Keresztyén Igazság, 1938, 1944
1944. január / 1. szám
24 zet; tapasztalatoknak, megfigyeléseknek leszűrődése és az általuk támasztott követelményeknek rendszerbe foglalása. Biblikus hangú, hitre, egyházhoz való hűségre serkentő írás, különösképpen az a szórványban élő evangélikusok számára. Sághy. Gilberg Aage: Sok eszkimó — egy orvos. Budapest, Üj Idők írod. Intézet kiadááa. — A fiatal dán orvos gyermekkori álma valósul meg, amikor kiküldik Thuleba, Grönland legészakibb településére, hogy az ottani kis kórházat vezesse és a lakosság egészsége felett őrködjék. Sok szeretettel írja le az eszkimók életkörülményeit, szokásait és a sarki éghajlat természeti sajátosságait. Látjuk az ottani primitív ember életkörülményeit, különösen is, hogy mennyire erős a közösségi érzés bennük, mennyire igyekeznek segíteni egymásnak, sokszor nem is várva hálát. — Gilberg színesen megírt könyve méltán sorakozik a manapság oly divatos orvos-könyvek mellé. di. Farkas Gyula: A magyar szellem felszabadulása. Budapest, Stádium, 385 1. ;— A szerző, aki a berlini egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanára, a mű tárgyát könyve alcímében „irodalomtörténetírásunk fejlődésrajza“ névvel jelöli meg s alapos elmélyedéssel vizsgálja benne mmdazt a tudományos törekvést, amit Czvittinger Dávid óta napjainkig kifejtettek tudósaink az irodalomtudomány terén. Ez a terület a világháború óta sok új kutatás tere volt, ezek új megállapításokat hoztak létre, s Farkas Gyula az újraértékelésen átment tudomány eredményeit közli művében. Nemcsak a múlt század második felének isméit és irányadó irodalomtörténeti lóinak, hanem e tudományág XVIII. századbeli úttörőinek munkásságát is ex fontibus tanulmányozza, s véleményei nem a már jóhsmert irodalomtörténeti megállapítások ismétlései, hanem önálló kutatásokon s a régiektől független irodalomszemléleten alapuló, olykor erősen egyéni ítéletek. Végigkíséri irodalomtörténetírásunk fejlődését — saját szavai szerint •— a nemzetközi tudományosság jegyében való megindulástól, amint előbb a német romantika igézetében, majd a nemzeti nevelés szolgálatában, ezt követően a pozitivizmus szellemében 'halad a magyar szellem felszabadulása felé. Külön is meg kell említenünk azt a meleg elismerést, amellyel irodalomtörténetírásunk XVIII. századbeli úttörőinek, Czvittinger Dávidnak, Rotari- des Mihálynak, Wallaszky Pálnak és Bél Mátyásnak adózik. Mind a négyen lángoló buzgalommal, többnyire súlyos nélkülözések közt s mindig küzdve a közömbösség átkával munkálkodtak a magyar irodalomtörténetírás tudományának megteremtésén, s történetesen mind a négyen evangélikusok voltak. Közülük is legtöbb szeretettel és őszinte méltánylással ismerteti Rotarides Mihály működését, késői elégtételt szolgáltatva ennek a páratlan buz- galmú, lelkes, sokat nyomorgó s korán elhunyt tudósunknak. A tartalmas könyv gazdag anyagával, új szempontjaival s egyéni felfogásával nemcsak a szakembereknek, hanem a magyar irodalomtudomány múltja és jelene iránt érdeklődő művelt közönségnek is tanulságos olvasmányt nyújt. rj. Szabó Pál: Szomszédok. Budapest, Turul-kiadás. — Ez a „kisregény“ a jó értelemben vett „ponyvádnak egy új sorozatában a „Magvető Könyvtáriban az első füzet. Szerencsés indítása a sorozatnak, hogy éppen ilyen füzettel indul. A „Szomszédok“ inkább életkép: szomszédok háborúsága, kicsinyes pörlekedése és kibékülése. De ezt Szabó Pál annyi eleven megfigyeléssel, magyar kedéllyel és humorral írja meg, hogy kisregénye ifjúnak és öregnek kedves olvasmány.. K. Erdélyi József: Toldi-kéz. Budapest, Turul-kiadás. — A „Magvető Könyvtárinak ez a füzete negyvenkét verset ad Erdélyi József huszonötesztendős költői terméséből: érvényesül benne Erdélyi költészetének egész sokszínűsége, széles skálája kezdve emberi sorsát meg- éneklő, családjának és származásának emléket állító líráján vagy egészen a magyarság panaszát kikiáltó, sőt egyenesen’ politikai jellegű verseiig. Ezért e füzet alkalmas arra, hogy megismertesse Erdélyi József költészetét azokkal, akik eddig még nem, vagy csak töredékesen ismerik. . K. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Lie. Dr. Karner Károly. Baross-nyomda: Uzsalv és Koncz (Harangszó nyomdája) Győr, Andrassy-i'»« 24.
