Ferencváros, 1968 (1. szám)
1968. november / Lakóbizottsági szám
VI nek megfelelően kötik meg az eltartási szerződést, azonban a természetbeni szolgáltatások helyett rendszeres havi járadékot biztosítanak az eltartottnak. Ez lényegében élet- járadéki szerződésnek minősül, s ilyen teljesítés azt vonja maga után, hogy az eltartó nem fogja majdan megkapni a lakás bérleti jogosultságát. Az eltartó ugyanis csak akkor kapja meg az eltartott elhalálozása esetén a lakást, ha a szerződés jóváhagyásától a bérlő haláláig legalább 6 hónap eltelt / nincs jelentősége az 5 éves budapesti állandó lakásnak, sem pedig az ötéves folyamatos munkaviszonynak/ a bérlő halálakor - legalább hat hónapja állandó jelleggel - annak lakásában lakott, valamint a tartási kötelezettségét teljesítette. Amennyiben a felek között nézeteltérések vannak, úgy átalakLthatják a szerződést élet- járadéki szerződéssé, vagy azt kölcsönös megállapodás alapján megszüntethetik, illetve felbonthatják. Ha megállapodni nem tudnak, akkor az ügyben a bíróság dönt. A tartási szerződések megkötésénél a feleknek igen nagy gondossággal kell eljárniok. A felületes ismeretség könnyen megbosszulhatja magát azért, mert az eltartott a szerződés alapján befogadja lakásába az eltartót, aki ennek folyamán feladja korábbi lakhelyét. Ilyen helyzetekben nem oldja meg a kérdést a tartási szerződés megszüntetése, mert az eltartó rendszerint nem hajlandó a lakást elhagyni. Ebből, valamint az eltartó által szolgáltatott teljesítésből eredő viszontkövetelés tovább mélyíti a felek között a viszályt. Az életjáradéki szerződés alapján - melyet már fentebb említettünk- az egyik fél meghatározott pénzösszeg, vagy termékmennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles* Erre is a tartási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az életjáradéki szerződés lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosit. Hitkán, de előfordul az öröklSsi szerződés is. Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet, tartás, életjáradék fejében örökösévé teszi.Az alakiságokat illetően fontos tudnivaló az, hogy a szerződés megkötésére a más által irt végrendelet alakiságai irányadók. H ACT átért ELJÁRÁS: A hagyatéki eljárás keretében csak a leltározással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk. A leltározás akkor kötelező, ha a hagyatékban ingatlan vagyon van. Ingóság esetén akkor kötelező a leltározás ha a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, vagy ismeretlen helyen távollévő személy érdekelt, nincs ismert örökös, az örökösök koz ött devizakülföldi személy is van. Az előbbi rendelkezések alá nem tartozó ingóságot akkor kell leltározni, ha az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező, vagy a gyámhatóság kéri. Az ingóvagyonra vonatkozó leltárt helyszínen kell elkészíteni, ha a kiskorú érdekei veszélyeztetve vannak, nincs ismert örökös, a helyszíni leltározást a gyámhatóság kéri. A leltárnak a helyszínen való elkészítésénél lehetőleg 2 tanút kell alkalmazni. Ezen feladat ellátáséra a házfelügyelőt, vagy a lakóbizottság tagjait szoktuk felkérni. Ennyiben szándékoztunk bizonyos tájékoztatást adni a fenti ügyekben a teljesség igénye nélkül. Amennyiben ezekkel kapcsolatban - de egyéb ügyekben is- probléma merül fel, az Igazgatási Osztály készséggel megadja a szükséges tájékoztatást. AZ ÁLLATMflÁSllÓL Kerületünk jellegénél fogva nem tartozik a fő haszonállattartó kerületek közé. kerületén termelőszövetkezet nem működik. Egy - két állami vállalattól eltekintve csak né . hány haszonállattartó ténykedik. A nagy állati orgalmu vállalatok a levágásra szánt állatok ideiglenes tartásával ás az élőállat export-lebonyo 11 tásával is foglalkozik. Ennek ellenőre is indokolt a lakosság rövid tájékoztatása. A haszonállattartást Budapest területén a Bp. Főváros Tanácsának 2/1956 sz. szabályrendelete, valamint kerületünkben a IX.kér. Tanács 558/1957. sz. határozata szabályozza. A fenti szabályzatok értelmében tilos haszonállatot /ló,szamár, öszvér, szarvas- marha, bivaly, juh, kecske, sertés/ tartani a Duna folyamrész, Tolbuchin krt., Kálvin tér, Üllői ut és Könyves Kálmán krt. által határolt területen. Előzetes engedélyt kell kérni a Könyves Kálmán krt. Üllői ut, Határ ut és Duna folyamrész által bezárt területen való tartáshoz. Az állattartás engedélyezése iránti kérelmet a IX.,kér. Tanács VB. Igazgatási Osztályához kell benyújtani. A közegészségügyi felügyelő és a kerületi állatorvos szakvéleményeinek figyelembe vételével dönt az engedély kiadásáról az ügy előadója. Az említett szervek rendszeres ellenőr— zései biztosítják, hogy az állattartó az engedélyben rögzített közegészségügyi , valamint állategészségügyi, továbbá az állattartás általános hygieniai feltételeit betartsa / Az állatok istállóinak, óljainak rendszeres meszelése.légy rágcsálóirtás, fertőtlenítés, ürülék megfelelő kezelése, lakóépülettől megfelelő távolságra elhelyezése./ Betegség gyanúját vagy az állat elhullását az állattartó a kerületi állatorvoshoz késedelem nélkül köteles bejelenteni. A kisállatok tartását a Fővárosi Tanács ?_A9éÖ sz. rendelete - amely a lakóházak házirendjéről szól- a 9. §./2/ bekezdésében szabályozza. Lakásokban élő baromfi, liba. kacsa, pulyka, galamb, nyúl, tartását megtiltja. As ingatlannak egyéb területén való tartásához a bérbeadó bármikor visszavonható engedélye szükséges. Az ebtartást* amely a legtöbb problémát okozza- a Bp. Föv. Tanács 1968; október 1-ón hatályba lépett 3/1968 sz. rendelete újonnan szabályozza. Ennek részletekbe menő ismertetése külön tárnát képez. A fenti ismertetett előírások megszegése szabálysértést alkot, és pénzblrsagf al sújtható. s állattartással kapcsolatban is merülnek fel újabb kérdések, amelyek megoldása a‘közeljövőben várhatóan rendezést nyer.
