Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-21 / 29. szám - Hašek, Jaroslav: Egy cápa tündöklése és halála

Felső kép: Prágában a magyar cigányok színes uniformisban muzsikálnak. Lakatos Jóska és zenekara a Lucernában. — Középen: Giller János dr. tartomány gyűlési képviselő és felesége Marienbadban. — Alsó kép: Európa legmodernebb jezsuita nevelőintézete, a kalksburgi internátus. A kiváló intézet ebédlője.

Ezt a cápát szörnyű és véres küzdelem után ágyúgolyóval lehetett csak megölni, akkor, midőn egy tengeralattjárót süllyesztett el, mely őt fel akarta robbantani. Két hónapon keresztül garázdálkodott az északi tengerben ez a szörnyeteg. Gyomrában Tráston kapitány, a dán király őfensége futárjának holttestét találták. Itt közöljük a legutóbbi áldozatok névsorát, akiket ez a tengeri szörnyeteg elnyelt.“

Itt hosszú névsor következett.

„Csak egy napig! Május 15-én d. u. 2 órától 7 óráig a „Polgári vendéglőben“. Belépődíj 30 krajcár, gyermekek felnőttek kíséretében csak a felét fizetik.“

Mi hárman nagyszerűen elláttuk a szükséges tennivalókat. A céllövősátor volt tulajdonosának sikerült az egyik plakátot oly Ízléses formában a templom falán elhelyezni, hogy az egyetlen hivő érzéseit sem szíthatta, sőt a templom szolgája még segédkezett is neki. Ugyanaz időiben én a városházára mentem, hogy a polgármestert személyesen hívjam meg. A délcsehországi demokraták hamisítatlan típusa volt a város feje. Mialatt erősen megszorította kezemet, igy szólt:

— Egy cápa? Én nagyon kedvelem a cápákat. És nem harap? Halott? No nézd csak, a dögjét! Természetes, az egész képviselőtestülettel meg fogok jelenni.

A papot és a csendőröket is meglátogattuk. Egy nyugalmazott tanár, aki még hátralévő napjait Rakonitzban töltötte, ebédre hívott meg magához s az egész idő alatt arról beszélt, hogy a tudomány semmiféle dogmához nem köti magát, mert tudatában van megismerései relatív voltának. Mégsem bántam meg, amiért a professzorhoz elmentem, mert egy lexikonra bukkantam nála, melyből értékes jegyzeteket készítettem magamnak a cápákról, a közönség előtt elmondandó e 1 ö a dás o mho z.

Délután két órakor annyi ember volt már a teremben, hogy egy almát sem lehetett volna a földre pottyantani. Az emelvényen állt a láda, benne a cápa. Az emberek oly megilletödéssel közeledtek a pódiumhoz, mintha a legszentebb relikviák lettek volna ráhelyezve. Én előbb egy lebilincselő előadásban ismertettem a cápák s általában a tengeri szörnyek életét. Aztán önkéntes adományokat gyűjtöttünk a szerencsétlenüljárt cápa kitömésének céljára.

A község elöljárósága négy órakor érkezett meg. A polgármester egy főúri gesztussal öt forintot nyújtott át nekünk.

Boldog idők voltak, pénzünk volt fölöslegben is. Mester a cápa hulláján keresztül egy özveggyel ismerkedett