A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1984 (25. évfolyam, 1-5. szám)
1984-09-01 / 4. szám
7 Marits László: MAGYARSÁGTUDAT KÜLÖNBÖZŐ MÓDON... 9 Az anyanyelv nem lehet kizárólagos s abszolút összekötő kapocs az olyan azához, amelyről csak beteges mazosizíussal alkothat pozitiv élménytudatot z igazi politikai emigráns. A magyar ;zó birtoklásából nem lehet mindig ma;yar életetikára következtetni. Vajon, LOgyan viszonylik ehhez a Magyarok Vi.ág. Szövetsége (M.V.Sz) által megnyerőit anyanyelvi mozgalom? Szántó cikkének eddig taglalt elszó.ásaiból már megkaptuk a választ. Az 9^5 óta berendezkedett rendszer az idején megszálló hatalom alantas ve'grehajtó :zerve, amely korlátozott önálló hatás:örrel bir. Ezek után feltehetjük a kérést: vajon ilyen körülmények között a budapesti rezsim hűen tükrözheti-e mind.zt, ami magyar, vagy csak magyar nyélén idegen érdekeket szolgálhat? Itt, e,en a tényén alapszik a magyar nemzeti ■migráció önálló, külön megalkotott atyanyelvi szemlélete. Szántó cikke eleén oly meghatóan megrajzolt nagyszülők, s-. az idegenben született unokák elidejenedésében kevesebb szerepet játszik a .V.Sz. által felettébb gyanúsan kihang;úlyozott anyanyelv, de annál többet a lemzetre rátelepedett idegen szellemiség 'alamint a szülők, hozzátartozók, bará;ok köréből származó, elsőkézből átörö:itett "negativ élményhalmaz" emlékei, indez bizony nem igen járul hozzá tevőegesen az emigráns ifjúság eszményithe;ő magyarságtudatához. Ennek pótlására született meg az "Sszíényi Haza". Az a Haza, amely nem ismer 'rianon-t, Yaltá-t, 5ó-os( eltiport szapadságliárcot, ismert A'VOs terrort semy :sengőfrászos e'jszakákat, deportálást, 'utószalagon gyártott kirakatpereket, :mbertelen börtönfógságckat, szadista alasztásokat! Az Eszményi Haza nem uj fo;alom, abban éltek és élnek máig is a :ettős járom alatt sinylődő magyar testőreink a Trianoni határokon kivül a soriniszta utódállamokban, ahol őslakos !&■ ;ükre mindenükből kiseíhmlzve legfeljebb ;urista- attrakcióként szerepelhetnek, letrecbe zártan, nemzetiségi gettóikban. A magyar nemzeti emigráció epúgy nem 'ekedt meg a múltban, mint ahogyan a diaszpórában elő zsidó nép sem rekedt meg abban. Ugyanazon jogon és hasonló etikával a "Szellemi Haza" képét csinosítva, fényezve épitjük a jövő Magyarországát, tudomásul véve, hogy nem veszett el az "Ezer Év", amelyre a kollaboráns és lakáj-rendszerek hideglelős lidércnyomásként nehezednek. Tudjuk azt is, hogy az "itt és most" élő nemzetnek túl kell élnie azt a nemzeti katasztrófát, ami Yalta-i örökségként neki is kijutott s ezért egyelőre elfogadható bármilyen kiút, amely a nemzethalálból kivezet. így a mai rendszer is elfogadható, amennyiben a magyar népi állomány fennmaradását a helyzetadta lehetőségek között biztosítja és az életet emberileg elviselhetővé teszi. Mindez azonban korántsem jogosítja fel a rendszert, sem a M.V.Sz-t vakmerő elbizakodottságra. Nem szeretjük, ha olyan benyomást akarnak kelteni itt Nugáton, mintha önálló politikával, szabad elhatározási akarattal és végrehajtói hatalommal rendelkeznének; ugyanakkor minden reálisan gondolkozni tudó fő, mind otthon, mind külföldön az ellenkezőjéről győződhet meg. A rendszer több rokonszenvre találhatna főleg itt Nyugaton, ha az adott helyzet által átruházott "részhatalonú’ birtoklá1- sával nem kérkedne, hanem azt a nemzet iránt érzett felelősség alázatával hozná kifejezésre. A "Szellemi Haza" fogalma nem szolgálhat pártpolitikai vagy időszakos szociológiái fogalmakat, de még kevésbbé idegen érdekeket és vele idegen szellemiséget! Távol a Kárpát-Medence adta földrajzi hazától minden hü magyar fiában él, épül, gyarapszik a nagy testvériség jegyében az időtlen, szabad, SZELLEMI HAZA,-OLYAN. AMELYNEK ARCULATÁT 1956 ban , EGY RÖVID LOBBANÁS FÉNYÉBEN MINDNYÁJAN MEGLÁTHATTUK... (Az Írónak az Ut és Gél-ban megjelent "Anyanyelvi Mozgalom, vagy Politikai Akció?!/cimü tanulmányából.)
