Ferencváros, 1965 (2. évfolyam, 1-2. szám)
1965. június / 2. szám
7 o *aos /<y^ascyé&\ielyisógébe történ® bemenetel vagy bentmaradáa csak abban az esetben valósítja meg a magánlaksértés bűntettét, ha a tettes Jogos indok nélkül, és a lakással rendelkező akarata ellenére megy be? vagy marad bent a lakásban. A behatolás jogosságát vagy jogtalanságát nemcsak a sértett fél nyilatkozata alapján, hanem a társadalmi együttélés általános szabályainak, illetve az azokat konkrét esetekben meghatározó egyéb jogszabályoknak figyelembevételével kell elhatárolni. Általában az előző tényleges helyzetet veszia alapul. Például: az C/£&C~ GSe/zt" elemezve annak ellenére, hogy a vádlott és a sértett között az eltartási szerződés megszűnt, jogtalan volt a sértett lakásának feltörése és ki- költöztetése a bíróság, vágy egyéb, vita eldöntésére jogosított szerv határozata nélkül. A Legfelsőbb Bíróság egy konkrét bűnügyben a vádlottat bűncselekmény hiányában felmentette az ellene emelt vád alól azzal az indokkal, hogy a lakásba való bemenetel jogos indokon alapult. A tényállás szerint a félj és a feleség között a viszony megromlott és ennek következménye volt az, hogy a férj ideiglenesen, de nem a lakás végleges elhagyásénak szándékával költözött el. Néhány hét múlva a lakásba visszament és a zárt ajtót feltörve, oda behatolt. A behatolás jogos indokon alapult, ugyanis továbbra is fennállt a lakással való rendelkezés joga, ettől semmilyen szerv, illetőleg hatóság nem fosztotta meg. Ha a behatolás vagy bennmaradás erőszak alkalmazása, vagy minden különleges ellenállás legyőzése nélkül történik, és csupán az a sértett akarata ellenére megy végbe, a magánlaksértés enyhébb, az u.n. magánvadas esete valósul meg, A magánvádas magánlaksértés miatt a büntető eljárás csak a sértett kifejezett kívánságára, u.n. magánindltrvényra indul meg és nem a kerületi rendőrkapitányságon; hanem a bíróságon folyik. Ez esetben az ügyészség az eljárásba nem kapcsolódik be, a vádat a sértett mint magánvádló képviseli a bíróságon. I bűntett elkövetőjét a törvény egy évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni. Ha például a Jeteit tfttartroxarso ellenére, de erőszak alkalmazása nélkül valaki jogtalanul a kilinccsel becsukott ajtón bemegy, vagy sértett erőteljes felszólítására a lakásból nem távozik el, a magánvádas magánlaksértés büntette valósul meg. Ebben az esetben a cselekmény társadalmi veszélyessége nem olyan súlyos, hogy az állam feltétlenül a felelősségrevonás lehetőségével éljen. A Btk. lehetőséget teremt arra, hogy a sértettek értékeljék a cselekmény súlyát és csak az esetben induljon büntető eljárás, ha a sértettek ezt kifejezetten akarják. Természetesen azonban a sértettek nem tarthatnak senkit hosszú ideig bizonytalanságban, ezért a törvény előírja, hogy a magániaditvényt az elkövetéstől, vagy az elkövető kilétének megállapításától számított harminc napon belül kell megtenni. Az elkésett feljelentés alapján eljárás nem indul. A magáninditványt visszavonni nem lehet. A Btk.mereven Actlkfro/j*? a magánlaksértés közvádas és magánvádas alakzatait. Lehetőség van arra is, hogy az ügyész magánvádas ügyekben közérdekből a vád 'képviseletét átvegye és a tényállás felderítésével a rendőrség bűnüldöző szerveit bizza meg, vagy a nyomozást maga folytassa le. Az előbb ismertetett cselekmény fordítottja is un. magánvádas magánlaksértésnek minősül. Aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy azokhoz tartozó bekerített helyre bemenjen, szintén egy évig terjedhető szabadságvesztéssel büntethető. HiZcírOSOS magánlaksértést követ eJ az, aki házas társ át, albérlőjét, ágybérlőjét a lakásból jogtalanul kizárja. A kizárásos magánlaksértés közvádra üldözendő és három évig terjedhető börtönnel büntethető, ha azt éjjel, vagy erőszak alkalmazásával követik el. A bíróság faarfefn.Scrírjet'tesSG./ kárt okozó személyt, aki a jogtalan behatolással/az ajtót betöri, a zárat feltöri, stb./ kárt okoz, kártérítésre kötelezheti. Ezenkívül ha a károsodás nem a magánlaksértés eszközcselekménye, akkor szándékos dologrongálás büntette is megállapítható. A rongálás akkor eszközcselekménye a magánlaksértésnek, ha anélkül pl: az erőszakos behatolásnál az ajtó betörése, a zár felfeszitése nélkül a bűntett nem volna elkövethető. összefoglalva tehát:a lak háboxithatatlan használatát nemcsak a birtokháborítás! eljárás védi, hanem a rendőrségi és ügyészségi bűnüldöző szervek is, a büntető eljárások során alkalmazható kényszer intézkedésekkel, valamint a bíróságok a Söfyr/*w/ és az elkövető társadalmi veszélyességével arányban álló büntetések kiszabásával is biztosítják. Mivel a törvényi rendelkezések nőm tudása senkit sem mentesít a felelősségrevonás alól, azuton hi vom fel a kerület lakosságát, hogy tartózkodjanak minden önkényes erőszakos cselekménytől, mert a fentebb előadott jogkövetkezményekkel kell számolniok. Vitás kérdésekben a kerületi tanács igazgatási osztályához, illetve közvetlenül bírósághoz forduljanak, és az érdemi határozatok kikényszerítésénél Is a hatóságok segítségét vegyék igénybe. Amennyiben mégis valaki önkényesen cselekszik, magatartásával szabálysértést, vagy bűntettet követ el, élni kell az eljárások megindítását kezdeményező joggal.
