Ferencváros, 1970 (1. szám)

1970-04-04

10 Mi csak megvagyunk, de mi van hozzátartozóinkkal, szüleimmel, testvéreimmel, barátomnak pedig feleségével, még nem is látott kislányával, testvéreivel. Mivel a front mind job­ban távolodig, megkisérjük a lehetetlent® Elindulunk őket felkeresni. Azt felszabadulás előtt is tudtam - a nyilas rémhírekkel ellentétben - hogy a szovjet katonák nem bántják a papokat. Reverendában megyek, mint ahogy az ostrom alatt is, a felszabadulás pillana­tában is reverendában voltam, minden ijesztgetés ellenére. Megindulunk. Az útvonal Lehel ut, Szegedi ut, Nagy Lajos király ut. Amerre megyünk, ro­mok, pusztulás, elhullott lovak, körülvéve húst trancsirozé emberekkel. Mindenütt csodál­kozó emberek, hogy reverendás papot látnak. Szüleim lakásán: szovjet orvosi rendelő, húgaim az iskola óvóhelyén. Semmi baj. Megyünk további Kerepesi ut, Baross tér, Rákóczi ut. Romok, leomlott házak, leszakadt vezetékek, halottak, hullák, kilőtt és el nem használt lövedékek, páncélöklök, kilőtt páncélosok. Megyünk-megyünk, beszélni nem tudunk, torkunkat fojtogatja valami. Talán a sirás, talán a reménytelenségi itt nem lesz többé élet. A szép Budapest romokban, la­kossága éhhalálra Ítélt, nyomorgó tömeg. Tovább: Rökk Szilárd utca, Mária utca, üllői ut. A Mária utca sarkán 4- elpusztult ló hullája. Alkalmi lóhusszék. Romok, pusztulás mindenfeléé Köztelek utca, Ráday utca. Itt is romok, pusztulás, azonban a család épség­ben együtt. Barátom zokogva borul felesége nyakába, zokogva öleli meg először látott kislányát. Közben elmondják az ottaniak, hogy délelőtt még harc folyt. A ház egyik kapu­ját a németek, a másikat az oroszok tartották megszállva, majd a németek eszeveszetten elmenekültek. Az üldözöttek fellélegzettek, a nyilasok, akik még ott maradtak, félénken bújnak meg, a németbarátok megkezdik a magyarázkodást, mentegetőzést. A Ferencváros is, Pest is teljesen felszabadult. 194-5. január 18.-át Írjuk. Bucsuzkodás, ismét vissza, de most már rövidebb utón® Kálvin téren még a délelőtti har­cok pora, füstje, romok, pusztulás mindenütt. A Neptun kút félrebillent fejjel, Kis körút, Bajcsy Zsilinszky ut /Vilmos császár ut/, Berlini tér /Marx tér/, Váci ut. Majd ismét otthon, de örülni nem tudunk: itt többet élet nem lesz. Másnap uj napra virradunk. A Duna túlsó oldalán folyik még a csata, a távolabbi harcok­ról nincsenek értesüléseink, mert sem rádió, sem újság. Élni azonban kell. Kezdődik a küzdelem, a harc a mindennapi élelemért. A Lehel téri piac elárusító bódéit az éhező lakosság feltöri, az el nem vitt holmit, élelmiszert szétszórja. Árusítás természetesen nincs. Elterjed a hír, hogy az egyik pékség kenyeret süt és árusít: nosza mindenki ro­han, hosszú sor kígyózik az üzlet előtt a friss kenyérért. Megkezdődik a cserélés: élelmiszert különböző holmikért, esetleg aranyért. Majd megindulnak a karavánok, kik gyalog, kik a tehervagonok tetején vidékre, ugyancsak cserélni. Megkezdődik a feketézés: kihasználva az éhező tömegek rászorultságát, méregdrága áron adják a vidékről felhozott élelmiszert. Ebben a káoszban, felfordulásban kezdjük megismerni a szovjet katonát. Már az első pil­lanatokban rokonszenvet ébresztenek. Közvetlenségük, gyermekek, öregek iránti szerete- tük, törődésük. Udvarunkban állították fel a tábori konyhájukat: gyermekeknek, öregek­nek mindig jutott egy kis étel a kondérjaikból. Barátságok szövődtek a szovjet katonák és a lakosság között. Valóban éreztük, hogy nem legyőzni, hanem felszabadítani jöttek hozzánk. Közben megindul az élet is, különösen Buda felszabadítása után. A szovjet városparancs­nokság utasítására megindul a romok eltakarítása, az utcák rendbehozása. Az iskolákban megindul a tanitás, a templomokat megnyitják, a dolgozók újra mennek munkahelyükre,ter­mészetesen még nem a termelő munkára, nem a hivatali ügyintézésre. Először a munkahelyet kell rendbehozni és a megmaradtból megindítani az életet. Romeltakarítás, gépek megja­vítása, a hivatali helyiségek megtisztítása: ezek az első lépések. Senki nem tudja, mit, mennyi fizetést kap érte, de azt mindenki tudja, hogy az életet a romokból csak igy le­het megkezdeni. És megkezdődik egy olyan újjáépítés éveken keresztül, amely az egész vi­

Next

/
Oldalképek
Tartalom