A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1989 (30. évfolyam, 1-3. szám)
1989-05-01 / 3. szám
-11 Dr Láczay Ervin; nem FELEJTÜNK! 40OS> Á/-<j frvrt "úcAcsd* /befejező-rész/ Nagyobb részük azonban,körülbelül 110.C00 család, ami 500-000 ember csak a XVI-i-I-ik században menekült Erdélybe a még török megszállás alatt lévő Balkánról. Az oláhoknak semmi történelmi szerepük Erdélyben nem volt. Kulturális intézményeket nem létesitettek.Városokban csak igen kevesen laktak,inkább kisebb falvakban telepedtek le.Erdélynek 1920 utáni megszállása óta azonban annál több magyar kulturális intézményt raboltak. Megszüntették a kolozsvári Bolyai Egyetemet,a nagyenyedi Bethlen Gábor által alapitott Bethlen Kollégiumot, a Kegyes Tanitórend több iskoláját, sok magyar felsőoktatási iskolát, több mint 100 magyar középiskolát és számtalan elemi iskolát.Elpusztították az erdélyi magánkönyvtárakat,mint Teleki József könyvtárát Gernyeszegeri,a hosszúfalusi Teleki könyvtárt, az abosfalvi Apor könyvtárt,Bánfy család bonchidai könyvtárát, a Csáky család csákigorbói könyvtárát, a legnagyobb erdélyi könyvtárt, a koronkai Toldalaghy Ferenc alapította könyvtárt.Egyedül a Teleki Sámuel által 1811-ben Marosvásárhelyen alapitott Teleki Téka könyvtár maradt fenn. A kastélyok, várak és udvarházak nagyrésze is elpusztult,a-; melyek a könyvtáraknak hajlékot adtak “s amelyek a magyar múlt emlékei voltak ook a második világháború óta már csak rom.A vármegyei levéltárakat és a templomok I850 előtti anyakönyveit begyűjtötték és elszállították Erdélyből, j Ezeknek a sorsa igen kétséges. A békeszerződést aláiró nagyhatalmak barbár nemzetirtásnak tették ki a magas kultúrájú Erdélyt. A Délvidékre a rácok vagy újabb nevükön szerbek először a rigómezei csata ( 1389 julius—15)—ütán-ünenekültek~a^_ !törökök“elöl. Mária“ Therézia magyar királynő 1740-ben menlevelet adott Joanovich Arzén pártriárka vezetésével érkező újabb menekült 40.000 családnak, amelyben megengedte, hogy ideiglenesen letelepedjenek.Az ideglenesség kétségtelenül meg kellett volna, hogy szűnjön már jóval 1920 előtt mivel közben Szerbia is felszabadult a török uralom alól.A menekülteknek módjukban lett volna visszatérni hazájukba, de ennek ellenére igényelték és a nagyhatalmak odaítélték nekik a Délvidéket. j A Felvidéken avar lakosság volt a honfoglalás idején. Szláv lakossága csak a XIV-ik és XV-ik században kezd Morvaországból betelepedni. Szlovének az akkor Tótországnak nevezett Kelet-Horvátországból a törökök elől menekülnek a Felvidékr re a XVI-ik században. A szlovák elnevezés csak körülbelül 150 éve jelenik meg. A Felvidéken 4-500 évesnél régibb tót |vagy szláv sirt a régészek nem találtak. Mindezt vesztettük a Trianoni Békével. A történelmi hátteret azért ismertettem, mert Trianoni Békében részük volt a magyar történészeknek is. Olyan történelmet Írtak. Ezt a történelmet tudták azután a cseh, román és szerb politikusok ellenünk propagandának felhasználni.Félrevezették az angol és francia diplomatákat, akik nem ismertél Közép Europa történelmét, a Közel Kelet történelmét, sem a szittya népek történelmét, mely “pedig sokkal régebbi és sokkal nagyobb mult mint az ő múltjuk. Ezek elhitték a hazugságokat, hiszen megmutatták nékik a magyar történelmi könyveket, természentesen hitelesnek vették ezeket hiszen maguk magyarok Írták ezeket magyarokról. Ennek is része volt abban, hogy Magyarországot Trianonban feldarabolták. A történelmi Magyarország 1920-ban megszűnt. Az élő nemzet testéből vágtak ile tisztán magyarlakta vidékeket és városokat. Az uj határoknak sem földrajzi indoka, sem történelmi múltja nincs.Az új határok tájegységeket vágtak ketté és 'egy földrajzilag egységes nagy hegykoszorüval határolt országot téptek szét.A magyar Alföldet szegélyező városokból az uj államoknak határvárosokat csináltak es elvágták ezeket az életet adó vidéküktől. A meghagyott csonka országnak külön történelme nincs. Történelme csak az egész 1920 előtti országnak van. Evvel a, békével szenvedést zúdítottak az ott élő népekre és uj háborúk magvait vetettél. :el.
