Ferencváros, 1970 (1. szám)
1970-04-04
A Szovjetunió Vörös Hadserege 1945« február 13-án felszabadította Budapestet. A szovjet Tudósitó Iroda e napon az alábbiakat jelentette " A 2. Ukrán Hadsereg Csoport csapatai együttműködve a 3. Ukrán Hadsereg Csoport csapataival másfélhőnapos ostrom kemány küzdelmei után a nagyvárosi háború utcai harcainak neház körülményei között ma, február 13-án befejezték a Budapesten körülzárt ellenséges kötelékek megsemmisítését ... " Budapest felszabadítása több ütemben ment végbe. Az 1945. január 1-ig terjedő szakaszban a főváros körüli helységek/ /: a mai külső kerületek s/ január 1-lo-ig, a pesti oldal peremkerületi részei, /t Újpest, Kispest, Csepel, Pesterzsébet :/ január lo-18 között pedig Budapest belső területeiért folyt a küzdelem. A pesti oldal 1945. január 18-án, a budai oldal teljes felszabadítása 1945. február 13- án fejeződött be. A súlyos utcai harcokban a Vörös Hadsereg sokezer katonája vesztette életét. A II. világháború hadtörténeimében az egyik legnehezebb és a szovjet katonák egyik legnagyobb önfeláldozását, veszteségét követelő hadművelete Budapest felszabadítása volt. Örök hálával gondolunk a szovjet hősökre, akik a legdrágábbat, az életüket adták hazánk felszabadításáért. A Kommunista Párt vezetésével a Vörös Hadsereg oldalán ott voltak a magyar ellenállási mozgalomban a munkások legjobbjai, haladó gondolkodású értelmiségi fiatalok, katonák. A fővárosban és környékén az antifasiszta erők több szabotázs és partizánakciót hajtottak végre. Fasiszta emlékműveket, német és nyilas szálláskörleteket robbantottak fel, katonai objektumok megsemmisítésével zavarták az ellenség katonai tevékenységét. Budapest bekerítése után a magyar katonák ezrei hagyták ott állásaikat a mentek át a szovjet csapatokhoz, hogy fegyveresen harcoljanak a fasizmus ellen. így alakult meg a Budai önkéntes Ezred, melynek mintegy 6oo katonája áldozta életét Budapest felszabadításáért. A magyar ellenállók ezreinek hősi harca segítette a felszabadító Vörös Hadsereg egységeit. Dicsőség és hála azoknak, akik erősek és bátrak tudtak lenni abban a sorsdöntő neház időszakban. A fasizmus II. világháborús örökségként hagyott ránk egy kifosztott, nagyrészt romokban heverő várost. Budapesten akkor mindössze 833 ezren éltek, több mint félmillióval csökkent a népesség. A gyáriparnak 94 %-& szenvedett kisebb-nagyobb sérülést. Az épületeknek háromnegyed része megrongálódott, vagy teljesen elpusztult. Az iskolák 93 %-a, a lakások 74 /S-a sérült meg. Ez a pusztulás hosszú évekre megnehezítette a múlt hagyatékából is kedvezőtlen lakásviszonyok javítását. Valamennyi dunai hidunkat felrobbantották, szinte béna volt a közlekedés. " Elhamvadt Budapest a népünk felszabadításáért vívott élet-halál harcban. Füstbe, vérbe, könnybe borult a város. Mint tépett erek tátonganak a vízvezetékek csövei, hevernek a villany és táviró drótok, a szétszakadt vasutak. Mint tört csontok horpadnak a hidak, ezernyi gránát tépte testében alig lobban az élet," irta fővárosunk első napilapja a Szabadság 1945. február 25-én. Maggaropszág fülszabadulása
