Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-21 / 29. szám - Farkas Imre: Hubertus-bál

Jelenet Dolores Castello uj filmjéből, a „Noé bárkdjá“-ból. A kép mutatja, mily gigantikus munkára és költsé­gekre van szükség a modern filmek előállításánál. gói Hubert báró kezdte meg a táncot a Montbach-keringö dallamára a szép Salighizzi grófnővel, akinek édesanyja Borgóy báróné volt s aki karcsú alakjában és éjfekete sze­mében egyesitette a magyar és olasz faj minden büszke szépségét. És akkor lépett be óriási divatszemüvegével, galléros köpenyegével, félrecsuszott nyakkendőjével a te­rembe a tudós Árdánházy Miklós gróf Kovács Esztikével a karján. * Kovács Esztike volt az egyetlen polgári származású lány-a társaságban, tehát nehéz lett volna a helyzete még akkor is, ha nem lett volna olyan csinos, mint amilyen volt. Fehér patyolat ruhájában, tornyos, szőke hajkoronájával olyan fejedelmi jelenség volt, hogy a dámák egyszeribe el­húzódtak tőle. És mit volt mit tenni, az urak is. De leg­jobban és legtávolabb Miklós gróf húzódott el tőle. Az emeleten, az úgynevezett Milán-szobában akadt rá Borgóy Hubert. Egy miniatűr-könyv volt előtte, azt vizsgálgatta nagyitó üvegen keresztül. — Mit csinálsz?-— Kérlek -— a Metamorfózis Transsylvaniae en mini­atűré állítólag Apafimé tulajdona volt, tudod, Bornemissza Annáé, aki ősanyja volt az ángyunk sógorának... ha Anna fejedelemasszonyról van szó, mindég úgy érzem, hogy kö­telességeim vannak vele szemben. — Az lehet. De én úgy gondolom, hogy más hölggyel szemben is vannak bizonyos kötelességeid, de azokat fel­tűnően elhanyagolod. — Példának okáért -— kivel szemben? — Példának akáért •— azzal a hölggyel szemben, akit idehoztál. — Az izé ... a Kovács Esztikével szemben? •— Igen, a Kovács Esztikével szemben. — Mi történt? — Az történt, hogy lehetetlen idea volt tőled ezt a szegény kis lányt idehozni ebbe a gőgös társaságba... az anyja sir és haza akar menni. Miklós gróf öt lépést ugrott lefelé. Arra gondolt, hogy az öröm az óceán kis gyöngye. És hogy mire a földszintre ér, talán össze is törik ... Szerencsére nem tört össze. Ott ragyogott a göngy­­szem épen, fehéren, csak éppen, hogy a szemében csillogott egy másik gyöngyszem. Egy kisebb. — Miklós gróf. Kérem a karját. — Mi történt? — Haza akarunk menni. Azonnal... Miklós odahívta Burgói Hubert bárót. — Kérlek Hubert... itt egy kis tévedés történt. Tu­dod, hogy milyen szórakozott vagyok, mindig azt felejtem el megmondani, ami a legfontosabb. — Parancsolj. -—■ Kovács Eszter önagysága ugyanis az én menyasz­­szonyoim... Borgóy Hubert báró mélyet hajolt és megcsókolta a piruló lány liliom-kezét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom