Képes Hét, 1930 (3. évfolyam, 1-7. szám - Prágai Magyar Hírlap március-novemberi melléklete)
1930-01-12 / 2. szám - Harsányi Zsolt: A vízözön nem legenda
a Föld tengervizeire gyakorolt vonzóereje is sokkalta erősebb lesz és az apály és dagály hihetetlen magasságokat és mélységeket fog elérni. Sőt a Földön levő vizek lassanként mind a gömbnek azon a vonalán fognak elhelyezkedni, mely a Holdhoz legközelebb lesz. így egy hatalmas világgyürü fog keletkezni a gömbön. A Föld vizeinek mai elosztása teljesen megváltozik és a Földet egv egyszerű óceángyürü fogja körülfogni. Ez az öv annál magasabbra fog csapni, minnél közelebb jut a Hold a Földhöz. De nemcsak a Hold gyakorol vonzóerőt a Föld vizeire, hanem a Föld is vonzóerőt gyakorol a Hold felületére, még pedig — sokkal hatalmasabb test lévén — sokkal nagyobb vonzóerőt. Ez a szörnyű vonzóerő könvnvedén fogja letépni a Hold iégburkolatának könnyen leszakítható részeit. A Hold több száz kilóméter mély jégpáncélja darabokra morzsolódva fogja követni a Föld hatalmas vonzóerejét és jégeső alakjában fog a Földre hullani. Ez a gigászi jégtömeg persze rendkívül hideget fog okozni a Földön. íme, — mondja Fischer, — megvan a jégkorszak magyarázata. Mikor a Földön a geológiai jégkorszak volt, mi előbbi Holdunk jégtartalma szakadt ránk. A Hold feloszlása azonban a jégkéreg leszakadása után is folytatódik. A Föld hatalmas vonzóereje a meztelen Hold magvából most kezdi letépni azt az agyagszerii talajanyagot, amely a Holdnak a mai tudományos álláspont szerint legfőbb alkotórésze és amely élénk vörös szinü, tehát a vérhez hasonló. Számolni kell továbbá még egy vonzóerővel: azzal, amelyet a Hold nemcsak a mi vizeinkre, hanem a Földnek szilárd alkotórészeire is gyakorol. A Föld szilárd masszáját persze nem tudja olyan könnyen maga felé szívni, mint a vizeket, de elég erővel vonzza ahhoz, hogy éltől az erőtől a Földön óriási földrengések támadjanak, akkorák, amilyeneket mi nem is ismerünk. Még tengeralatti lávakitöréseket is fel lehet tételezni ilyen szörnyű kozmikus erők elemi viharában. Nézzük ezek után, mi olvasható János evangélista Jelenéseinek könyvében. 3. • 5. És lőnek mennydörgések és villámlások és földindulás. 7. Az első angyal azért trombitála. és lön jégeső és tűz. vérrel elegy, és vették a földre: és a földnek harmadrésze megége és az élőfáknak harmadrésze megége, és minden zöldülő fű megége. 8. A második angyal is trombitált, és mint egy tűzzel égő nagy hegy vetették a tengerbe: és tengernek harmad része vérré lön. 10. A harmadik angyal is trombitált, és leesék az égről egy nagy csillag, égve mint a fáklya. 12. A negyedik angyal is trombitált és megvereték a napnak harmadrésze és a holdnak harmadrésze. és a csillagoknak harmadrésze: hogy meghomályosodiék azoknak harmadrésze. 11. 13. És lön abban az órában nagy földindulás, és a városnak tizedrésze elesék. 19. És lőnek villámlások és szózatok és mennydörgések. és földindulás és nagy jégeső. 16. 18. És lőnek zendülések és mennydörgések és villámlások és lön nagy földindulás, amilyen nem volt, mióta az emberek a földön vannak, ilyen földindulás, ilven nagy. 20. É« minden sziget elmulék és hegyek nem találatának többé. 21. És nagy jégeső, mint egv-egy tálentom, szállá az égből az emberekre; és káromlák az Istent , az emberek a jégeső csapásáért, mert annak csapása felette nagy. 18. 