Ferencváros, 1970 (1. szám)
1970-04-04
mosókat a Valéria telep elé, hogy a szülők behozhassák gyermekeiket a Bakáts térre. Most is, szinte könnyezve gondolok arra a Jelenetre, amikor a gyermekek az asztalokhoz ültek, nem egy közöttük mezítláb, vagy félig meztelen testtel. Sokan voltak, de mindegyiknek jutott hely is, uzsonna is. Sok olyan jó falat, amit addig nem ismertek. Mindenkinek jutott cipő, ruha, vagy alsőnemü, amire éppen a legnagyobb szüksége volt. Talán az uj élet megteremtésében való közreműködés, a váltakozó gond és öröm forrasztott engem össze a Ferencvárossal és lakosságával. A gond és az öröm, a boldog jövőbe vetett hitünk hatványozta meg erőnket is akarásunkat. 8 KÁDÍR RÓBERTNÉ dr. 2(3 ÉVE... Az 1944« év sorsdöntő volt. Világossá vált, hogy a német fasizmus a háborút elvesztette. Az akkori magyar kormány hintapolitikája nem volt tovább tartható* a fasiszta fenevad minden eszközt felhasznált, hogy pusztulását késleltesse. A március 19.-1 német megszállás Magyarország látszat függetlenségét is megszüntette. A megszállással együtt járt a politikai, faji, vallási bkok miatt üldözöttek fokozottabb kiszolgáltatása. Megteltek a börtönök, olcsó volt az emberi élet. A férfiakat munkaszolgálatra vitték, az itthonmara- dottakra sárga csillagot varrattak, felállították a pesti gettót, elrendelték a kijárási tilalmat. Még szerencsés volt az, aki az üldözöttek közül u.n. "védett házba" került. Még súlyosabb lett a helyzet október 15.-e, a nyilas hatalomátvétel után* megkezdték a vi déki zsidóság likvidálását követően a budapesti zsidóság elpusztítását is. A terézvárosi plébánián teljesítettem szolgálatot 1944. év nyarán. Központi helyzete miatt ez volt legjobban kitéve az akkori ellentétes mozgalmaknak. Környékén tömegesen élt a zsidóság, igy az üldözések megkezdése után csoportosan Jöttek segítséget, oltalmat,mentességet kárai. A közelben levő nyilas pártház, - a hírhedt Andrássy ut 6o* - figyelmét es felhívta, napi 15 pengőért embereket béreltek fel arra, hogy az üldözöttek és védőik ellen tüntessenek. Mi mindent elkövettünk az üldözöttek megmentése érdekében. Mivel ennek hire ment egész Budapesten, még nagyobb tömegek keresték fel a plébániát, még távoli kerületekből is. így nagyobb lett a tömeg, dühödtebb lett a nyilasok tüntetése, amely nem egyszer véres verekedéssé fajult, melyből néha nekünk ia kijutott. Nem csoda, hogy a hírhedt nyilas újság, a "Harc" tajtékozva kelt ki a plébánia papsága ellen. Feletteseim azzal próbáltak a tüntetéseknek véget vetni, hogy engem, aki a plébániát akkor ideiglenesen vezettem, azonnali hatállyal elhelyeztek. így kerültem 1944. őszén a Lehel téri plébániára. Ez a plébánia arról volt nevezetes»hogy a szomszéd utcában lakott Szálasi, aki személyes kapcsolatban állt a plébánia kiszolgáló személyzetével, akik közül egyesek nyilas párttagok voltak... vagy legalább is szivvel- lélekkel német barátok. Ilyen körülmények között kellett tovább folytatni az üldözöttek segítségét, oltalmazását. Már-már úgy látszott, hogy a legnehezebb időket átvészeltük, eljött október 15. és elhangzott Horthy rádiószázata. Örömmel indultam a Váci úti villamosmegállóhoz, hogy felkeressem barátaimat, hogy együtt örüljünk a szerencsés fordulatnak. Útközben rossz érzés fo gott el, amikor egy német páncélost pillantottam meg a Lehel tér sarkán. Rossz sejtéseim sajnos beváltak. A fegyveres nyilas hatalomátvétel után Budapesten elszabadult a nyilas pokol, amely már minden becsületeién gondolkozó embert létében és életében érintett. Megindult Budapest ostroma, frontváros lettünk. Az állandó bombázások és belövések miatt pin cékben, óvóhelyeken kerestünk menedéket, A közszolgáltatás kezdett akadozni* viz alig
