Ferencváros, 1964 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1964. március / 1. szám
3 Tiszta, jó levegőt! Fővárosunk levegőjének szennyeződése, romlása nem elszigetelt jelenség. Metropolisok, nagyobb városok levegőjének romlása számos ország hatóságait foglalkoztatja. Budapesten is kom >ly és megoldást sürgető probléma ez már évek óta. Komoly gondot jelent kerületünkben is, hogy a levegő - főleg a Kén utca, Illatos út, Gubacsi út, Határ út környékén - elsősorban kénvegyületekkel, illetve klórgázzal szemy- nyeződik. Ezeknek az ártalmaknak csökkentése, megszüntetése az üzemek, a hatóságok és nem utolsó sorban a lakosság közös Ugye. A kén- és klórszennyeződés csökkentésére az érdekelt üzemek jelentős berűhá- zásokkal, korszerüsitéssel törekszenek. Az erőfeszítések eredményeként mér mutatkozik is némi javulás, de ez korántsem megnyugtató: szennyezett és rossz a levegő, bár a beruházások során további javulás várható. Az üzemekből származó füstszennyeződés csökkentése érdekében a IX. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke már 1962 februárjában felhívást intézett üzemeink vezetőihez s részletesen megjelölte azokat a berendezéseket, amelyeknäc megfelelő karbantartása és szakszerű kezelése komoly mértékben hozzájárulhat a tüzelőberendezések által kibocsátott füst mennyiségének csökkentéséhez. A Fővárosi Tanács 1963 januárjában hozott rendelete és a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának intézkedése nyomán fokozatos eredmények remélhetők. A Ferencváros levegőjét azonban nemcsak a százegynéhány üzemi jellegű kémény szennyezi még ma is füsttel, hanem az 5o.ooo körül mozgó füstforrás is: a lakóházak kéményei. íia kerületünk levegőjének füsttel történő szennyeződését még fokozottabb mértékben akarjuk - már pedig akarjuk - csökkenteni, akkor a több tizezer kémény füsttengerét is csökkenteni kell. Az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálatai kimutattak, hogy fűtési időszakban a kerületünk levegőjének füst-szennyezettsége többszöröse a nem fűtési időszakban kapott levegő-szennyeződési értékeinek. Amig az üzemek, vállalatok, intézetek, intézmények működésének javítására a hatóságok már eddig is_számos érdemleges intézkedést tettek, addig a közel 5o.ooo füstölő berendezés megrendszabályozása csak a lakosság önkéntes, megértő támogatásával és egyetértésével remélhető. Napilapokban és folyóiratokban megjelenő cikkek, rádióelőadások és propagandafüzetek tömege ismerteti ma már a gazdaságosfüstszegény tüzelés módozatait. Az ismertetésekből kitűnik, hogy az egyaknás, bélelt kályhákban és c erépkályhákban is lehet gazdaságosan tüzelni hazai szénnel vagy koksa- brikettel. Miért gazdaságos a füstszegény tüzelés? Azért, mert ha az égés során a szén széndioxiddá ég el, átlagosan 4-5ooo kalória szabadul fel; ha pedig csak azénmonoxiddá ég el, akkor csak 25oo kalória termelődik, vagyis feleannyi meleget ad a kályha. Másik fontos kérdés: Miért keletkezik szénmonoxid az égés során? Azért, mert a rostély közelében - alul - a bőséges levegő jelenlétében széndioxid keletkezik, de a lo cm-nél magasabban lévő szén csak szénmonoxiddá tud elégni a kevés levegő és az alacsonyabb hőfok miatt. Ez az égési mód tart mindaddig, amig • kályhában lévő szén egész tömege eléri a 7oo-8oo°C-t. A begyújtástól tehát 1/4 -1/2 óráig a szén hőértékének csak a felét adja le, a fele jwedig a kéményen ét távozik, egyéb füstgázokkal együtt. Hogyan lehetne ezt megakadályozni? / Úgy* ha a begyújtás felülről történik s a szénből kiszabaduló égheti gázok a tűzá^yon keresztül tudnak a kéménybe jutni. A tüzágyon pedi§ kénytelenek lángra lobbanni, elégni - széndioxiddá ugyanúgy égnek el az összes füstgázok is /kén,'szénhidrogének, kátránytermékek, stb. A lakosság nagyon sokat tehet ennek érdekében. A felülről történő begyújtás mennél szélesebb körben terjed el, az eredmények annál inkább fognak majd jelentkezni. Főváros szerte és kerületünkben is fontos érdek fűződik ahhoz,hogy ezt a módszert mennél'többen megismerjék és alkalmazzák is. Tény, hogy a lakosság megértése, támogatósa nélkül a hatóságok erőfeszítése meddő küzdelem maradj s ha az olvasó - már saját érdekében is - csak a szomszédait győzi meg a helyes tüzelés módszeréről j komoly mértékben segitheti a levegő tisztaságáért folyó erőfeszítéseket. A meggyőzés és felvilágosítás közös ügy, mindnyájunk ügye; a tiszta és jó levegő megteremtése csatasorba szólit mindenkit. Ne engedjük, hegy a füst és korom árnyéka boruljon kerületűnkre. A tiszta és jó levegőjű Budapest nem ábrándozás s nem csak rendeletek kérdése, egyetértéssel és összefogással milliók egészségét védjük. DR„ VARGA ISTVÁN áll. közegészségügyi felügyelő
