Keresztyén Igazság, 1938, 1944
1944. január / 1. szám
22 református módra volt az: ... Babits is diktátor természet volt; katolikus és szellemi értelemben, s valahogy megalapozottan, kimunkáltan akart ez lenni, s a roppant kultúra és az igazságosságára is kényes ész kontroli- tevékenységének beszámításával.“ A Magyar Csillag különben közli Benedetto Croce néhány sorát, melyet egy József Attila vers olasz fordításához (Lina Linari) fűzött: „E néhány versszak bűvölete és varázslata egy az igazi költészet varázslatával és bűvöletével, mely mindig a legváratlanabb pillanatokban születik újjá az emberi szívekből “ A Hitel 11. száma Miles Transsylvanicus tollából ,,A román lelkiség alakulása a bécsi döntés óta“ címen közli többek között P. Rámneantu: Problemele etnobiopolitice ale Transilvaniei c. munkájából a következőket: „Hét nemzedék múltán, vagyis 2057-ben a magyarok a dunai térségban csak 11.3°/o-ot fognak képviselni, a szerbek 42.7 és a románok 46°/o-ával szemben.“ Ezzel szemben a Gándul Nostru 1942-ben ezt írta: „Létünkért harcoltunk századokon keresztül. Hozadékunk az európai civilizációban és- kultúrában a semmivel egyenlő. Egyetlen nagy költőt, filozófust és művészt sem adtunk Európának. Az európai civilizáció története megírható- (amint meg is írták) a nélkül, hogy rólunk említést kellene tenni.“ Ezek a sorok a román szellem gondterhességét és szélsőségeit jelzik. A Láthatár közli, hogy a kolozsvári Tribuna c. román lapban M. Gazdac szépen méltatja az Ember Tragédiáját, s felhívja a figyelmet Goga: Octavián „felülmúlhatatlan“ fordítására. Ileasu Victor román költő egyébként Vizionarul (Memorlei lui Madách) címen („A látnok, Madách emlékének) címen dicsőítő verset írt. SZÍNHÁZ, FILM. Herczeg Ferenc új darabját a „Fecske és denevér“-t a szokásos hírlapi dicshimnuszok mellett játssza a Pesti Színház. De a jóízlésű közönség joggal megbotránkozik, az egészséges erkölcsű ifjúság pedig okkal tiltakozik ellene. Ugyanakkor Herczeg Ferenc egy másik darabját a Nemzeti Színház játssza. A „Magyar Kultúra“, mely bizonyára nem vádolható avval,, hogy a katolikus Herczeg Ferenc ellen frontot szervez és a Herczeget támadó irányzat szolgálatában áll, azt írja a „Fecske és denevéréről:: „A polgári becsület-kódex írott vagy Íratlan törvényei jelentették Herczeg Ferencnél azt a legszélesebb erkölcsi határt, amelynek kényelmes keretei között regényeinek és színműveinek hősei... életük drámáját végigélték. Szemük sohasem nyílt meg azokra az igazságokra, amelyeket az író elzárt előlük... A bűnnek és az erénynek nincs íze Herczeg Ferenc színművében, nincs bűn és nincs erény, csak előítéletek vannak és relatív értékű álláspontok ... Hősei... bennünk űrt hagynak hátra, azt az eredendőnihilt, amelyet hidegen és fölényesen Herczeg Ferenc egyedüli mondanivalójaként kell felismernünk.“ Most tudtuk meg, hogy ebben az évben 95 olasz, 69 német, s 63 magyar film készült. Szóval megnyertük a termelési versenyt, ha százalékszámban gondolkozunk. Ezt a kétes értékű győzelmet azonban csak azzal' vehetjük tudomásul, hogy ugyanakkor szégyenletesen alantas, művészieden ez a nagy magyar termés. A film az új arany a magyar Alaszkában. Ezen- az üzleten nem lehet veszíteni. A kultuszminiszter is elítélte ezt a filmgyártást, de megjegyezte, hogy az erőteljesebb beleszólás a mai filmgyártásba ezidőszerint lehetetlen. KÉPZŐMŰVÉSZET. A Képzőművészeti Főiskola évi karácsonyi kiállításán különösen két evangélikus művész-ifjú válik ki: Fiedler Ferenc, akinek ma már márkás neve van, s Zugor Sándor. Mindkét nevet érdemes megjegyezni. ZENE. Kiszely Gyula: „Fekete malom“ című új magyar operáját bemutatták a Magyar Művelődés Házában. Az opera a kritika szerint kívánnivalókat hagy maga után, annál nagyobb lelkesedéssel ünnepük a fiatal karmestert, Szőke Tibort, s a két fiatal szólistát: Reményi Sándort és Vass Margftot. Desséry—Mórocz.
