A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1990 (31. évfolyam, 1-4. szám)

1990-06-01 / 3. szám

___________________________________________________5_______________________________________________ KÖSZÖNTI A MAGYAR NÉP VÁLASZTOTTA KOMMUNISTA-MENTES SZABAD MAGYAR PARLAMENTET !! resztvettek a politikai foglyok tlz­­ezreinek elitélésében, igy az emigrá­cióban 3^ éve működő Volt Magyar Po­litikai Foglyok Világszövetsége elve­tette a felülvizsgálatokat. Mindszenty József, aki Világszövet­ségünk, az egyetlen szervezet fővéd­nöke és diszelnöke volt, és akivel állandóan kapcsolatban álltunk, soha­sem fogadott volna el amnesztiát vagy rehabilitálást egy kommunista kormány­tól. Ezért mi ma is hangsúlyozzuk,hogy a biboros részére, valamint minden Rákosi terror idején bebörtönzött és kivégzett volt politikai fogoly részé­re csak teljes pertörlést fogadunk el. Ezen álláspontunkat kinyilatkoztattuk Világszövetségünk hivatalos közlönyéi ben, a Szabadulás februári számában és cikkünket, Elégtételt a Börtönvi­selteknek cimen a Chicago &Környéke és több emigrációban megjelenő heti­lap mellett a hazai 168 Óra és aSzent Korona cimü hetilapok is leközölték. Ezen álláspontunkat Világszövetségünk amerikai, kanadai és európai társel­nökei jóváhagyták, de a magyarországi Politikai Foglyok Szövetsége emlités nélkül hagyta. Mégis a magyar parla­ment a maga "reform" kommunistáival 3^ helyeslő és 5 tartózkodó szavaza­tával törvénybeiktatta a pertörlést. A jogtörténelemben még nem volt példa arra, hogy egyetlen törvénnyel1 mint a most elfogadott pertörléssel tízezrével semmisítsék meg a büntető Ítéleteket. De vájjon mivel lehet jó­vátenni a tízezrek megkinozását,ezrek kivégzését és a 10-15 évi börtönben való szenvedést? Sem pénzzel,nyugdíj­pótlékkal és mégkevésbbé bocsánatké­­kéréssel nem lehet visszahozni azokat az éveket, amelyeket Rákosiék elrabol­tak a magyarság színe-javától a bebör­tönzések, internálások és depotálások révén. Mi a szabadon választott parlamenttől vártuk a pertörlést. Azonban a reform kommunisták siettek ezt törvénybeik­tatni, mert valószínűleg lelkiismere­tüket bántotta a sok szenvedés»amelyet népünknek okoztak. Vagy talán számí­tásból esi nálták. mert, rnpghnxgá T+q.q± , vártak érte? Mindegy, hogy miért csinál­ták. Törvény szerint mi elégtételt kap­tunk és ez volt a követelesünk,amelyet elértünk: De most még meg kell várni, hogy a törvényt valóban végrehajtják-e. Továbbá, hogy mit értenek ők "törvény­­sértő" ítéletek alatt. Ez pedig a jövő titka és ezúttal az uj parlament fela­data. Örömmel adtunk helyet a hazai es az itteni Politikai Foglyok Világszövetség közleményeinek. Krupa Sándor O.F.M.: Orosz Vélekedés FELBOMLÁSUKRÓL A Time magazin márciusi számában nem kisebb ember fejezi ki véleményét,mint Yuri Afanasyev orosz történész. 5 az, aki Andrei sakhanovval olyan társaságot alapított képviselőkből, akik növekvően kritizálják Gorbacsov lassú reformmozgjá sát. Kivetített tükre nem mindennapi. Azt állítja, hogy sok ember elveszí­tette hitét Gorbacsov eszméiben. De a legnagyobb probléma nem e.? hanem amit legkevésbé vártak: a nemzeteségi prob­léma vulkánszerü feltörése. Afanasyev szerint szerencsétlenségük két forrásból táplálkozik. Az egyik az, hogy a kisebbségek egymás közötti gyű-» löleté növekszik. A másik pedig, hogy az államok ellenállása erősödik Moszk­vával szemben. /Érdekes, hogy az író nem említi a kommunista párttal szembeni gyűlöletük fellángolását. Pedig a nyug­talanságnak legalább harmadik forrása ez:/ A koloniális kapitalista államok felbomlása sok marxistát váratlanul ért< De szívből örültek neki. Szentül hitték; hogy a Szovjet birodalommal ilyen tragé­dia nem történhet. Ez ellen védi: "a né­pek testvérisége." Most azonban már-lát­ják, hogy efféle szlogán nem segít. A nemzetiségi probléma lángol egész Szov­jetunióban! A gorbacsovi eszmék megszállótjai képtelenek a problémát igazi nevén meg­nevezni. Nacionalizmusról vagy elszaka­dásról van szó? Nincs bátorságuk kimon­dani, hogy sztálinista szisztém felbom­lásáról van szó!Lenin 1922 decemberében

Next

/
Oldalképek
Tartalom