Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-11 / 32. szám - Wallace, G. H.: Kisértet a hajón
— Hogy uraságod talán tudni fogja... — Mit tudjak én? Hogy hová tűnt el a maga ura? En semmiesetre nem faltam föl. -—: A hangja idegesen csengett. Az inas az ajtóhoz hátrált és fáradhatatlanul bocsánatkérést mormolt. A virágasztalkánál állva maradt, Letérdelt és a szétlőtt váza darabjait fölszedte a szőnyegről. Épp föl akart emelkedni, amikor tekintete a kerevet alá esett. A kerevet alól egy férfiláb meredt elő-----------8. Az ügyész az előtte fekvő aktára egy téglalapot rajzolt. Ez egy háznak a képét jelentette. A téglákra öt kisebb és egy nagyobb négyszöget pingált. A nagy volt a kapu, a kisebbek az ablakok. Gondosan megrajzolta az ablakok keresztfáit, aztán a tetőt, végül a kéményt. Most a ceruza hegye vad tarantellában forgott a papiroson: a cilindert ormáju kéményből gomolygó ifüstoszlop szállt az ég ifeilé. Eredetileg az ügyész néhány fenyőfát is oda akart varázsolni a ház mellé, de közben belement a tájképrajzolásba.- Továbblapozott az aktákban és a köteg födelére művészi farkincával díszelgő L betűt igyekezett odarajzolni. ______ Edward Lane, akinek a vádiratát az ügyész oly megható szorgalommal illusztrálta, a bírósági emelvény előtt állott. A néhány hónapos vizsgálati fogság erősen megviselte, az elnök kérdéseire sápadt arccal, közönyösen felelt. Az elnök, egy idősebb, szikár férfi, kiugró pofacsontjaival mongol vadászra emlékeztetett. Nadrágtartón kívül övét is viselt. Nagyfokú pesszimizmus csalhatatlan jele. A Lane védelmiére fölhozottakból valóban egyetlen szót sem hitt el. A vádlottal ellenségesen bánt, gúnyos megjegyzésekkel szakította meg vallomását s minden szava egyenes kihívás volt. Lánc dacosan válaszolt a rosszindulatú kérdéseiké. —- Egy szóval, ön nem tudja, — állapította meg az elnök —■ miképp került a meggyilkolt Mr. Rasselyer- Brown hullája a dívány alá. — Sejtelmem sincs róla. — Hisz-e ön a gyermekmesékben szereplő gonosz manókban? Az esküdtek egyik része rendkívül ötletesnek találta az elnök ama megjegyzését, mely a hallgatóságban is nagy derültséget keltett. Leuthner kapitánytól, aki a közönség sorai közit ült, a „szellemes“ szarkazmus nem tudott mosolyt kicsikarni és változatlanul komoly maradt a néhány paddal előtte ülő Mrs. Rasselyer-Brown arca is. Lane a védőjére tekintett, aki intő pillantással könyörgött, hogy védence őrizze meg nyugalmát. A gyilkossággal vádolt 'tengerésztiszt megfékezte A párisi Szépművészeti Akadémia római mgydiját J offre szobrász nyerte el a „Nyár“ cimü relieffel.