21. És egv erős angyal egv nagy malomkőhöz hasonló követ felvon és a tengerbe veté, ezt mondván: Ilyen módon nagy sebességgel vettetik el Babilon, ama nagy város, és többé meg nem találtatik. 21. 1. Ezután láték ui eget és ui földet, mert az első ég és az első föld elmúlt vala és a tenger többé nem vala. Fischer azokon felül, amiket vizözön-elméletéhől fentebb ismertettünk, még egvpár apró magyarázatot ad a Jelenések leirásához. Szerinte természetes, hogy a Jelenésekben trombitaszóról van szó. A Holdról hulló meteorok hatalmas zengő hangot adtak. Aki a harctéren volt és hallotta az ágyúgolyók hangját, annak nem kell magvarázni. Hogy az éghői lánguló csillag esett, az is természetes. A Hold egyes talahészei, mikor a Földre zuhantak, a Föld°t körnvező légrétegen törtek keresztül és a levegő horzsolása következtében mint lángoló és izzó tömegek hullottak a földre. A német tudós János összes versein végigvezeti ezt a tagadhatatlanul plauzibilis értelmezést. Különösen ott roppant érdekes a könwe. mikor azt a nézetét fejtegeti. hogy a János által említett Babilon pusztulása alatt annak az Atlantis nevű földrésznek az elsüllyedését kell érteni, amelv a történelem előtti időkben Délamerika és Afrika között feküdt, amelynek óriási kultúrája volt, amelynek művészeti emlékeit még most is meg lehet találni az Atlanti-óceán egy olvan nici szigetén is, amelyek kicsinysége kizárja, hogy ott. mint elszigetelt kis területen, valaha is olyan magas kultúra fejlődhetett volna. Ez a kis sziget az elsüllyedt Atlantisnak bizonyára legmagasabb hegycsúcsa volt, amelyet az óceán a nagy kataklizma alatt nem horitott el egészen. Ugyanilyen maradványai Atlantisnak az Azórok és a Kanáríszigetek. Plátó még sokat tud mesélni hagyományok alapján erről a mesés Atlantisról. Elmondja, hogy az elsüllyedt világban hallatlan nomnával éltek az emberek, az aranyat és ezüstöt olyan tömegben bányászták, hogy a nemes fémek értéke maidnem megszűnt, elefántcsordáik bő elefántcsonttal látták el öltét, a mi mai összes háziállatainkat ismerték, ismerték továbbá a szőlőt és a banánt. A banán általában sok fejtörést okozott a botanikusoknak. Az kétségtelen, hogy a banán ázsiai eredetű, onnan származott Afrikába. De hogyan származott Afrikából még IColombns előtt Délamerikáha? A Hörbigerleória most erre a botanikus kérdésre is megadia a választ. A banánt Atlantis vitte át Délamerikáha. Pláto különben mondja. hogy Atlantisban a kertészet kultúrája csodálatos fokra emelkedett. De még számtalan olvan közösséget találni afrikai nénművészeti motívumok és Peru motívumai között, hogy ezt a közösséget csak akkor tudtuk megmagyarázni, ha feltesszük, hogy valaha ott volt a két földrész között az azóta elsüllyedt Atlantis közvetítő koninense. Atlantis csodavilágát tehát egy régi Holdnak a Földre való zuhanása süllyesztette örökre a tenger színe alá. A mi mai kultúránknak is ez lesz a sorsa. Hörbiger már térkénét is raizolt pontos számítások alanián arról, bogv a mai Holdnak a Földre való hullásakor, mely földrészeket fog elborítani az uj özönvíz. A mi kis Magyarországunk Hörbiger szerint bizony a víz alá fog süllyedni. Szomorú. De kár a fejünket törni rajta. Hörbiger szerint is kell még egypár százezer esztendő ahhoz, hogy ez bekövetkezzék. Sok viz lefolyik még addig az összes égitestek összes folyóin,
