Keresztyén Igazság, 1938, 1944
1944. június / 6. szám
138 másodszor. Kassa központ volt elsőízben és központ volt másodízben is. De az egész Felvidéknek mégsem a kulcsa. A tájegységek a hegyek szerint oszlanak meg. Más az élet a hegyeken innen és a hegyeken túl. A felvidéki sávot is hegyek, az Alföldbe lankásodó hegyek taglalják külön tájegységekre. Még pedig a folyók szerint. Más lélek lakik a Vág völgyében, mint a Garam mentén, vagy a Sajó, vagy a Hernád völgyében. Még az ott lakó szlovák nép nyelvjárásaiban is mennyi a különbség a Vágtól a Hernádig! Egyes nyelvészek szerint a két nyelv nem is egy (Slovák, Sloviák). Tagadhatatlan azonban, hogy a Kárpátok hegységeiből aláomló folyók mentén, a völgyek szájába épült városok között sok a rokonság. Losonc, Rimaszombat, Kassa és tovább Ungvár, Munkács azonos földrajzi helyzetben, azonos éghajlati viszonyok között és azonos néprajzi találkozóponton vannak. A maga völgyének mindegyik város maga a kulcsa. Kassa is a Hernádé és a Szepességé. Más vidékekkel és városokkal alig volt közigazgatási, vagy egyházszervezeti egységben. A Szepességgel annál inkább. Évtizedek gazdag és eredményes munkája őrzi az öt, majd hat szabad királyi város esperességének emlékét. Kassa, Eperjes, Bártfa, Kisszeben, Lőcse és Késmárk együvé tartoztak és együtt munkálkodtak. S ebben a közös erőkifejtésben a főfeladat a déli élen álló Kassának jutott. Kassán, az evangélikus egyházban találkozott össze a Szepesség és az Alföld. Mindig élt itt annyi szepesi, mint valamelyik szepességi faluban, s mindig élt itt annyi alföldi magyar, mint akárhány alföldi faluban. S ez a találkozás áldására vált mindkettőnek. Egyházunk szempontjából Kassának ez a szerepe nem szűnt meg mindmáig. Lutherov dóm. Ez annyit jelent szlovákul, hogy Luther-otthon. Ez a csehszlovák időkben épült. A Malom-árok partján, a Jókai-uccában. Terjedelmes, emeletes épület. Benne talált helyet a papiak és az új idők követelményeinek megfelelő közepes nagyságú előadóterem. A helybeli II. <szlovák) egyház tulajdona. A múlt század második feléig három önálló szervezetű egyházközség működött a város területén. A magyar és német egyházak- 1860-ban egyesültek (I. egyházközség). A szlovák egyházhívek (jelenlegi lélekszámúk mintegy 500) azóta is külön szervezetben maradtak (II. egyházközség) külön lelkésszel, egyháztanáccsal és költségvetéssel. A kassai evangélikusoknak csupán két közös birtokuk van. Ezek a templom és a temető. Ha a közös templomnál azt is tekintetbe vesszük, hogy a helybeli protestáns katonai egyház a helyőrségi istentiszteleteket is itt tartja a kora reggeli órákban, örömmel tölthet el, hogy ebben a templomban vasárnaponként egészen délig állandóan van istentisztelet. A német hívek részére minden hónap első vasárnapján délelőtt, a második és negyedik vasárnapján pedig délután van istentisztelet. Jeleseink. A magyar művelődéstörténet lapjaira számosán írták be nevüket gyülekezetünk fiai közül. A sort mindjárt a XVI. század elejét két jeles énekköltő, Batizi András és Pap Benedek nyitják meg. Hadd említsük meg a legújabbak közül Merényi Gyulát (1894—1925), a költőt, a kisebbségi magyar Kassa finom hangú dalnokát, aki írói pályafutása ikezdetén alig 30 éves korában húnyt el harctéren szerzett betegsége
