Ferencváros, 1967 (1. szám)

1967-11-07

11 tanult eszmét, később megtalálja a kapcsola­tot az illegalitásban dolgozó elvtársakkal is, IBLEH ALAJOS is 1914-ben tizen­nyolc éves korában került a harctérre. Két­szeri sebesülés után, 1915 júniusában Lem­berg /Lvov/ alatt hadifogságba esik, ahonnan előbb Kijevbe, majd Szibériába Csita városá­ba, aztán Taskentbe, innen a Don melletti Rosztovba kerül. Itt találja az 1917-es újév. Már januárban szervezkednek, május elsején tömegtüntetésben vesz részt, melyet pártérte kéziét követ. A szervezkedés több tagját - köztük Ibler Alajost is letartóztatják és két heti börtön után visszakerül a fogolytá­borba. Itt éri a forradalom. Novemberben in­dul meg a harc, de a fehér kozákok kiverik őket Rosztovból. Segitséget kapnak, vissza­foglalják a várost, felszabadítanak még egy sor helyiséget, előretörnek Cáricin,/később Sztálingrád, ma Volgográd/ felé. 1918. már­ciusában páncélvonatra kerül, melynek a pa­rancsnoka Iván Kracskavszki gárdakapitány,ki nagyon becsüli a magyarokat, a harcban való megbízhatóságukért és bátorságukért. Egy ide­ig a páncélvonat katonájaként, később pedig a szaratovi zászlóalj 3» századának parancsno­kaként harcol. Szamara város felszabadítása után a városi Csekához kerül, ahonnan 1919- ben három hónapos agitátorképző iskolára Moszkvába kerül. Itt látja Lenint, a május elsejei felvonuláson. Ezen az ünnepségen tu­datják velük, hogy Magyarországon Tanácsköz­társaság van és úgy ünnepük a május elsejét, mint Moszkvában. Az iskola elvégzése után visszakerül a Szamarai Csekához, mint politi­kai tiszt azzal a feladattal, hogy Szaratov és Szamara között összeköttőként tartson kap­csolatot a magyar hadifoglyokkal. Feladatát befejezve, 1920. áprilisában érkezik haza. A Keleti pályaudvar indulási oldalén lé­vő fogolytáborban névsor olvasáskor tizenhárcm társával együtt letartóztatják, három heti toloncház után, rendőri felügyelet alá helye­zik, bár nem tudnak semmit bizonyitani elle­ne. TUSNAK LÁSZLÓ Komarovka mellett 1916-ban kerül fogságba. A kijevi gyűjtőtóbor­ból a lazovkai gépgyárban viszik dolgozni, a- hol mozdonyokat és hadianyagot gyártanak.Tus- nák lakatosnak vallja magát, hogy ne kelljen a hadianyaggyártásban részt venni. Az orosz szakmunkások között ismerkedik a gyámban a forradalmi tanokkal részt vesz a munka lassí­tására irányuló szabotázsokban. A forradalom Szibériában éri. Omszkban találkozik azzal a fellobogózott szerelvénnyel, amely a száműzött politikai foglyokat szállítja haza Szibériá­ból. A krasznojarszki fogolytáborban lesz tagja a magyar szekciónak, majd 1918 tava­szán belép a pártba. A Vörös Gárdával a írott­ra, a junker földbirtokosokkal felveszik a harcot, megsebesül, a fehérek elfogják, meg­szökik, majd Irkutszkba kerül. Kolcsak ellen is harcol. A Vörös Gárdából a moszkvai párt- iskolára vezénylik, onnan törzstiszti isko­lára, hogy itt kapjanak kiképzést, a magyar Tanácsköztársaság későbbi tisztjei. Magyar- országon azonban nem sokkal utóbb leverik a Tanácsköztársaságot, igy Tusnák Bakuban ve - rekedik a fehérekkel, majd Leningrádba veti a sors, ahonnan 1920-ban hazaküldik. Horthy darutollas legényei, besugás következtében társaival együtt már Csóton elfogják, s két évre Zalaegerszegre internálják. Szabadulás után kapcsolatot teremt az illegális mozga­lommal. WEINGARTEN DÁVIDa homonnai harcokban esik fogságba, majd a Kijev melet- ti hadifogoly táborból megszökik és főként vasúti kocsik ütközőjén Moszkvába utazik. Itt egy pékségben dolgozik 1917-ig, Egy társával - annak tanácsára- Pétervárra megy - ott éri a forradalom. A matrózok és vörösgárdisták, egy arzenálban felszerelik és beosztják a harcoló kötelékbe. Egy nagy vasúti pályaudva­ron felveszik a harcot a cári kadétokkal és megsemmisítik őket. Néhány nap múlva Szmol- niba kerül. Lenint többször is látja, amint gyűléseken beszél. Itt ismerkedik meg Kali- nyin és Szverdlov elvtársakkal, Szamuely Ti­borral is több alkalommal találkozik. Ebben az időben lép be a pártba, majd 1918-ban ha­zatér. Nem sokára nálunk is kitör a forrada­lom, ő ekkor a csepeli vasgyárban dolgozik, ahol Kun Béla gyűlést tart és ismerteti a to- munizmus szempontjait. Részt vesz a Tanácsköz­társaság harcaiban, ezért a Horthy vészbiró - ság két és félévi börtönnel sújtja. Büntetése letöltése után a zalaegerszegi internálótá - borba viszik, ahol még kilenc hónapig fogva tartják. Kiszabadulása után rendőri felügye­let alá helyezik. Munkát nem kap, a vásárcsar­nokban alkalmi munkát vállal, és kapcsolatot teremt a földalatti mozgalommal. A Hűvösvölgy­ben 1941-ben résztvesz egy illegális politi­kai találkozón - újból letartóztatják. Börtön betegség, munkanélküliség, rettegés utón mér a felszabadulás pillanatában 194-5 január 22- jelentkezik és feladatot kér-r Internacionalistáink és régi párttagjaink él­jenek még sokáig közöttünk erőben, egészség - ben, élvezzék annak a fának a gyümölcsét, a- melynek ültetésében és ápolásában segédkeztek. A nemzet megbecsülése övezze életüket !

Next

/
Oldalképek
Tartalom