Ferencváros, 1965 (2. évfolyam, 1-2. szám)
1965. március / 1. szám
- 7 Ez gazdaságosabbá és gyorsabbá teszi IX. kerület külső részén és a többi délpesti perem kerületben lévő postai szerv jármű igényének kielégítését. Az egész létesítmény beruházója a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság volt, amely összefogta a népgazdaság majdnem minden jelentősebb iparágát igénybe vevő sokrétű munkát. Az építkezéssel kapcsolatos munkák túlnyomó részét az ÉH. 23.sz. Építőipari Vállalat, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár és szinte teljes kapacitásával a Posta Központi Kábelüzeme végezte. A Ferenc központ megépítésére és üzembehelyezésére száznegyven-millió forintos beruházást végzett népgazdaságunk. Ebből az építkezésre negyvenegy-milliót a tulajdonképpeni távbeszélő központ létesítésére negyvenhat-milliót, a központhoz tartozó hálózati és egyéb létesítményekkel kapcsolatos munkákra ötvenhárom-millió forintot fordítottak. A központ üzembehelyezését tulajdonképpen 1962. szeptember 3o-ra tervezték. A Budapesti Távbeszélő Igazgatóság Pártbizottságának felhívására a párt VIII. Kongresz- szusának tiszteletére tett felajánlásokkal azonban lehetővé vált, hogy azt már augusztus 18-án üzembe helyezzék. Az új központ kapacitása megindulásakor nyolcezer egység volt. Ez a központ negyvenezres vógkapacitásának csak egy-ötöde, de Így is komoly segítséget jelentett már akkor a IX. kerületi külső részek, valamint a peremkerületek távbeszélő igényeinek kielégítéséhez. Ugyanekkor a József központban is lehetővé vélt, hogy a Ferenc Özemhez átkapcsolt távbeszélőállomások helyére, a VIII. és IX. kerületi várakozó igények egy részét kielégítsék. A budapesti távbeszélő hálózat most már gyorsabb Ütemű továbbfejlesztése során a második ötévesterv keretén belül 1963. december hó 31-ével további négyezer állomás kapacitással bővült a Ferenc Távbeszélő Özem. A Ferenc Központ területén annak beindulásakor hétezer-ötszáz várakozó volt. Azóta eltelt időben hatezer állomást kapcsolt be az Üzem a forgalomba. Jelenleg mégis tizenegyezer a várakozó, ennek kb. egyharmada IX. kerületi. Érdemes egy pillantást tenni a bekapcsolt távbeszélőállonások megoszlására. Az állomások közel huszonkilenc százaléka vállalati, illetve közületi előfizető, hetvenegy százaléka magán személyek előfizetésében van. Az egyéni előfizetők több mint negyede fizikai dolgozó, közel háromnegyede szellemi és egyéb foglalkozású. Ez az adat is jellemzi az ország minden társadalmi rétegét érintő életszinvonal változást. Húsz év előtt a fizikai dolgozók százalékban alig kifejezhető hányadának volt lehetősége, hogy távbeszélőállomást szereltessen lakásába. Azok, akik a mai modern lakótelepen élnek, részben olyan dolgozók, akiknek a szocialista Magyarország biztosította a nyugodt életlehetőséget, tette lehetővé, hogy szakképzettséget, esetleg főiskolai végzettséget szerezzenek. Többen vannak közülük olyanok, akik húsz évvel ezelőtt ugyanitt nyomorúságos viskókban rettegtek a munkanélküliség állandóan fenyegető rémétől. S akkor télen is kis- kabátban didergő, lyukastalpu cipőben - vagy annólkül is - fagyóskodó gyerekek némelyike ma a jól fütött napfényes lakásában felszerelt telefonon virágrendelést ad le névnapi köszöntéshez, esetleg telefonon rendel jegyet színházba, vagy operába, A posta a távbeszélővel szemben támasztott igények kielégítésére nemcsak az üzemekben, és lakóházakban felszerelt távbeszélő állomások számát szaporítja% hanem gondoskodni kíván az utcai távbeszélő fülkék korszerűsítéséről és új útcai távbeszélő- állomások szereléséről is. A tervek szerint a harmadik ötéves terv kezdetén ezerháromszáz nyilvános állomást szerelnek fel Budapesten, elsősorban a peremkerületekben, igy a Ferencváros külső részein is. Már most mind több helyen találhatók, és lassanként a pesti útcák jellegzetes tartozékaivá válnak a régi esztétikai igények nélkül készült távbeszélő fülkék helyett, a modernvonalú áttetsző műanyag- fallal ellátott elegáns távbeszélő fülkék. A posta és ezen belül a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság további fontos feladatának tekinti, hogy a tervbe vett fejlesz-
