A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1986 (27. évfolyam, 1-4. szám)

1986-05-01 / 2. szám

;h

egymással-; a győztessel, aki pihegve a sikon marad, majd elbánik ő.Nem talányokról beszélünk, hiszen mindenki tudja, hogy Amerikáról és a Szovjetunióról van szó. Atomkorszakban élünk, tehát mindkettő joggal tart a következményektől, amely a leszámolást késlelteti ugyan, de ki nem zárja.Mindkét országban vannak akik félnek e kétélű fegyvertől; ezek azonban csupán a országokban hallathatják a hangúkat és tüntethetnek. A Szovjetben ezek az ele-»» mek szóhoz se juthatnak. A Szovjet,-amelynek egyébként sincsenek skrupulusai, tisztában van azzal, hogy a leszámolás és győzelem az atombomba bevetése nélkül is lehetséges, mert az semmi más, mint idegeg és önuralom kérdése. Nem szükséges ledobni az atombombát, elég, ha a biztos előny tudatában az egyik fenyegetőzik s ekkor válik majd el, melyik oldal idegei erősebbek.Sajnos, a szabad világot jelenleg képviselő u.n. demokratikus országok,-éppen természetüknél fogva,-idegek dolgában elég gyengén vannak elbocsájtva. A "Szabadság” u.i. minden lehetőséget megad ellenfeleinek ahhoz, hogy őt-magát leteritsék. A szabad országokban béke mellett, fegyverkezés ellen szabadon tüntethet a jóhiszemű,a beijedt, a gyenge idegzetű, a társutas és a szovjetbérenc. A Szovjetben ezzel szemben háború ellen csak úgy lehet tüntetni, ha azzal a Szovjet ellenfeleit veszik célba s azokat a béke ellenségeinek állitják be; mert azt a Szovjetben mindenki hiszi és vallja, hogy az ő országuk békét akar s háborús uszitók csak is a túloldalon léteznek. Az összeredmény tehát az, hogy mig a békepropaganda a szovjetpolgárok ellenszenvét a szabad világ ellen gyűlöletté fokozza, addig a szabad országokban megfélemlíti a népet, aláássa a morált; bátorságuk a nadrágjukba szállván azt vallják,hogy inkább éljenek vörösként, semmint meghaljanak. Az eszükbe se jut, hogy a fordítottja is lehetséges!Sajnos, az 19^5 óta lezajlott világesemények azt bizonyítják, hogy az idegek versenyében a szabad világ népei könnyen alulmaradhatnak. Azóta a Szovjet Euráziában, Afrikában tért nyert s legjobb utón halad, hogy ezt Közép és Délámerikában is elérje. Kubában rég megvetette a lábát s jelenleg ezen dolgozik Nikaraguában is. Amerika ezzel szemben csupán Dél-Koreát volt képes megtartani,

I haUl A BOLSEVIZMUSRA !! I

no meg a piciny Granada szigetét, az utolsó pillanatban. Mindezekből az air rikai politika irányitói okulni vagy nem tudnak, vagy nem is akarnak. Legu tolsó példa erre, a Contrak számára a dandó segély leszavazása; még most se hiszik, hogy itt, az orrunk előtt nem babra megy a játék. Az egyirányú hirk lés által kézbentartott amerikai törne sajnos mindezideig képtelenek arra,ho a rideg valóságra rádöbbenjenek s úgy ez áll hivatott vezetőikre is,akik tö ségükben ellene Vannak mindannak, ami az országot a Szovjet ellenében erősi hetné.A béketüntetők, holdkorosok, ha nos idióták^ társutasok tehát mindé képpbn jó munkát végeztek legalább is a látszat szerint. Adja a Mindenható, hogy ezt a küzdelmet a szabad világ n pei birják jobban idegekkel, mint a Szovjet! ! ! -Mécs László legszebb _ versei Szeleczky Zita— ___________előadásábar

Egy emberélet alatt gyakran világok sülylyednek el, nemcsak hatalmi, de szellemvilágok is : így merült el hajszás, tagadó korunkban minden idők legtisztább lelkű magyar költője, Mécs László költészete. Forrón szeretett hazájában temette el először erőszakkal egy idegen rend kényszere, míg mi hontalanul a nagy világkavargásban lassan csak elfeledtük.

Ebből a feledésből ébreszt fel Szeleczky Zita bársonymeleg hangja a világgá küldött, kazettába zárt hangszalagokról. Döbbenetesen szép ébredés ez. A magyar szavak szépségét hűséggel őrző művésznő hangja és egyénisége úgy illik Mécs László dalba írt szavaihoz, mint tiszta csermelyhez a lágy csobogás. Kristályként fénylő lélekvilág tárul fel oly megrázó szépséggel, hogy a felivott

mondanivalók gyönyörűsége után csak meaculpázhatunk, hogy is hagyhattuk ezt az áldottlelkü költőt elveszni életünkből? Most, amikor annyi szenny kering köröttünk, hogy nincs hova fussunk egy korty tiszta vízért, veszni hagyjuk ezt az áldott örökséget.

Mert nem modern? Mert egész lényét bontja ki egy virág csodája, egy kanári halálán, mert anyja szerelmét, apja képét, húsból, vérből úgy rajzolja fel a legkékebb égre, hogy mindenen átvilágít az Isten mindenekben való jelenléte? Mert ölelkezve időzik a gyermeklelkek ártatlanságában és a magáét úgy tárja ki, hogy mindenkit befogadjon, hogy feloldódjon benne minden emberi vétek?

Sosem volt nagyobb szükségünk ártatlan-