A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1990 (31. évfolyam, 1-4. szám)

1990-08-01 / 4. szám

Dr.Dabas Rezső:

A

Quedlinburgi Műkincsek

Tolvaja

A szittyákj hunok és avarok örökségét átvevő Álmos-Árpád ivadék fejedelmeinek sorát lezáró Géza 12-tagú követsége már 973-tan, vagyis jó ezer esztendeje felkereste a szászországiQuedlinburgot,hogy békét kössön Nagy Ottó német-római császárral.

Ki hitte volna, hogy ez a festői fekvésű középkori városka századunk egyik legnagyobb műkincsrablásának színhelyévé válik! Mégpedig a "dicsőséges amerikai felszabadítok" egyik tisztjének enyves-, kezű zabrálása következtében.Történt ugyanis,hogy a háború végső szakaszában ismeretlen tettes ellopta a qedlinburgi székesegyház évszázados műkincseit , amelyeknek legújabban akadtak nyomára Texasban.

Lássuk csak a hosszú utat,amely Quedlinburgtól Texasig vezet„ Emlitettenr.már,hogy US megszálló tisztről van szó,aki inkább meg—mint felszabadi-^ tóttá Quedlinburg-,ot 1945 tavaszán. 5 követte el az amerikai gangsztereket jellemző lopást,ami távolról sem egyedülálló jelenség,amint azt egyesek együgyüen hiszik. Az amerikai válogatott legények alig maradnak el a ruszki zabrálók mögött. Kedvenc csemegének náluk is az órák mindenféle válfaja számított. A német tudományos kutatás irattárát és szabadalmait is vagonszámra rabolták el. Aki kételkedik,olvassa el vonatkozó történeti műveket. A gyanúsan hangzó bizonyos "Lt„ Joe Meador former army officer" esetében azonban felbecsülhetetlen értékű műkincsek képezték a magánzsákmányto

A nagy távolság mellett nagy idő is elválasztotta Quedlinburgtól a mostanában fellelt texasi kincseket.Ugyanis a ÜS sajtó tudósítása szerint 1945 április 15-én, néhány nappal az amerikai megszállás után, fedezték fel Quedlinburg kincseinek eltűnését.amelyek legértékesebbike: a négy evangélium drágakövekkel ékesített arany és ezüst kötésű, IXo századbeli kéziratos kódex. Mindenesetre az is gyanús és feltűnő, hogy az amerikai hadsereg nyomozása sikertelenül végződött 1949-ben és csak

7------------------------------------------------:-------------------egy tavalyi véletlen folytán tudódott ki mostanában a német műkincsek sorsa. Nyomravezető jelentőségű volt, hogy egy esztendeje valami amerikai ügyvéd (ügyfele nevében) három millió dollárért egyik német alapítványnak adta el a lopott Szentirást, A Svájcban megkötött adásvételi szerződés egyik pontjaként az amerikai tulajdonosi helye sen tolvaj) nevének titokbantartása szerepelt. Hiábavalónak bizonyult ez a tilalom, mert a nyomozás szálai abba a texasi faluba, illetve annak bankjába vezettek, amelynek biztonsági fiókjaiban a többi quedlinburgi lopott kincset őrizték. Most már könnyű volt a szálakat visszafelé követni 1945-ig,amikor nem csak éheztetéssel,hanem szabadrablással is nyomorították a porbasujtott németeket a keleti és nyugati megszállók egyaránt.

Visszapillantva a 45 év előtti eseményekre, elmondhatjuk,hogy legnagyobb csalódásunkat a nyugati szövetségesek aljasságai okozták. A bolsevisták vörös hordájáról mindig is tudtuk, hogy a kiéhezett őserdei vadállatokhoz hasonlíthatók. De a nyugatiakról álmunkban sem tételeztük volna fel ugyanazt. Később azonban fokról fokra kénytelenek voltunk ezt a jóindulatú elképzelésünket megcáfolni az egyre szélesebbre kitáruló szomorú valóság eredményeként. Egymásután omlottak össze az u.n. keresztény nyugatról vallott kedvező nézeteink. Emlékezzünk csak vissza a nyugati szövetségesek néhány harci tényére! Hamburg és Drezda százezreinek eleven megégetése foszforos bombákkal. A britek és ausztrálok is számtalanszor jeleskedtek barbárságukkal a nyilt tengeren elsüllyesztett csatahajókról menekülő német vagy japán katonák lemészárlása által .Európában már rég elcsendesedett a harci zaj, amikor a vérszomja , amerikai bosszú japán polgárok százezreinek életét oltotta ki vagy tette nyomorékká atombombáival. Aztán jöttek a legszörnyübb kínzásokkal kicsikart u.n. beismerő vallomások Nümbergben és másutt is az igazságszolgáltatás hazug szólamának leple alatt. Az effajta "háborús bünpernek" álcázott boszorkányperek mai napiglan is tartanak.

Az emberi butasággal párosult egetvérő méretű agymosásnak tulajdonítható, hogy ma is akadnak jámbor vagy közömbös kétlábúak, akiknek tudatába kizárólag a kommunisták rémtettei idegződtek bele. Mint makacs vakok és süketnémák nem hajlandók észrevenni, mi történik körülöttük, hogy egymásután tépik le a nyugati-