A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1991 (32. évfolyam, 1. szám)

1991-01-01 / 1. szám

7 NEM LESZ BÉKE KÓZÉPEUROPA NÉPEI KÖZÖTT, MIG.aNAGYHATALMAK NEM INDÍTJÁK EL AZ 1920-as TRIANONI És 1995-ös PÁRIS-I BÉKEDIKTÁTUMOK REVÍZIÓJÁT!!! --- MINDENÜTT KÖVETELD!! í Dr. Lelbach Antal: kül-és belpolitikai szovjet hazárdjáték \ A szovjet kormányra a belső gazdasági és politikai bajok mellett, több és több nyomást gyakorolnak a társ-köztársaságok önállósági törekvéseik. A legszámottevőbb közülük Ukrajna, ami 6o millió lakossá­gával túlszárnyaljaaperemvidékek köztár­saságainak fontosságát, és ami mind job­ban önállósága kivivására törekszik. De nem kevésbbé hangosak a mohamedán lakos­ságú peremországok, sőt most már Szibéria lakossága is megelégedetlenségét nyil­vánítja. Megmozdulások folynak az önkor­mányzatért Észak Kaukázusban az u.n au­tonom szovjet szocialista Köztársaságoké ban is, melyek kapcsolatban állnak a mo­hamedán mozgalmakkal szerte a világon. Ezen államok azt követelik, hogy politi­kai státuszukat felértékeljék egy olyan színvonalra, hogy mint egyenrangú felek tárgyalhassanak Moszkvával. Délkaukázus­­ban a bennszülött nemzetiségek ugv érzik, hogy háttérbe lesznek szoritva és diszkri­­minálva vannak a betelepített ethnik or­­szokkal szemben. Kifogásolják hogy orszá­gukban^ hivatalos nyelv az orosz. Megem­­litendők a tatárok is, akik 9- millió la­kost számlálnak és akik kulturális auto­nómiát követelnek. E tatár csoporthoz tar­toznak a Krimi tatárok is akiket Stalin annak idején deportáltatott, és akik jelen­leg nem térhetnek vissza hazájukba,a be- ; telepitett oroszok opoziciója miatt. Ér­demes megemlíteni, hogy a szovjet belügy­miniszter Bakatin egy interviewban beszel# az ethnik kérdésről és erről a konfliktus­ról. Utóbbiakat egyszerűen úgy aposztrofál ta, hogy ez a nacionalizmus a legprimití­vebb barlanglakoknak az érzéseit képvise­li és ezt a katonasággal kell elnyomni. S brutális kijelentést a Nyugatnak el kel­lene Ítélnie mert Qz a "barlanlakók nacio­nalizmusa" voltaképpen ez önrendelkez ési jog utáni vágy, amit állandóan hirdet a nyugat. Úgy látszik azonban, hogy miután Gorbachev megmentéséről van szó a' katonai intervenció egy szovjet belügynek lesz in­terpretálva és az önrendekezési jog a sző­­nYeß alá seperve. Elvégre a lényeg az,hogy Gorbachov uralmon maradjon, még akkor is ha őt Oroszországban utálják és lemondá­sát követeli a nép. A népakarat helyett az amerikai kormány úgy billiókkal mint a legújabb technológiával látja el ezt a minden hájjal megkent Lenin -ista bájgunárt, akinek "oly szép a mosolya" . Idáig minden segély, mely a szov­jet részére ki lett utalva, legyen az financiális kredit avagy befekte­tés, semmi eredményt nem mutatott fel. Ami invesztálva lett az a népnek nem hozott gazdasági előnyöket serry mert a kommunista párt aparátus disz­ponált felette, akár Magyarországon. Franciaország és Németország 1960- ban, tehát DeGaulle idejében azzal a" szlogan-al" , hogy az Atlanti Óce­ántól az Uraiig egy egységet terem­tenek amivel felvirágoztatják egész Európát, még születése előtt kiszen­vedett. 1969-től7á-ig a Willie Brandt féle "6stpolitika" a gazdasági együtt működés szellemében indult el és csődbe jutott. A hetvenes években Nixon "detente" politikája, amikor a z amerikai bankok több mint RObil­­lió dollárt fektettek be az orosz gazdaságba, úgyis mint kölcsönt és mint gazdasági segélyt, hiába való kísérletnek bizonyult. Úgy látszik a történelem mégis megismétlődik,-de kprmányunk ebből nem tanul semmit. És vajon mit fog csinálni Gorbachev a Németország egyesítésének fejében kicsikart 15 millió dollárral? Világos, azt amit idáig is tett. Vagy fegyverzetét modernizálja, vagy Kubát, Afghanis­­tánt, Észak Koreát, Vietnámot, Lí­biát, Szíriát fogja támogatni,-könv­­nyen jött könnyen megy alapon. Térjünk most rá a Közelkeletre .Kü­lügyminiszterünk, James Baker, nem mérlegeli reálisan a közelkeleti e­­seményeket. Nézetem szerint, a je­lenlegi közéokeleti krízis nem Ku­­waitert es nem is az olajért, sem Saddam Husseinért. hanem Israelert tort ki. Az Egyesült Államok szív­vel- lélekkel mindent megtett ab­ban a reményben hogy rövid időn be­lül legyőzik Iraqot. Szövetségesei

Next

/
Oldalképek
Tartalom