A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1988 (29. évfolyam, 1-4. szám)

1988-05-01 / 2. szám

A FORRONGO ORSZÁG VISSZHANGJA A BUDAPESTI Október 6 utca FAI rossz formába öntődik. Beleszokik_ a sza­bályok, parancsok megszegésébe, s gya­korlatilag látja igazolva: az erősnek mindent lehet... Döbbenve figyelik ezt a lelki változást a pszichiáterek. Öt­százuk országgá kiáltják: MEz a helyzet borzalmas hatással van a zsidó népre! Katonáink lehetetlen erkölcsi helyzetbe kerültek." "Kinek engedelmeskedjenek: a parancsnak vagy lelkiismeretüknek?" Újabban még egy ellenséggel lett többje Izraelnak. A keresztény jeruzsá­­lemi arabokkal. Ük is a tüntetőkhöz csat­lakoztak, mert jan. 31-én az izraeli rendőrség könnybombákkal verte szét fel­vonulásukat. Izraelnek nincs éppen elég ellensége? Mindenáron újabbakat akar szerezni? Mert lassan ezek közé tartozik az egész világ. Ha megszűrve is, ha le­­szürkitve is, de az egész világ figyeli az eseményeket, és szimpátiájuk a boto­­zottak felé fordul, az antiszemitizmus elevenedőben! Ez pedig azok malmára hajt­ja a vizet, akik inkább meghalnak, de tovább szolgaságot nem akarnak! Dr. PÁKH TIBOR beszéde * • 1988 március 15-én BUDA.PE S T E N A BEM SZOBORNÁL Hölgyeim és Uraim, Moszkva igájától gyötört Honfitársaim! Engedjétek meg, hogy először fohász­kodjam! Hatalmas Isten! Csak Te tudsz mindent megtenni! Segitsd meg azokat a honfitár­saimat, akik üldözést szenvednek az i­­gazságért és a hazáért! Amen! Március 15 a szabadság, függetlenség és önrendelkezési jog ünnepe. Jó néhány­szor megfogadtuk már együttesen: "A ma­gyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! 140 éve Íródtak ezek a sorok, és 5- seink jól átérezték az eskü jelentősé­gét. Ki is vivták a szabadságot. De saj­nos már akkor sem volt ismeretlen a "ba­ráti segítségnyújtás". A Moszkvai Biro­dalom betört a Kárpát-medencébe és el­fojtották a kivívott szabadságot. Nekünk is jöttek segíteni lengyel barátaink, akiket a Moszkva-i Birodalom tartott elnyomás alatt. Es csönd lett, és hó és halál! 1920. junius 4-én feldarabolták a történelmi Magyarországot. 325„000km­­nyi területünkből csak 93*000 négyzet­kilométer maradt. Én ezen a Trianoni Magyarországon nőttem fel. Az elmúlt évtizedekben sok szidalom és gyalázko­­dás érte ezt a Trianoni Magyarországot. Higyjétek el nekem, hogy—kevés kivé­teltől eltekintve—becsületes és tisz­tességes emberek vezették. Napjainkban Európa-szerte folyik a második világháborúval kapcsolatos történetírás újraértékelése. Osztrák szomszédaink azon vitáznak,hogy való­ban első áldozatok voltak-e? Ezt a vi­tát most ők vetették fel és nekik is kell eldönteniök. Bennünket, un."utol­só csatlósként" az elmúlt évtizedek a­­latt mindenesetre már a sir szélére süllyesztettek. De nem beszélnek arról hogy kik voltak az csatlósok?! Nos természetesen a Moszkva-i Birodalom! Mikor még én is fiatal diák voltam, követeltük a lengyel-magyar határ hely­reállítását. 1939 márciusában ez sike­rült is, és újból lett közös határunk lengyel barátainkkal. De ez csak rövid fél évig tartott, mert a Ribbentrop- Molotov-paktum alapján az első csat­lósok, a Moszkva-i Birodalom, elfog­lalta Lengyelország keleti részét és előretörtek keleti határunkig, a Ke­leti-Kárpátokig. És ezzel az előretö­réssel már bennünket fenyegettek, hisz már régi vágyuk volt behatolni a Kár­pát-medencébe. A jaltai paktum és a békeszerződések kötelezővé tették hazánkban is az ön­rendelkezési jog biztositását. 19^5 november 4-én mi is éltünk ezzel a jo­gunkkal és akkor a kommunista pártnak csak a szavazatok 17a/>-át sikerült meg­szereznie. A Független Kisgazda és Polgári Párt megszerezte az abszolút többséget, a szavazatok 57%-át. De Moszkva nem fogadta el népünk döntését. Brutális eszközökkel beavatkozott,ránk kényszeritette rendszerét és megaka­dályozott bennünket abban, hogy telje-

Next

/
Oldalképek
Tartalom