Képes Hét, 1930 (3. évfolyam, 1-7. szám - Prágai Magyar Hírlap március-novemberi melléklete)

1930-01-12 / 2. szám - Molnár Ferenc: A rossz házasélet lexikonja

I.

Társaságban. Egy hölgyismerősöm jön felém, akit rég nem láttam. Férje szorgalmas ember, vállalkozó, tisztességesen keres. Vesztemre ezt kérdezem a hölgytől:

— Hogy él?

A válasz:

— Megvallom önnek, boldogtalan vagyok. Az uram derék, tisztességes ember, én is derék asszonynak tartom magamat. És a házaséletünk mégis rossz. Alig beszélünk egymással. Vannak napok, hogy az uram mindössze tiz-tizenöt szót szól hozzám. Néha még annyit sem.

— És miféle tiz-tizenöt szó az?

A hölgy egy kicsit gondolkozik. Aztán ezt mondja:

—- A tegnapi estére például még vissza tudok emlékezni. Együtt mentünk vacsorázni. Egy hotel éttermébe. A hotel folyosóján plakátok voltak: hajóstársaságok és vasutak szines reklámképei. A férjem egy pillantást vetett a képekre és igy szólt: „Hova utazunk jövő nyáron?” Én ezt feleltem: „Ahová te akarod.” Aztán bementünk az étterembe, vacsoráztunk. A férjem egy fél óráig nem szólt egy szót sem. A közelünkben egy kis asztalnál egyedül ült egy igen elegáns ur, frakkban. Ez az ur többször rám nézett. A férjem ezt kérdezte: „Ki ez az ur?” Én azt feleltem: „Nem tudom.” Újabb fél óráig némák voltunk. Akkor én azt mondtam a férjemnek: „Fáradtnak látszol” ö igy szólt: „Lehetséges.” Aztán elmentünk a hotelből és mikor kiléptünk a kapun, férjem ezt mondta: „Szép idő van.” Erre én nem feleltem. Hazamentünk. íme, ez volt az egész beszélgetés köztünk, attól kezdve, hogy hazajött az irodából, egészen addig, amig lefeküdt aludni.

II.

Tehát egész beszélgetésük, pontosan, drámai formában feljegyezve:

1. Férj;

Hova utazunk jövő nyáron?

2. Feleség:

Ahová te akarod.

3. Férj:

Ki ez az ur?

4. Feleség:

Nem tudom.

x

5. Feleség:

Fáradtnak látszol.

6. Férj:

Lehetséges.

(Szünet.)

7. Férj:

Szép idő van.

III.

A nagy műnek, melynek eszméje ez alkalomból átvillant agyamon, ez lehetne a cime: A rossz házasélet nagy lexikonja. Miután sohse fogom megirni, mutatványt közlök belőle. A fent feljegyzett tipikus házassági párbeszéd például igy volna megfejtve ebben a nagy szótárban.

1. Hova utazunk jövö nyáron?

Ez, ha a férj kérdezi, a következőt jelenti. „Én egyet biztosan tudok: hogy nem oda utazunk jövő nyáron, ahova én szeretnék, hanem oda, ahova te szeretnél. Sőt már azt is tudom, hogy oda fogunk utazni, ahol én rosszul fogom érezni magamat, te pedig jól. Én szeretem nyáron a napot és a meleget, te pedig az árnyékot és a hűvöset. Tehát nem is mehetünk oly vidékre, ahol mind a ketten jól érezzük magunkat. Azt is tudom, hogy neked nem az a fontos, hogy én érezzem jól magamat, hanem az, hogy te érezd jól magadat. A te helyzeted könnyű, mert én némán szenvedek és te soha nem fogod megtudni, hogy én rosszul éreztem magamat. Ezt én mind elhallgatom előtted, mert ha ezt mind kimondanám, izgatott jelenet volna köztünk, te sírnál és én azt hinném, hogy gazember vagyok, aki a feleségét kínozza. De miután mégis kiváncsi vagyok arra, hogy jövő nyáron hol fogom nagyon rosszul érezni magamat, röviden csak enynyit mondok: hova utazunk jövő nyáron?“

2. Ahová

te akorod!

A feleségnek ez a válasza a következőket jelenti: „Én tudom, hogy te nem ott érzed magad jól, ahol én. Azt is tudom, hogy legjobban szeretnél egyedül nyaralni, és boldog volnál, ha az orvos nekem azt tanácsolná, hogy ezer méternél magasabb hegyre ne menjek és neked azt mondaná, hegy életedet veszélyezteted, ha száz méternél magasabban nyaralsz. De nekünk nincs ilyen szerencsénk, mert hála Istennek semmi bajunk nincs és az orvos minden évben azt mondja: „Menjenek nyaralni oda, ahová akarnak.“ Tehát mi együtt nyaralunk, még pedig valami hűvös helyen, amit te nem szeretsz. Te nem szólsz egy szót sem erről, de én tudom, hogy nyáron a meleget szereted. De én nem vagyok bolond a hőségben szenvedni miattad. A kérdésed teljesen fölösleges volt, miután tudod, hogy oda utazunk, ahová te nem akarsz utazni. Miután azonban tiz év óta mindig úgy csinálom, hogy addig kínozlak, amig ki nem mondod ama fürdőhely nevét, amelyet te utálsz, én pedig szeretek, — tehát nyugodj bele, hogy a jövő nyáron is úgy lesz, ahogy eddig volt: teveled fogom magamnak ajánltatni azt a fürdőhelyet, amelyet te utálsz, mert ezzel egész nyárra elnémitek nálad minden szemrehányást, bármilyen borzasztó roszszul fogod magad érezni. De ezt mind nem akarom neked elmondani, mert nem akarok veszekedést, tehát kérdésedre, hogy hova megyünk, röviden ezt felelem: „ahová te akarod!“

3. Ki

ez az úr?

A férjnek a vendéglőben feltett ezen kérdése ezt jelenti: „Engem részint jó nevelésem, részint fáradtságom tart vissza attól, hogy egy tányért vágjak ezen szemtelen ur fejéhez, aki már többször nézett rád hosszasabban és penetráns tekintetével félreérthetetlenül kifejezte, hogy nagyon örülne, ha te hajlandó volnál vele engem megcsalni. Te ezt a tekintetet épugy észrevetted és megértetted, mint én. Én tudom,

30

A ROSSZ II V

zasii.it LEXIKONJA