Ferencváros, 1969 (1. szám)
1969-03-21
házaatársakat, akik hűségben, jóban - rosszban kitartottak egymás mellett.Megható ünnepség, sünikor megújítják házassági fogadalmukat, s gyermekek, unokák, rokonok és jóbarátok köszöntése teszi emlékezetessé az évfordulót. Az örömben osztozni könnyebb, mint a fájdalomban részt- venni. Szomorú esemény a végtisztesség, a búcsú az eltávozott családtagtól, jóbaráttól. A hozzátartozó elvesztése miatt érzett fájdalom külsőségekben is kifejezésre jut. A temetést ősidőktől fogva meghatározott misztikus szertartások szerint végezték az egyházak is pontosan megszabták vallásuk temetkezési rendjét. A haladó emberek elutasítják a babonás szertartásokat és egyre többen kérnek polgári temetést. A temetés iránti igényt a tanács anyakönyvi hivatalában lehet bejelenteni, ahol a búcsúztatáshoz szónokról gondoskodnak, a Temetkezési Intézet pedig - a hozzátartozók kérésére - énekkart küld a temetéshez. Az utóbbi időben természetessé vált, hogy nem minden kisgyermeket tartanak keresztvíz alá, nem minden fiatal pár köt egyházi házasságot és évről-évre emelkedik a polgári temetések száma. A családi ünnepségek és társadalmi utón történő temetések rendezésével, lebonyolításával kapcsolatban a tanács anyakönyvi hivatalában lehet érdeklődni, ahol az ünnepség iránti igény bejelentése is történik. öéti Jenőnó ^ honvédelmi ismeretekről. A tanév második felétől kezdődén az általános és középiskolákban kötelező tantárgyként oktatják a honvédelmi ismeretek tantárgyát. A szülők részéről sok kérdés és probléma vetődött fel a tantárgy bevezetéséről és annak szükségességéről. félreértések is keletkeztek, mert egyesek egyoldalúan csak "lövészetet” láttak az uj tantárgyban, a attól féltek, hogy a ki_ képzés balesetek előidézője lehet. A honvédelmi nevelés elsősorban nem puska- és lőgyakorlat. Hazánkban a nevelés, a szocialista haza építésének és védelmének szolgálatában áll. Ez azt jelenti, hogy az iskola olyan szocialista embereket kell, hogy neveljen, akik hasznos munkával közreműködnek társadalmi rendszerünk fejlesztésében, híven szolgálják hazánkat,keszek megvédeni vívmányainkat, ápolják a-népek békéjének és testvériségének ügyét. Ezt a célt segíti az uj tantárgy bevezetése is. Ifjúságunk hazafias nevelése, nemzeti öntudatunk és jó értelemben vett büszkeségük felkeltése folyik az osztályfőnöki és a szaktantárgy! órákon. A honvédelmi ismeretek keretében komoly elméleti képzést kapnak. A földrajz órán megismerkednek a tájékozódás alapvető módszereivel. Megtanulják a térképolvasást. jól tudják felhasználni ezt csoportos,vagy egyéni turista utak alkalmával is. A tantárgy gyakorlati részében tanári felügyelet mellett az általános iskolások a légpuska, a középiskolások pedig a kispuska kezelését tanulják meg. Olyan játékokat is tanulnak, amelyek szórakoztatva alakítják ki a katonai•tevékenység nélkülözhetetlen alapelemeit. A számháború, a rókaverseny, a terepfutás, az akadályverseny nemcsak a megfigyelőképességet fejleszti, hanem növeli a küzdőképességet és az egymás segítésének tulajdonság—fejlesztését. A gyakorlati képzés évi két tanítás nélküli napon pedagógusok felügyelete mellett történik. A honvédelmi ismeretek elméleti és gyakorlati oktatása során fiatalságunk átérzi a haza védelmének nemes feladatát. vedel cm. A parkok és játszóterek jelentősége mind városképi, éB városesztótlkal, mind élettani azempontból'felbecsülhetetlen a nagyvárosok életében. Ezt tükrözi a főváros költségvetése is. melyben a tanács évi 5o millió forintot juttat a parkok és játszóterek fenntartására. Harminc évvel ezelőtt 379 hektárt fcmtt ki a főváros nyilvános parkjainak összeterülete. A felszabadulás óta eltelt években nemcsak a háború alatt tönkrement parkokat állítottuk helyre, hanem csaknem háromszorosára növeltük a főváros parkterületeit. Felszabadulásunk 23.évfordulójára éppen kerületünkben a -_itózsef Attila lakótelepen - adta át a Fővárosi Kertészeti Vál- T.alat rendeltetésének a főváros ezredik hektár parkosított területét, az uj korszerű központi játszóparkot. A budapesti parkok gyepesített területeinek fenntartására évi 3»5-á millió forintot költ a FŐváro ű. kertészeti Vállalat. Ha a parkok használói egy kicsit jobban ügyelnének a pázsitra, ennek az összegnek a fele is elég lenne es a megtakarított összeget fejlesztésre, korszerűsítésre lehetne fordítani. De sajnos jelentős a padok, hinták és más játszóeszközök tönkretételéből, kandeláberek rongálásából, fák és virágok meg-- csonkításából származó károk összege is. A fásitott és parkosított zöldterületek használatát és védelmét a Fővárosi Tanács 6/1957.ez.rendelete szabályozza. A parkvédelem az eddiginél csak akkor lesz eredményesebb, ha a parkokat felkereső felnőttek ób fiatalság a szabályrendeletben előírtak szellemében kíméli a parkokat, és játszótereket is, elősegíti a rongálások megelőzését és megakadályozását. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a parkrongálással okozott károk evről-évre emelkednek. Ezért vált szükségessé, hogy a
