Ferencváros, 1964 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1964. december / 4. szám
- 8 I^áJ^ÁjisLS - e. OLSZL birt®UKAlBQr!tffls®krfflL Irtat Dr Kováta László oA Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvének hatálybalépése után a kerületi tanácsok vb. igazgatási osztályainak hatáskörébe került a birtokháboritási ügyek intézése. Korábban ez az ügykör a bíróságokhoz tartozott, és ezen körülmény bizonyos vonatkozásban lassúvá és vontatottá tette a sok esetben sürgős beavatkozást igénylő ügyek intézését. Az Igazgatási osztály a panasz beérkezésétől számított tizenöt napon belül köteles az ügyben érdemi döntést hozni, és a döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat kikötéseit ezer forintig terjedhető végrehajtási birság, vagy karhatalom terhe mellett mindenki köteles végrehajtani. A sérelmes fél, illetve az, aki a határozatot magára nézve sérelmesnek tartja ugyan pert indíthat az ellenérdekű fél ellen, moetmár a Pesti Központi Kerületi Bíróságon; azonban a perindítás ellenére is köteles az Igazgatási Osztály határozatát végrehajtani’. Kerületünkben a legsűrűbben előforduló és tipikus birtokháboritási cselekmény az, amikor valakit a lakás használati jogában korlátoznak. A leggyakrabban előforduló esetek a következők« A főbérlő kizárja az albérlőjét, vagy az ágyraj áróját, korlátozza a főbérlő az albérlőnek, vagy ágybérlőnek meglévő és ténylegesen gyakorolt jogait, pll megszünteti a konyha használatot, bezárja előle a WC-t, stb‘. Sűrűn előfordulnak hasonló cselekmények válófélben lévő házastársak, vagy elvált házastársak között. Sok esetben pedig a közüzemi szolgáltatások valamelyikét /viz, villany, gáz/ vonják meg a panaszos féltől1» Szinte kivétel nélkül minden esetben a birtoknáboritó személy arra hivatkozik, hogy valamilyen indoknál fogva joga van neki ezeket a cselekményeket elkövetni. Különösen sok vita van és a fennálló lakásügyi rendelkezések helytelen, vagy téves értelmezése folytán, sok vita merül fel az úgynevezett "felmondási jog" körül1. A fennálló törvényes rendelkezéseink értelmében az albérleti és ágybérleti jogviszony felmondásának érvényességéhez, illetve a felmondás jogkövetkezményeinek érvényesitésíhez birói Ítélet kell. Birói Ítélet nélkül a felmondás érvénytelen, és Így annak következményeit nem lehet és nem is szabad érvényesíteni. Tehát ha a főbórlő meg akarja szüntetni az albérlőjének és égybérlőjének jogviszonyát, azaz "ki akarja tenni a lakásból" akkor ezirénti igényét csak és kizárólagosan a bíróság előtt érvényesítheti'. Hatályos törvényeink pontosan és szabatosan felsorolják am úgynevezett felmondási okokat. Amennyiben a bíróság indokoltnak tartja am albérleti vagy ágybérleti jogviszony megszüntetését, akkor ítéletével kötelezi az albérlőt, hogy az albérleti lakást megadott határidőn belül hagyja el. Amennyiben a távozásra kötelezett személy a bírói Ítélet rendelkezéseinek nem tenne eleget, akkor helye van a végrehajtásnak. A végrehajtási eljárás során az a személy, akinek érdekében áll, hogy a távozásra kötelezett elhagyja a lakást, szerezzen egy befogadó nyilatkozatot, melynek értelmében a nyilatkozat kiállítója kötelezettséget vállal, hogy albérleti szobát, vagy ágybérletet biztosit a kihelyezendő személynek. Ebben az esetben a kerületi tánaos vb. lakásosztálya a távozásra kötelezettet karhatalmi utón átviszi az uj lakásba. Le kell szögezni a következőket: a távozásra kötelezett személyt mindaddig birtokvédelem illeti meg a régi lakásába, ameddig vele szemben az Ítélet szabályszerűen, - tehát e hatóság által - végrehajtva nincs. Ezen rendelkezés értelmében minden olyan cselekmény, melyet a főbérlő a távozásra kötelezett személlyel szemben önkényesen elkövet annak érdekében. hogy azt a távozásra rábírja birtokháborításnak minősül, és az Igazgatási Osztály akár pénzbírság, akár karhatalmi végrehajtás utján biztosítja a birtokvédelmet e sérelmet szenvedett félnek. Kerületünkben az utóbbi időben gyakran előfordul az, hogy a fentebb elmondott indokoknál fogva a főbérlő kizárja a lakásból a távozásra kötelezett személyt. Ez az eljárás önkén* nyes, mert mindenkinek as a kötelessége, hogy maradéktalanul betartsa a fennálló törvényes rendelkezéseket'. Alapelve hogy senkinek nem áll jogában önkényesen cselekedni. Az önkényeskedő személyekkel szemben az Igazgatási Osztály a törvény teljes szigorával lép fel. A meglévő és közismerten nehéz lakáshelyzet következtében kormányzatunk messzemenően védi az albérlők és az ágybérlők'törvényes érdekeit, mindenféle őnkényeskedéssel és erőszakos oselekményekkel szemben. Azok a főbérlők, akik túlzottnak tartják az albérlők és ágybérlők fentiekben vázolt érdekvédelmét - azok ne foglalkozzanak albérlők és ágybérlők tartásával. Ha,pedig ezzel foglalkoznak, tehát ez a jövedelmük, vagy a jövedelemkiegészi- tésük, akkor vegyék tudomásul a vonatkozó törvényes előírásokat és tartsák is be azokat^ A fennálló törvényes rendelkezések érvényre■juttatásában igen nagy és jelentős szerepe van a lakóbizottságoknak és a vb. összekötőknek.1A felmerülő problémákról ugyanis kint a lakóterületen ők értesülnek elsősorban először'. Kéri a tanács Igazgatási■Osztálya ezeket az elvtársakat, hogy legyenek a hatóság segítségére a rend fenntartásában. Próbálják ezeket a vitákat a helyszínen elintézni, a fentebb kifejtett törvényes rendelkezések szellemében. Ez egyszerűsíti és még jobban gyorsítja az ügyintézést és növeli a lakóbizottság tekintélyét, ha a törvényes rendelkezéseinek alapján gyorsan és határozottan cselekedne!?.
