A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1987 (28. évfolyam, 1-5. szám)
1987-01-01 / 1. szám
6 hogy ostoba szélmalomharc, amivel immár negyedik évtizede fecsérli az idét.mert hiszen világos hogy a magyar jövő kulcsa nem a mi kezünkben van. (Én nem is tudom, az els5 világháború előtt Masaryk és emigránstársai minek is ügyködtek egy független Csehország összekalapálásán, amikor tudhatták volna, hogy a jövő mindig az otthoniak kezében van. . . ) De ez a két derék férfiú mást is ajánl: valamiféle "okos" ellenzékiséget - szemben az eddigi nyilván ostoba ellenzékiséggel -, aminek sarkpontja - szerintük -, hogy ne folytassunk konok, eredménytelen és kilátástalan elzárkózási politikát, hanem értsük meg az idők szavát és "ne zárjuk ki az együttműködés lehetőségét azokkal, akik nem a mi meggyőződésünk vonalán mozognak." Azaz működjünk együtt a hidépitőkkel, a hazakacsingatókkal, az emigráció hivatását és eszméit elárulókkal, sőt végső fokon a kommunistákkal is. Ők leültek. A kommunisták propaganda közlönye, a^ Hazai Tudositások szeptember 15.-i számának 2. oldalán öles beszámoló a budavári ünnepségekről. Ennek negyedik bekezdése igy szól: "Az évfordulós ünnepségekre és az őket kisérő kulturális rendezvényekre az Amerikai Egyesült Államokban működő Magyarok az életért és a jövőért (Hungarians for life and future ) ^elnevezésű szervezet több vezetője is eljött. Közülük Bodó Sándor képzőművész öt darabból álló éremsorozatot alkotott, több példányban. Ezekből 1-1 sorozatot magyar kulturális közintézményeknek, múzeumoknak ajándékozott." Vajon kik voltak, kiket takar a "szervezet több vezetője" személytelen megjelölés ebben a közleményben melynek egyetlen elismerő, dicsérő szava sincs az érmekbe? De semmi sem marad titokban és nevekkel is szolgálhatunk! Minden kommentár nélkül közlünk egy levelet, amit valaki elküldött címünkre. A levél több másolata forog közkézen és nem magánügyben íródott, hanem közügyben. Épp ezért közzététele is emigrációs közügy. (A levél a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete levélpapírján irodott. ) Budavári Emlékbizottság Hites Kristóf urnák 302 Port óla Rd. Port óla Valley Tisztelt Elnök Ur! Őszintén sajnálom, hogy rövidre szabott budapesti tartózkodása alatt nem sikerült találkoznunk. Remélem, ha legközelebb hazalátogat, személyesen is megismerhetem Önt. Â magam és a Budavári Emlékbizottság nevében köszönetemet szeretném kifejezni azért az értékes szolgálatért, amelyet Elnök Ur és Bodó Sándor művész ur vállaltak magukra Budavár felszabadulása tricentenáriumának méltó megünneplésében, Magyarország és fővárosa e sorsforduló történeti eseményének külföldi népszerűsítésében. Bodó Sándor remekbe készült éremsorozata szép emléket állit a magyarság sok évszázados, nehéz küzdelmének, a művészet erejével segíti népünk önbecsülését és megbecsülését szerte a világban. Engedjék meg, hogy a nekem küldött sorozatot mint a nagyobb, nemzeti közösségnek szánt ajándékot tekintsem és köszönjem meg. További munkájukhoz sok sikert kívánva szívélyesen üdvözlöm. Pach Zsigmoncí Púi az Emlékbizottság elnöke Pach Zsigmond Pálról tudni kell, hogy az Akadémia prominens sztálinistái közt tartják számon, aki nem tudományos érdemeiért, hanem politikai törtetéséért ^ügyködhet az ország első tudósintézményében. Ilyenektől elismerést kapni fölér egy becsületsértéssél, de aligha dicsekednivaló. Én legalábbis szégyellném. Az éremakció szervezői méltatlankodtak az őket ért kritika miatt s lám, kiderült, jogos volt. Ha Bodó Sándor érmeit egy emigrációs esemény alkalmával, mondjuk a Magyar Találkozón mutatja be kiállítás keretében, az egész emigrációs sajtó és közvélemény támogatását megkapta volna. De igy? Vagy ha a budavári emlékérmek mellé tett volna egy-két érmet 1956-ról is: az valóban karakán tett lett volna. így csupán politikai baklövés,ami csak az illetők mérhetetlen naivitására vet fényt. Mert hiszem, hogy csak politikai analfabétizmus és nem szándékos hídépítés volt az éremakció szülőanyja.Szeretném remélni. Mert még mindig jobb valakit ostobának tudni, mint társutasnak. * Nyílt Levél: Vádirat! Keserű szájízzel a 30-ik Évforduló után! Az elmúlt 30 év leforgása alatt, kisebb, nagyobb kilengéssel bár de akadtak személyek, kik valami folytán igyekeztek kárt okozni az emigráció soraiban, hogy tevékenységeikkel azt gátolják, amit maga az 1956-os emigráció egyetemlegesen jelképez, a.......... SZABADSÁG TISZTA és SZENT nagy GONDOLATÁT! Kert ez MINDENKÉ! ... „De. . .főleg azoké, kik valóban FEGYVERREL A KEZÜKBEN HARCOLTAK ÉRTE!!!
