A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1986 (27. évfolyam, 1-4. szám)
1986-02-01 / 1. szám
re támaszkodva tesszük. Éppen ezért történetünk ismeretében ' el kell vetnünk azt a téves hiedelmet, amely szerint soha azelőtt nem volt olyan egységes és osztatlan a magyarság mint ötvenhatban. Tulajdonképen világrengető ötvenhatos felkelésünk sem volt egyéb mint újszerű megismétlése a szabadságvágyból adódó mindenkori hősi magyar életszemléletnek. Nem volt tehát az agyonszajkozott "népidem.okrácia"megnyilvánulása! Történeti visszapillantásunk során emlékeztetünk arra, hogy a Szent István nal kezdődő rendi átalakulásig a mainál jóval tökéletesebb osztálytalan társadalmat képezett a magyarság. A reá következő kilencés fél évszázad alatt,a középkoron át, egészen Budavár negyvenötös ostromáig is minden országos veszély idején osztálykülönbségre való tekintet nélkül egymásra talált a magyar. Ötvenhatban a 25 - 30 éven túliak és politikai élénjárók csak kivételesen ragadtak fegyvert. Az önkéntes harcosok zömmel a serdülő ifjúságból, továbbá azokból kerültek ki, akik a fronton is harcoltak vagy mint hadi-, illetve politikai foglyok is szenvedtek. Amig tehát ötvenhadban jóformán csak a nincstelenek, a"plebs misera" folytatták vérüket, addig régente királyainkkal az élen, az ország felelős államférfiái, főpapjai, gazdag főurai, mint Hunyadi Zrinyi és Rákóczi együtt küzdöttek az istenadta néppel. Jobbágy, köz- és főnemes együtt halt hősi halált. így Mohinál elesett a nádor országbíró,tárnokmester, a szlavóniai bán, halálosan megsebesült IV. Béla öcscse, Kálmán király. Az esztergomi és ka locsai érsekkel együtt három püspök és három további főpap is életét áldozta a hazáért. Mohácsnál Tömöri kalocsai ó érsek, fővezérrel együtt esett el az esztergomi primás, öt püspök mellett az országbíró és sok four, továbbá maga a király is odaveszett. Századunk első felében, az u.n. trianoni korszakban, vájjon nem a nemzeti egység gyakorlati megnyilvánulását elentették a lajtabánsági felkelők,a elvidék és Kárpátalja visszatérését előegitő szabadcsapatosok avagy a keleti rcvonalra jelentkező önkéntes honvédek? udapest fiataljai nem csak ötvenhatban ettek ki magukért, hanem azelőtt is hiás nékül szöktek meg hazulról tizenhatéesen is nyugatra vagy északra, hogy a "rongyos gárda" tagjaiként védjék meg határainkat. Ebbe a főleg ipari munkásokból falusiakból álló népi honvédelmi mozgalomba legtöbben Pest megyéből és Zalából jelentkeztek. Mindszenty társadalmi segélyakció utján tevőlegesen is támogatta ezeket a bátor felkelőket Zalaegerszegen 1920-ban és 1939-ben is. A magyar nép bolsevistaellenes magatartásának bizony itéka az is, hogy hazánkban nem voltak magyar partizánok» Mag kell emlittenem azt az elfogult' ságot is, amely agyonhallgatva minden korábbi magyar véráldozatot, csak Nagy Imre és társai rehabilitálását követeli. Ezt a téves szemléletet már helyreigazította lapunk tavaly decemberi a következőképen: "Talán rehabilitáljuk először a második világháború mártírjait, mert a megtért bűnösök csak utánuk következhetnek! " Éppen ezért biztató jelként jegyezhetjük fel a vancouveri Emlékmű Testület kezdeményezését, amely valamennyi nemzeti hősünk és vértanunk emlékét kivánja megörökíteni. fet.ilyen szellemben: "Itt nyugszik egy névtelen, száz névtelen, szerte a harcmezőkön háromszázezer névtelen katona, aki a második világháborúban meghalt a hazáért."Vagy:" Innét vitték a vesztőhelyre a szabadságharc miniszterelnökét és még előtte Magyarország négy volt miniszterelnökét." Ha az istentelen népirtó kommunizmus volt hajcsárait felmentjük, mennyivel inkább érdemlik meg ugyanazt népünk igazi fiai, a mártirhaláig is mindvégig keresztény hitvallci? Hiszen az utóbbi negyven esztendő történeti tényei félreérthetetlenül igazolják, hogy a bolsevizmus sokkal többet ártott hazánknak, mint a megelőző nemzeti államiságunk negyedszázada. Amikor a harmincadik évfordulókor kegyeletből meghajtjuk az emlékezés zászlaját az ötvenhatos hősök fölött, abolsevizmus valamennyi magyar áldozatát is gyászoljuk 1919-től napjainkig» NYERGELJ SZERGEJM - RUSZKIK HAZA!! 1 lapzártakor Érkezett: ( A SARASOTA, Floridai magyarság 1986 március ló-i nagyszabású ünnepsége szónokának vitéz SERÉNYI ISTVAN-t hivta meg. A KKK szerkesztősége sok sikert kivan!