Kereszt és Kard Mozgalom Tájékoztatója, 1966 (8. évfolyam, 1. szám)

1966-05-01 / 1. szám

6. EGY HARCOS MAGYAR VEZETŐ ÜNNEPLÉSEI A napokban a posta levelet hozott. Mindennapi dolog, de ez a levél kitűnt a többi közül. Elolvasva meleg érzés futott át rajtam. Vasvári Zoltán kemény alakja jelenik meg előttem. Őt ünnepeljük, 20-ik é­­vét tölti az emigráció szolgálatában, ügy áll még most is a vártám, mint annak előtte a Don folyó mentén. Akkor is ellenséggel küzdve. Az ellenség nem változott, csak a hely és az idő. Akkor le kellett tennie a fegyvert, de nem üthették ki a kezéből egészen, mert a fegyver még ma is a kezében van, amellyel láthatólag küzdeni fog élete végéig, kitartással, hittel, elszántsággal, kemény kiál­lással. Legerősebb fegyvere ma is, hogy tántorithatatlanul megy azon a vona­lon, amelyikre még talán akadémikus korában állt rá. Nem alkuszik, szivósan ragaszkodik elveihez, kitart mellettük még akkor is, amikor élete veszélyben forog és kockáztatja családja létét. így küzd ő a magyarság jövőjéért, elti­port hazájáért és az ifjúságért. Sokan nem tudják felmérni ennek jelentősé­gét. Sokszor félreismerik. Barátai elhagyják, megtámadják. De ő küzd tovább­ra is, állva a vártán. Az ő lelki ereje nagysága nem mérhető össze a ma ki­csi percemberkéjével, aki küzd a mindennapi kenyérért, az előléptetésért, rangért vagy pénzért. Nem fél senkitől. Ő találta ki azt a jelmondatot, hogy "HALÁL A BOLSEVIZMTJSRA" . Ő ezt a jelmondatot mindenütt használja és alkalmazza a pinkek legnagyobb megrökönyödésére. Ez úgy hozzátartozik lényé­hez, mint katonához a fegyvere. Valljuk be őszintén melyikünk merte volna ezt ilyen nyiltan hangoztatni. Hallatlan nagy propagandát tud kifejteni ve­le. A gyáva lelkek megborzongnak. A barátai lebeszélik. Az ellenség megfe­nyegeti, de ő kitart rendületlenül a vártán. Ebben van az ő nagysága. Ebben emelkedik ő ki közülünk igen erősen. Ezt el kell ismernünk, és ezeket a ma­gas értékű emberi tulajdonságokat, a magyarság érdekében kifejtett munkájá­ban, átplántálja az ifjúságba, és ez talán a legnagyobb értékű tevékenysége. Meglátszik nevelésének nyoma keze közül kikerült cserké­szeken és a jelenleg vezetése alatt álló lövészeken. Öröm nézni ezeket a fiukat és lányokat. Sugárzik róluk a fegyelem, a határozottság, a biztos fellépés. Ő alapította a Szent Imre Ifjúsági Egyesületet, ő elgon­dolása volt, hogy otthont kell teremteni az ifjúságnak, nehogy a nagy város Forgatagában az értékes fiatal fiuk és lányok elkallódjanak. Ó volt az el­ső, aki New-Yorkban megindította a cserkészetet. Az ő lakásán nevelte belé­jük a cserkészet alap eszményét a tiz törvényt. Akik azóta kikerültek az é­­letbe, s e szerint is élnek. Ellenségei nem hagyták nyugton. Irigykedve és némi féle­lemmel és féltékenységgel figyelték működését. Majdhogy saját neveltjeit ellenségévé tették. A lövészek Egyesülete is az ö elgondolása volt. Kevés olyan amerikai ifjúsági mozgalom van, ahol a fegyelmet is gyakorolják kato­nai mintára. Az amerikai bölcs vezetőink tanulhatnának tőle. Kevesebben tépnék össze behívójukat. Szervezete több amerikai városban működik jó e­­redménnyel. Az kétségtelen, hogy vezetésére kellene bizni a mai kosfejü, lá­nyos kinézésű, pacifista lelkületű fiukat átnevelés végett. Vietnamban gyorsabban érnének el eredményt Westmorelandék. Mint minden, jó dualitásokkal rendelkező vezetőj mindig ki volt téve az ellenséges támadásoknak. Munkáját mindig feszült légkörben kellett végeznie. Védelemre vagy támadásra készen. De sokszor nem tudta el­kerülni az aljasok hátba támadásait. De ez nem kedvetlenitette el. Sőt meg­acélozta az erejét és annál nagyobb energiával küzdött a betörő ellenség el­len.... Más már régen abbahagyta volna a küzdelmet. Ezt a kiváló tulajdon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom