Ferencváros, 1969 (1. szám)
1969-03-21
6 kástársait biztonságba helyezni. Szakszervezeti feladatait vegezve, hazamenet - 1944.október 17-én a nyilas pribékek lakásának ajtaja előtt orvul lelőtték, a IX. Viola.U.35.SZ. házban. Iskolánk a megtisztelő névadóünnepségre gazdag programmal készül fel: már november hónap óta folyik a gyűjtő munka Koltói Anna életét és munkásságát illetően. Az úttörőcsapat őrsvezetői összejövetelén parancsban kapta meg a kutató munka széleskörű megindítását. Ennek során az úttörők felkeresik Koltói Anna volt munkatársait és azokat a veterán elvtársakat, akikkel politikai összeköttetésben állt. Kutatnak rokoni kapcsolatai után is. Eddig már az életrajz összeállítását illetően a gyermekek sok adatot szolgáltattak. Ezzel egyidejűleg a nevelőtestület több tagja kutató munkát végzett és végez a Szabó Ervin Könyvtán hirlap any agában s a Párttörténeti Intézetben. A névadó tiszteletére tanulmányi vonalon különböző ünnepi megmozdulásokat tervezünk: I-II. osztályban szépirási verseny, III—IV. osztályban fogalmazási verseny, "A gyermekek sorsa régen és most" témakörből, V. osztályos tanulók bélyeggyüjtést végeznek, VII. osztályosok a Tanácsköztársaság nagy alakjairól elnevezett utcák és terek és intézményekről készítenek pályaművet, VT. osztályos tanulók verseket, novellákat, színdarabokat gyűjtenek a Tanácsköztársaság idejéről, VIII. osztályosok magyar nyelvből pályázati dolgozatot Írnak az Írók és költők szerepéről a Tanácsköztársaságban. A történelmi szakkör villanykapcsolásu térképet készit a Vörös Hadsereg honvédő harcairól. Az ének szakkör népdalversenyt szervez és magnetofon • szalagra veszi a Tanácsközt saság dalait. A színjátszó szakkör szavalóversenyt hirdet a Tanácsköztársaság verseiből. Az ünnepi programot tornaverseny tarkítja, melynek keretében a fiuk talaj, gyűrű, szekrónyugrás, - a leányok pedig talaj, gerenda, szekrényugrás versenyszámokat végeznek. Gyermekrajz pályázatot Írunk ki a tanulók részére, plakát és tematikus rajzokra. Az ünnepély megrendezésére Bizottság alakult, mely mér folyamatosan azon fáradozik, hogy az ünnepély méltóan domborítsa ki Költői Anna alakját az ifjúság és a szülők előtt s egyúttal dokumentálja a Tanácsköztársaság ">o éves évfordulójának nagy politikai jelentőségét. dr.Szendrey Ákosná A Tóth Kálnán utcai általános iskolát az a O*(tiB£teltétM érte, hogy a Tanácsköztársaság 5o. évfordulóján, március 21-én,névadó ünnepség keretében KENYERES JULIA munkásmozgalmi hős nevét veheti fel. As egész iskolaközösség: tanulók, szülők és nevelők nagy lelkesedéssel kezdtek a kutatómunkához, hogy az ünnepségig minél többet tudjunk meg névadónk életéről, munkásságáról. Egy forradalmár asszony gazdag hősies munkában töltött életútja áll előttünk, amelynek minden jelentős mozzanatát tudni, ismerni szeretnénk. Ezért tervszerű és folyamatos munkával elkezdtük az anyaggyűjtést, a kutatómunkát. Az eddig végzett anyaggyűjtés alapján tudtuk meg, hogy KENYERES JULIA 1895. december 11-an született Le tényén, és 1959. decemberi Jo~án halt meg Budapesten, Hamvait a Kerepesi Temetőben, a Munkásmozgalom Hősi Halottainak Panteoniában helyezték örök nyugalomra. Hatvannégy évet élt. Egész életében a munkásmozgalom harcosa, élenjáró zászlóvivője volt. A családi légkör is erre adott példát. Testvére a nagy proletár költő: Komját Aladár, akinek irodalmi munkásságáról napjainkban emlékeztünk meg. Pia irodalmár, akit felkerestünk, meghívtuk az ünnepségre is, hogy mint a legllletékesebb, beszéljen édesanyjáról. Kenyeres Julia már egyetemi hallgató korában részt vett a Galilei Kör munkájában. A KÚP megalakulásától aktiv munkása volt a pártnak, hirdetője a haladó eszméknek. A Tanácsköztársaság idején, egészen fiatalon, huszonnégy eves korában a Filaü- gyek Tanácsánál dolgozott, majd 192o. tavaszán, a Tanácsköztársaság leverése után. a fehérterror elől emigrációba kényszerült. Több évig élt Németországban. Berlinben tagja lett a Német Kommunista Pártnak. Először mint propagandista, majd üzemi lapszerkesztő, cikkeket és verseket irt a külföldön megjelenő magyarnyelvű kommunista lapokba. Az 193o~as évek elején Németországból a Szovjetunióba költözött. Az itt folytatott tevékenységéről, életéről a ma is Moszkvában élő Bokányi Emm;atól, a Tanácsköztársaság nagy szónokának, Bokányi Dezsőnek lányától kapunk információt. A levelezést úttörőink orosz nyelven bonyolítják le, segítséget a szaktanártól kapnak. Moszkvai tevékenységéről eddig azt tudtuk meg. hogy elvégezte a Lenin Iskola aspiranturáját, majd ugyanitt párttörténetet és marxizmus-lenini*— must tanított. Életútja ez után is munkásmozgalmi tevékenységben telt el. A spanyol szabadságharc egyik élenjáró harcosa volt. 1939- ben visszatért a Szovjetunióba, A II, világháború idején mint publicista, a Kossuth Rádi* munkatársaként dolgozott. A felszabadulás után, 1947-ben hazatért Magyarországra éa aktiv szerepet vállalt a társadalom átszervezésében, az ország újjáépítésében. Kiemelkedő szerepe volt a szabad sajtó munkájában. Egy ideig a Tartós Bókéért, NépiDtmokréciáért c. magyar lapot szerkesztette. Később a Magyar Távirati Iroda osztályvezetője,
