juk. Nem adnak ki a kezükből selejtet, vigyáznak, hogy se a gyárat, se a vásárlókat ne káro­sítsák. Ezért Is tartozik ez a női szocialista brigád a Budapesti Csokoládégyár 84 brigádjából azon kevesek közé, amelyek elnyerték az aranykoszorút. SZÉNÁSI ÉVA szocialista brigád lehet, takarékoskodunk vele. A törmeléket összegyűjtjük, hogy egy morzsányi se men­jen veszendőbe. A takarékosság a háziasz- szonyok egyik fő erénye, és ebben a gyárban a nagyobb közösség is hasznát látja en­nek. A Kállai Éva szocialista bri­gád tagjai társadalmi munkát is végeznek. Bár bölcsődés ko­rú gyermekük nincs, tavaly nyáron mégis 14-en dolgoztak a kommunista műszakban a vállalati bölcsőde bővítésénél. Az idén, március 27-én a ke­rületi kommunista szombaton 12-én vettek részt. Az asszonyok, akiket első­sorban a közös gazdasági fel­adatok kötnek össze, jól meg­értik egymást. Az idősebbek tanítják a fiatalokat, ez válla­lásukban is szerepel. Vala­mennyien lelkes színház- és mozilátogatók. És nemcsak emiatt talál közös témát a 23 éves Sonkoly Zsuzsa és a rö­videsen nyugdíjba vonuló Q FERENCVÁROS Marki Jánosné és Győri Já- nosné. Olvasni is szeretnek. A múlt év nyarán szerződést kö­töttek a vállalati könyvtárral. Azóta Dontosan számon tart­

Next

/
Oldalképek
Tartalom