Ferencváros, 1970 (1. szám)
1970-04-04
kánt magindult a termelés. A Marhavágóhidat "Zsiradékfeldolgozó Vállalat" elnevezés alatt 1948-ban államosították. Megalakult a pártszervezet és az üzemi bizottság, létrejött az üzemi háromszög. Nehéz volt akkoriban a dolgozókkal megértetni, hogy ezentúl több, jobb és fegyelmezett munkára lesz szükség. Már a háború előtt is a Marhavágóhidon működött, - a háziasszonyok körében jól ismert - Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusitó Üzeme, mely abban az időben a húsfeldolgozó üzemek között a legjelentősebb, s Budapest területén mintegy száz igen jól felszerelt üzlettel rendelkezett. A felszabaduláB utáni első napokban már meg kellett ezt az üzemet indítani. Az akkori vezető kommunisták kapcsolatot kerestek Vas Zoltán kormánybiztossal és Fodor polgármesterrel és megbízást kaptak a főváros húsellátásának megszervezésére. Jelentősszerepet vittek ebben az illegalitásból megjött komnninisták, nevezetesen: Barabás Jenő, Binder Ferenc, Erdélyi János, F.Molnár Péter, Herlicska István, Magyar Ferenc, Molnár Ignác, Nejtek József, Peresztagi János, Sándor Mihály, Sötét Károly, Szentesi István, Timári Sándor és még mások. A Vörös Hadsereg a húsellátás biztosítására marhahúst utalt ki Budakeszin, ahonnan azt a dolgozók lovaskocsin húzták be. így kezdődött meg a töltelékáru gyártása, melynek termelése csakhamar elérte az 1 vagonos mennyiséget. A Zsiradékfeldolgozó Vállalatnak az 194B-ban történt államosítás után, több husárugyár termelését kellett átvennie, mint pl. a Nagy és Eichner, a Kozma, a Schmolka, a Zeidl cégek termelését, ezáltal 2 vagon fölé emelkedett a gyártásunk, ezzel zavartalanná vált a közellátás. A megnövekedett termelés korszerűsít és t igényelt, A régi kis kőfüstölőket toronyfüstö- lőkre, a kis ürtartalmu töltőgépeket pedig 8o literes, üzembiztos töltőgépekre cserélték ki. A korszerű üzemi termelés 1951-től jrált lehetővé, amikor átszervezés utján megalakult a Budapesti Jlarhavágóhid és^Husfeldolgozó Vállalat, mely a Marhavágóhidat éa a Községi Élelmiszerárusitó Üzemet egyesitette magában. Ebben az időben az állatok vágása még a hagyományoknak megfelelőén, brigádrendszerben, hat dolgozóval, hat felvonócsiga alatt történt. A nehéz fizikai munka megkönnyítésére elsőként 12 db felvonót motorizáltak, de a termelékenységnövelése szükségessé tette a gépesítés további fejlesztését. A feldolgozó üzem több jelentős létesítménnyel gyarapodott 1953 óta. Uj virslikészitő, üzemrész épült, melynek termelése 6-Ő q**ról 5o q-ra emelkedett naponta. Elkészült a modem csontozómühely, ahol a csontot szalagrendszeren, a húst pedig magaspályás csilléken továbbítják. A géppark 2 db 3oo és. 1 db 5oo literes uj gyorsvágógéppel növekedett, majd a thermoszkazánok beállításával is, az üzem elérte a napi 6 vagonos termelést. Kisérletképen 1957-ben bevezették az első függesztett vágóvonalat. A későbbi években üzembe helyeztek egy korszerűbb, függesztett vágóvonalat, s majd felépült a 65 vagonos hütőház is. Tervezés alatt áll a feldolgozó üzem,további bővítése, mellyel mintegy 13 és fél vagon töltelékáru gyártását irányoztuk elő. A háborús romokból igy támadt újjá a Ferencváros egyik legrégibb üzeme, mely a múlt évben ünnepelte fennállásának loo. évfordulóját. Brázda Hugó főosztályvezető 12
