A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1984 (25. évfolyam, 1-5. szám)
1984-12-01 / 5. szám
3 a viszonylagos jólét és szabadabb élet ellenére Kádár és munkatársai - hogy csak Aczél Györgyöt emlitsem - a felelősek. Másodsorban pedig Lékai bíborossal az élén a katolikus és protestáns püspökök,a különböző felekezetek vezetői a felelősek akik, hogy nyugodtan emészthessenek, lakájmódra szolgálják ki az atheista, marxista rendszert. De a magyarság tervszerű irtásáért a szabadföldi magyarság is felelős. Már régen létre kellett volna hoznia egy többmilliós alapot, amiből fizetni lehetne a magyar kérdést napirenden tartó nemzetközi sajtót; hathatósan lehetne támogatni az otthoni többgyerekes keresztény magyar családokat, s ezzel elősegíteni a természetes szaporulatot; támogatni lehetne anyagilag az elszakított területek mindenkitől elhagyott és üldözött magyarságát a túlélésben és igy tovább. Sajnos, - tisztelet a csekély kivételnek - ha a szabadföldön élő magyarok meggazdagodnak, vagy országos vezető szerephez jutnak, egyszerre elfelejtik, hogy magyarok. Pedig az Íratlan erkölcsi tör-TOMPA MIHÁLY: A GÓL'' HOZ Megenyhült a lég. vídul a halár. S te újra itt vagy, jó gólya-madár! - Az ócska fészket megigazgatod. Hogy olt kikölthesd pelyhes magzatod. Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak Csalárd napsugár és síró patak; Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet, Az élet fagyva van s megdermedett. Ne járj a mezőn, temető van ott; Ne menj a tóba, vértől áradott; Toronytetőkön nézvén nyughelyei: Tüzes üszőkbe léphetsz, úgy lehet. Házamról jobb ha elhurcolkodol, De melyiken tudsz fészket rakni, hol Kétségbesést ne hallanál alól S nem félhetnél az ég villámitól? Csak vissza, vissza! dél szigetje vár; Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár. Neked két hazát adott végzeted. Nekünk csak egy — volt! az is elveszett! Repülj, repülj! és délen valahol A bujdosókkal ha találkozol: Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk, Mint oldott kéve, széthull nemzetünk...! Sokra sír, sokra vak börtön borul. Kik élünk: járunk búsan, szótlanul; Van aki felké! és sírván, megven Új hont keresni túl a tengeren. vények szerint minden magyar, itt kinn is felelős, népének, nemzetének sorsáért, jővőéjért. Elég legyen csak az egyik Kaliforniában nemrég elhunyt 56-os "magyart" említeni, aki több mint egymillió dollárnyi vagyonát a helybeli kutyabarát egyesületre hagyta. így aztán a közel kétmilliónyi szabadföldi, nemzethü magyarnak méginkább kötelessége minden tőle telhetőt megtenni, hogy lefékezze megállítsa a kárpátmedencei magyarság tervszerű irtását, pusztítását. És már most fel kell készülnie adott esetben való tömeges hazatelepülésre az erkölcsileg megrendített mert ugyebár az alkoholizmus, a kábitószerélvezés, az öngyilkosság, nem is szólva a magzatgyilkolásról elsősorban erkölcsi kérdés - és a biologilag legyengíteti nemzettest felerősítésére. Különben, a sirt, hol nemzet süllyed el, népek veszik majd körül, de az emberek millióinak szemében nem gyászkönpy, hanem örömkönny fog ülni, hogy a pánszlávizmus évszázados álma: a kárpátmedencei magyarságnak, mint nemzetnek a sorsa beteljesült. ... Gsikménasági MAGYAROK! ÁLLÍTSÁTOK MÉLTÓ EMLÉKMŰVET A “SARLÓ-KALAPÁCS" -1945-56 - MÁRTÍRJAINAK. HUNGARIANS! ERECT a worthy MEMORIAL to the MARTYRS of the "hammer-sicle”-1945-56. A menyasszony meddőségért eped, Beszéld el, ah... ! hogy... gyalázat reánk! Testvért testvér, apát fiú elad... Szüle nem zokog holt magzat felett. Nem elég, hogy mint tölgy kivágatánk: Mégis, ne szóljon erről ajakad, A vén lelke örömmel eltelik, A kidüh fában őrlő szú lakik... Nehogy, ki távol sir e nemzeten. Hogy nem kell élni már sok ideig. Honfira, honfi ki vádaskodik. Megútálni is kénytelen legyen!
