A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1987 (28. évfolyam, 1-5. szám)
1987-01-01 / 1. szám
* * * A MAGYAR NEMZETI EGYSÉGFRONT HIVATALOS LAPJA * * * A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA LEN EMBEREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE a MAUYAIt Cm ET' XXVIII. évfolyam 1. szám 1987 január hó HUJESZTENDÖ Ismét elsuhant egy év felettünk, egy reményeinkkel,csalódásainkkal súlyos esztendő. És mint annyiszor emigrációnk elmúlt évei során, számot vetettünk önmagunkkal, cselekedeteinkkel. Aggódó figyelemmel kisértük a világeseményeket,s álmatlan éjszakákon át mérlegeltük azok súlyát, kerestük az adódó lehetőségeket hazánk jövőjével kapcsolatban.Itt-ott reménysugarak villantak, de legtöbbször a reménytelenség súlyos, sötét fellegei boritották be előttünk a horizontot.És hányszor kiáltottunk fel néha elviselhetetlennek tűnő magányunkban: Uram,meddig még?... Mert nézzük, mi a "valóság" körülöttünk: A "fasizmus" felszámolása után a "népek önrendelkezési joga", "az egyéni szabadság", "a félelem nélküli élet",soha többé háborút" hangoztatása az"Atlantic Charta" és az "U.N. Alapokmány"zász lajára irt hangzatos elvek lobogtatása ellenére az úgynevezett győztesek felépítettek egy a történelem folyamán eddig ismeretlen, nagyságában, embertelenségében páratlan vörös világhatalmat,amely most már elnyeléssel fenyegeti a győzteseket, veszteseket,a semlegeseket és az el nem kötelezetteket egyaránt. Ha körülnézünk a körülöttünk zajló, ma még szabad világban, látjuk, hogy a szabad világ építésére, esetleg annak megvédésére hivatott ifjúság miként távolodik el megdöbbentő gyorsasággal^ mindazoktól az elvektől és erényektől, melyeknek emberi kultúránk és minden értékünk létét köszönheti. Az egyetemeken marxizmust tanítanak, de nincs szó vallásról, hazafiságról, a család fontosságáról. Ha ezekről szó van, akkor csak mint elavult, mosolyogni való formában. Szinte napról-napra tapasztaljuk azoknak KÜSZÖBÉN... az elveknek a kikapcsolását és száműzését a mindennapi életből,melyre ennek a jobb sorsra érdemes, hatalmas országnak az alkotmánya és élete épült.Istent kitaszítják az iskolákból és a közéletből, melynek eredményeként a minden tekintetben megnyilvánuló, rosszul értelmezett szabadság megdöbbentő jelenségeit tapasztaljuk, az erkölcs és fegyelem a tekintély tiszteletének teljes hiánya, ideálok megvetése, modortalanság és teljes eldurvulás, s mindezt betetézi a kábítószerek élvezetének halálos járványa. És éjjel-nappal folyik a tervszerű züllesztes. Elnökünket akiben végre az igazi ellenséget és veszélyt meglátó vezetőt kaptunk, szemünk előtt próbálják lejáratni és tönkre tenni az ellenség belső erői.... Az emberben feltódul a kérdés kell-e ide ilyen körülmények között külső ellenség?... Igen, ez a néhány sorba süritett itteni valóság, ami minket körül vesz. Otthon, sokat kell ugyan vállalni, de mindenkinek "jól megy" halljuk szinte minden oldalról. A világsajtó szinte szentté avatja már Kádár rendszerét, de hallgat arról, közben meghalt a nemzeti öntudat, s mindaz az erény, mely több, mint ezredéves nemzeti létünket biztosította. Nincsenek történelmi jogok, nincs felvidéki, vagy erdélyi magyarság. A minket körülvevő ellenségeink szaporodnak, erősödnek, nálunk az abortusz-rendelet értelmében milliószámra vesznek el véreink.Világrekordot tartunk az öngyilkosságok,válások fmost már az alkoholizmus terén is. vek óta már több koporsót ácsolnak, mint bölcsött - és sorolhatnánk. .. Igen ez a szomorú otthoni valóság. Itt, az emigrációban döbbenetesen
