A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1988 (29. évfolyam, 1-4. szám)
1988-08-01 / 3. szám
mégis belátta, hogy ezt nem lehet fenntartani. Megszervezte a vörös hadsereget. Senki sem akart a vörÖ"s hadsereg tagja lenni, mert nem akarta a kommunis ta államot fenntartani, de sokan később mégis hazafias érzésből, hogy a hazát mentsék beléptek a vörös hadseregbe. A vörös hadseregnek sikerei voltak,visszaf foglalták a Felvidéket. Erre azonban a Nagyhatalmak utasították Kun Bélát,hogy a Felvidéket ürítse ki és adja át a eset heknek. A Nagyhatalmaknak ez a kérése semmiféle haderővel alátámasztható nem volt, de Kun Béla, aki nem volt politikus, ennek a kívánságnak eleget tett. Amikor a vörös hadseregbe tömörült azok a magyarok, akik hazafias érzésből önként beléptek a vörös hadseregbe, mert sorozás nem volt és harcoltak a magyar határokért és az ország fennmaradásáért kétségbeesve látták, hogy hiába harcoltak. Amit visszafoglaltak, egy tollvonásra fel kell adni. A vörös hadsereg erre szétzüllőtt. Az emberek nem akartak tovább harcolni. 1919 augusztus 5*én a románok bevonultak Budapestre is. Budapestről a leszerelt magyar hadsereg egész hadianyagát elvitték és ebből jól felszerelték a román hadsereget. A Nagyhatalmak kívánságára 1919 november l4-én kiürítették Budapestet. Horthy Miklós az időközben Szegeden megszervezett nemzeti hadsereggel bevonult a románok által kiürített Budapestre I92O november ló-án. Ennek a nemzeti hadseregnek nem volt hadifelszerelése, nem volt hadianyaga. Ez a hadsereg kicsi létszámú volt, mert a feloszlatás után nem volt hadsereg Magyarországon. Legnagyobbrészt katonatisztekből állott Legénység alig volt. Lehetetlen volt, hogy a románokat, cseheket és a már felilépő szerbeket, akik akkorra már újra szervezték hadseregüket, kinyomják az ország területéről. Ezek a Nagyhatalmak által kijelölt úgynevezett demarkációs vonalakra húzódtak vissza, amelyek később egybeestek a trianoni határokkal. Ezután következett a párisi béketár- j gyalás. A béke tárgyalásra a magyar küldöttséget meghivták, de Párisban bezárták egy kastélyba ahonnan nem volt szabad kimenniök. A magyar küldöttség ugyan a vitás és elszakitásra szánt területekre .jaépaMYaj&áatJtértj...de ezt a Társult Hatalmak nem engedték. A román, szerb és cseh küldöttségek azonban szabadon járhattak a Nagyhatalmak tagjainak hivatalaiba, szabadon befolyásolhatták őket a kötendő békeszerződés feltételeire vonatkozóan. Ezek terjesztették el azt, hogy a magyar csürhének nincs helye Európában, ezt valahonnan a tundrák vidékéről szabadították ide. Ezekét kergették erősebb népek előbb az Etelközbe majd onnan Magyarországra. Nem alkottak semmit, csak romboltak. Ez volt a propaganda. Vájjon honnan vették ,ezt az anyagot?? Ezt az anyagot magyar történészek által Írott történelemből vették! ! Ma-j gyár történészek Írták, hogy a magyarok a finn-ugor származás értelmében vala-i honnan az Ob és a Jeniszei folyók területéről vándoroltak el és erősebb népek nyomására jöttek Magyarországra. Ezek a történészek nem vették figyelembe azt, hogy 1849-ben a magyar szabadságharc leverése után a Bach korszakban meghamisították a magyar történelmet. A Bach korszakban nem volt szabad tovább azt a magyar történelmet imi melyet ezer éven keresztül Írtak történészeink a krónikásoktól kezdve. Ezt a meghamisított történelmet fogadta el a Bach korszakban kinevezett tagokból álló akkori Magyar Tudományos Akadémia;, ezt a történelmet kellett tanítani. A Bach korszakban hozták az Akadémiára Németországból a magyarul nem is tudó BUDENZ nevű tanárt. 0 és társai újra Írták a magyar történelmet. Azt, hogy a magyarok valahonnan a tundrák vidékéről idekerült primitiv nép, amely semmit nem alkotott, csak rombolt. Amely amikor a Kárpát medencébe bevándorolt a Magyar Alföldön békésen élő szláv törzseket szétkergette és közéjük telelpedett. Sajnos ez a fajta történelemta)nitás a Habsburg uralom megszűnte után sem maradt abba és még Horthy Miklós kormányzósága idején is ezt tanították az egyetemeken és középiskolákban. Nehéz elképzelni, hogy miért történt ez?? Talán nem voltak dléggé gerinces történészeink??? Hiszen tudhatták, hogy ' milyen volt a régi magyar történelem, . sőt a régi magyar történelemmel kapcsolatban nagyon értékes munkák jelentek 1 Ineg a XIX század második felében is. | üdták, hogy X-ik századtól egészen 1841 g a hü magyar történelmet Írták. Csak 84-9 után változott ez meg és ez a hami [történelemtanítás megmaradt egészen a m sodik világháborúig, sőt tovább is. Még á jelen időkben is ez a hivatalos állás pont ! Mit mond azonban a nem finn-ugor hyelvgyökökre alapított történelem? A r
