Ferencváros, 1968 (1. szám)
1968. november / Lakóbizottsági szám
í [ 5 I I I ^ A USáS ©K Bim kz ly68 őszin megválasztott lakóbizottsógok elnökei és tagjai között sokan újak ebben a funkcióban. Hasznosnak tartom ezért, hogy számukra tájékoztatót adjak egy sokakat érintő fontos eljárásról, a lakáseloszt&sról. A Fővárosi Tanács 7B. 255.372/1965 számú érvényben lévő utasítása a lakáselosztási eljárást egységes rendszerbe foglalta. Ez a lakásügyi eljárás demokratizmusának kiszélesítése érdekében a lakáselosztást a lehető legnagyobb nyilvánosság biztosításával széleskörű társadalmi ellenőrzés alá helyezte. Az eljárásban részt vesz a lakásügyi osztályon kivül elsősorban a Lakásügyi Állandóbizottság, továbbá Társadalmi Bizottság elnevezéssel az Állandóbizottságnak a társadalmi aktivistákkal a kerület társadalmi szerveinek, intézményeinek és a Szakmaközi Bizottság képviselőjének kibővített formája. Résztvesznek végül a tanácstagok, akik az eljárás folyamén tájékoztatást kaphatnak és adhatnak az osztálynak és észrevételeket tehetnek a körzetükben lévő súlyosabb lakásproblémáikkal küzdő lakók érdekében. Hogyan történik a gyakorlatban a lakáselosztásj Az utasítás értelmében évente legfeljebb egyszer tervet kell készíteni arra, hogy a következő évben hány és mely családokat kíván állami, szövetkezeti és OTP. társasház lakásban részesíteni. Ennek a tervnek az elkészítése igen gondos, lelkiismeretes munkát igényel. A tervszámokat aszerint kell megállapítani az állami bérlakások tekintetében, hogy a kerületben, a következő évben előreláthatólag hány lakás megüresedése várható a több évi tapasztalat alapján, a szövetkezeti és az OTP. társashás tekintetében pedig, hogy a Fővárosi Tanács VB. elosztása révén a kerület a következő év folyamén hány ilyen lakást kap. A tervszámot terheli a következő év folyamán a kerület í&>itési Osztálya által életveszélyesnek nyilvánított és azért lebontásra kerülő lakások száma. A Fővárosi utasítás a lakásigénylőket a kielégítés tekintetében kategóriaként csoportosítja a könnyebb áttekinthetőség végett. I. kategóriába tartoznak azok, akiknek önálló bérleményük van, de a lakás, amelyben laknak életveszélyes, lebontásra szánt, lakás céljára alkalmatlan és akik tartósan fertőző betegségben szenvednek. II. kategóriába tartoznak azok, akiknek nincs önálló bérleményük, hajléktalanok, családtagként, vagy albérlőként laknak zsúfolt körülmények között. XII. kategóriába tartoznak azok, kiknek van önálló bérleményük, azonban az számukra nem megfelelő részben a lakás zsúfoltsága, részben a lakás gyenge / egészségtelen/ minősége miatt, de nem tartoznak az I» kategóriába. IV. kategóriába tartoznak azok, akik jogos lakásigényüket meghaladó lakásban laknak és kisebb lakás kiutalását kérik, vagy két kisebb lakást ajánlanak fel egy nagyobb lakásért, illetve akik jogos lakásigényt kielégítő lakással rendelkeznek, de másik azonos nagyságú lakáshoz juttatásuk szociális, egészségügyi, vagy egyéb igazolt körülmények folytán indokolt. A tervben szereplő igényeket úgy kell csoportosítani, hogy a tervbe vett igénylők túlnyomó része az I. kategóriába, 3o%-a a II. kategóriába, lq%-a a III. kategóriába sorolt igénylőkre jusson. Ügyelni kell arra, hogy az igénylők szociális, illetve jövedelmi viszonyaikkal arányos feltételeknek megfelelően elégíthessék ki lakásigényüket. Erre figyelemmel a tanácsi lakás csak olyan igénylő részére utalható ki, aki az igényjogosultság egyéb feltételein túl, jövedelmi viszonyai alapján arra rászorult és a szövetkezeti térsasház, vagy örök-
