Ferencváros, 1970 (1. szám)

1970-04-04

A Szovjetunió Vörös Hadserege 1945« február 13-án felszabadította Budapestet. A szovjet Tudósitó Iroda e napon az alábbiakat jelentette " A 2. Ukrán Hadsereg Csoport csapatai együttműködve a 3. Ukrán Hadsereg Csoport csapataival másfélhőnapos ostrom kemány küz­delmei után a nagyvárosi háború utcai harcainak neház körülményei között ma, február 13-án befejezték a Budapesten körülzárt ellenséges kötelékek megsemmisítését ... " Budapest felszabadítása több ütemben ment végbe. Az 1945. január 1-ig terjedő szakaszban a főváros körüli helységek/ /: a mai külső kerületek s/ január 1-lo-ig, a pesti oldal peremkerületi részei, /t Újpest, Kispest, Csepel, Pesterzsébet :/ január lo-18 között pedig Budapest belső területeiért folyt a küzdelem. A pesti oldal 1945. január 18-án, a budai oldal teljes felszabadítása 1945. február 13- án fejeződött be. A súlyos utcai harcokban a Vörös Hadsereg sokezer katonája vesztette életét. A II. vi­lágháború hadtörténeimében az egyik legnehezebb és a szovjet katonák egyik legnagyobb önfeláldozását, veszteségét követelő hadművelete Budapest felszabadítása volt. Örök hálával gondolunk a szovjet hősökre, akik a legdrágábbat, az életüket adták hazánk felszabadításáért. A Kommunista Párt vezetésével a Vörös Hadsereg oldalán ott voltak a magyar ellenállási mozgalomban a munkások legjobbjai, haladó gondolkodású értelmiségi fiatalok, katonák. A fővárosban és környékén az antifasiszta erők több szabotázs és partizánakciót hajtot­tak végre. Fasiszta emlékműveket, német és nyilas szálláskörleteket robbantottak fel, katonai objektumok megsemmisítésével zavarták az ellenség katonai tevékenységét. Budapest bekerítése után a magyar katonák ezrei hagyták ott állásaikat a mentek át a szovjet csapatokhoz, hogy fegyveresen harcoljanak a fasizmus ellen. így alakult meg a Budai önkéntes Ezred, melynek mintegy 6oo katonája áldozta életét Budapest felszabadí­tásáért. A magyar ellenállók ezreinek hősi harca segítette a felszabadító Vörös Hadsereg egysé­geit. Dicsőség és hála azoknak, akik erősek és bátrak tudtak lenni abban a sorsdöntő neház időszakban. A fasizmus II. világháborús örökségként hagyott ránk egy kifosztott, nagyrészt romokban heverő várost. Budapesten akkor mindössze 833 ezren éltek, több mint félmillióval csök­kent a népesség. A gyáriparnak 94 %-& szenvedett kisebb-nagyobb sérülést. Az épületeknek háromnegyed része megrongálódott, vagy teljesen elpusztult. Az iskolák 93 %-a, a laká­sok 74 /S-a sérült meg. Ez a pusztulás hosszú évekre megnehezítette a múlt hagyatékából is kedvezőtlen lakásviszonyok javítását. Valamennyi dunai hidunkat felrobbantották, szinte béna volt a közlekedés. " Elhamvadt Budapest a népünk felszabadításáért vívott élet-halál harcban. Füstbe, vér­be, könnybe borult a város. Mint tépett erek tátonganak a vízvezetékek csövei, hevernek a villany és táviró drótok, a szétszakadt vasutak. Mint tört csontok horpadnak a hidak, ezernyi gránát tépte testében alig lobban az élet," irta fővárosunk első napilapja a Szabadság 1945. február 25-én. Maggaropszág fülszabadulása

Next

/
Oldalképek
Tartalom