Keresztyén Igazság, 1938, 1944

1944. június / 6. szám

fejtését néhol erőszakoknak tartjuk, stílusát sem élvezzük mindig zavartalanul, mégis szívesen fogadjuk könyvét, mert a sokrétű magyar szellemi élet nem jelentéktelen megnyilvánulását látjuk benne. A. E.

Kodolányi János: Zárt tárgyalás.

Budapest, 1943. Turul kiadás. — Három tanulmányfélét foglal magába a könyv. Legérdekesebb még az első (egyúttal a kötet címadója is), amelyben nemzetpolitikai gondolatait mutatja be az író ötletes formában, de ugyanakkor megpróbál keresztmetszetet is adni a vajúdó kor legégetőbb problémáiról. A rajz, amit eléggé talpraesetten von meg, nincs híjával minden szarkazmusnak. jobbra is, balra is jól oda-oda mondogat. A második cikk Márai és a kultúra címet viseli, már kevesebb érdeklődésre tarthat szárhot. A harmadik szerzőnknek Arvi Järventaus- szal, a hírneves finn íróval való. személyes kapcsolatairól számol be, sok egyéni jelentőségű és nem közérdekű mozzanat érzékeltetésével. Viszont igaz, hogy jellemző adalékokkal szolgál Järventaus emberi arcának megismeréséhez.

Egybefoglalóan számbavéve a három írást, az az érzésünk, hogy túlságosan sok műhelytitkot árulnak el, szubjektivebbek, mint kellenének és nem is annyira érdekesek, mint amilyennek szándékolta őket írójuk. Nem sok újat árulnak el a szerzőről. Bár egynémely vonatkozásban indokoltnak látjuk napvilágra jöttii- ket, a regényíró Kodolányit jobban szeretjük, mint a tanulmányírót koncepciója, mondanivalói és nem utolsó sorban stílusa miatt. A. E.

Színi Gyula: Egy sápadt asszony. Regény. Budapest, 1944. Üj Idők kiadása. — Több mint egy évtizede meghalt már Színi Gyula, s az olvasó örömmel állapítja meg, hogy írásai töretlen frisseséggei élnek még. A kötet az író legjava terméséből fog össze egy maroknyit, egy kis-regényt és négy novellát. Bevezetőül Schöpflin Aladár ragyogóan megírt tanulmányát adja Színi

Gyuláról. A továbbiakban közölt írások kitűnően illusztrálják az irodalomtörténetíró találó megállapításait. Már ezért a Szini-arcképért is érdemes volt a könyvet kiadni, a novelláról is jó volt a port lefújni. Nem csak kuriózumot jelentenek számunkra, egy letűnt írói modor és egy elmúlt kor lelki összetételének szimbólumát, hanem egy érdekes képzeletvilágú és jellegzetesen egyéni stílusú író megismerését is szolgálják. A harsogóan zajos prob- lémakereső világban, amelyben több a politikum, mint az esztétikum, jól esik félórákra elfeledkezni egy olyan korban, amely talán már örökre eí is süllyedt valamennyiünk elől. Szinte utolsó üzenetekként hangzanak felőle Színi írásai. A. E.

Krúdy Gyula: Három király. 2 kötet. Budapest, Franklin Társulat. — Krúdy Gyula egyszerre az elfeledett és újra felfedezett ritka magyar értékek sorába került. Műveinek új kiadása kiragadta őt abból a homályból, ahol csak az irodalmi ínyencek olvasták és ismerték. Mint annyi nagy magyar értékről, róla is csak halála után derült ki. hogy. maradandót alkotott. Szindbád romantikus történetei után most a ..Három király“ trilógiája egészen új s eddig teljesen ismeretlen oldalról mutatja Krudyt, mint egy nagyvonalú történeti körkép megalkotóját. Mohács Magyarországa, a sok jóindulattal tele, de gyenge, tehetetlen és terhelt II. Lajos, nagyot akaró, fajtájának gőgjében élő Mária királyné, a „festett király“: a „tót“ Zápolya, a leghatalmasabb magyar úr, emberi szenvedélyek rabja, az első Habsburg-királv. I. Ferdinánd, nemes urak, széthúzó, önző és pártos magyarok, az országgal nem törődő, de belőle élő kalandorok, zsidók — mind-mind elvonulnak szemünk előtt oly élethű elevenséggel, ahogyan azt csak a magyar sorsot élő, népének bűneivel és erényeivel azonosult magyar költő tudja megjeleníteni. A mai időkben Krúdy Gyulának ez az alkotása kétszeresen érték és felfedezés mindenki számára, aki lélekkel olvassa. K.

Szerkesztésért és kiadásért felelős: Lie. Dr. Karner Károly.

Baross-nvninda: tjzsalv és Koncz (Karangazó nyomdája) Győr, Andrássy-p*. 24-