Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-14 / 28. szám - Szerkesztői üzenetek
A gyermek borzasztóan meghatódott s azt kérdezte, hoigy ő is Így iszületett-e? A legtöbb anya biztosan meghátrálit volna e ikérdié”? előli, én azonban megfogtam a kezét, aiz ölembe ültettem is elmondtam neki a ®ziükségei»eket. — Igein, kisfiam ... Te is így születtél! ... A születésied előtt azonban, amíg nagyon .pici és nagyon gyenge voltál, anyulka hordott a szive, alatt. Ö védett, hogy megnőjj és megerősödj s az ő testéből kaptad a meleget isi... Mikor azután már elég nagy és erős voltál) arra, iliotgy külön, egyedül is élni tudj, anyuka a világra hozott... Sok szenvedéssel és könnyel, ami azért kell, hogy a mamák szeressék legjobban a gyermekeiket s hogy a gyermekek sohase felejtsék el, hogy mindent az anyukájuknak köszönhetnek. — De hogy ettem én akkor? — kérdezte a gyermek kerekrenyi'.t szemmel. Megfogtam a kezét, elvezettel n a fürdőszobába, egy gumicsövet ráerőltettem a mosdócsaipra, a másik végét pedig egy pohárba tettem s kissé megeresztettem a vizet. — Te akkor nem ehettél, de anyuka igy táplált, hogy éhen ne pusztulj, kicsim ... így voltál összekötve anyukával s őáltala kaptad a levegőt és az élelmet isi... Mikor visszementünk a szobába, a gyermek szeme, könnyben fiirdött... Nem szóltam, vártam, mi lesz? Leültünk ... — Anyu... — kezdte végre remegő hangon s az arcán végiggördült a könny — te olyan sokat tettél értem és olyan jó voltál hozzám, hogy ezt én soha, sohasem fogom neked meghálálni tudni... De Ígérem, hogy mindig jó leszek és mindig téged foglak legjobban szeretni a földön ... Többet nem beszéltünk a dologról... Az azonban megtörtént nagyon sokszor, hogy amikor nem is gondoltam rá, a gyemnek minden előzmény nélkül hozzám jött, az ölembe ült, nagy szeretettel, gyengédséggel megsiimogatott s csak úgy, félhangon súgta.: „Szegény ... szegény anyu ...“ Ma húszéves, de az Ígéretét nem felejtette el s én, bár lehet, ‘hogy tévedek, de minden gyengédsége mögött mindig ezt a hatéves korában lejátszódott jelenetet látom. Eddig tartott az orvos feleségének elbeszélése, amihez én még osak azt fűztem hozzá, hogy hasonló felvilágosítást nemcsak nem tartok károsnak, de végtelenül előnyösnek a gyermek lelki fejlődésére. Mert az a felvilágosit ás, amit ijgy, az értelmiéhez, a szivéhez, a leikéhez szólva szerez meg, nemcsak az édesanyja, hanem általában a női nem tiszteletét a végtelenre emeli benne s egyúttal elejét veszi annak a romboló hatásnak is, amelyet az iskolában nagyobb gyermekektől, az uccán, vagy a cselédektől előbb-utóbb feltétlenül szerez. Nagyon jó volna, ha ezeket a dolgokat az anyák komolyan megszívlelnék s ha résziben álszeméremről', részben kényelemszeretetből, vagy konzervativizmusból nem hagynák ennek a kérdésnek az elintézését a véletlenre. Számtalan példát láttam ugyanis, amikor a véletlen olyan durván és kegyetlenül intézte el az életnek ezt a legnagyobb és legtöbb komolyságra, figyelemre igényt tartható kérdését, hogy a gyermek hoszszu időre szinte bek betegedett a felfedezéséibe. ■Okosságot, intelligenciát s a kérdésnek nem a külső, de a belső .hatást szem előtt tartó megértését kérem, höllgyelim.. Ne arra gondoljanak a kérdés eilmagyarázásaikor, hogy a gyermek ezekben a dolgokban a külső fizikai cselekményt látja, mert hiszen fantáziája sincs annak az elképzelésére, hanem arra, hogy a lelki kapcsolatot, az önzetlenség, a szeretet kaipcsolaitát mélyítik és erősitik olyan mértékben ezeknek az eseményeknek a feltárásával, amely rengeteg esetleges bajnak, kisiklásnak, lelki depressziónak lehet a megakadályozója. Sokan azt mondják majd, minek az ilyen felivilágositás, mikor régen sem volt s mégis felnőttek lettek a gyermekekből'? Ez igaz... Azok lettek ... De el lehet-e dönteni, ki lehet-e számítani, hogy a sok minden közül, ami rossz volt a multiban, hány látszólagos apróság és nagy, komoly dolog lett volna jobban, ha az anyák ennek a kérdésnek az eldöntését nem bízták volna a véiletiier.re? Bozzay Margit. S /. E « K E S Z I » I Ü Z EVETEK. Balázs. Az átlagintelligencián felülálló, művészi érzékkel megáldott fiatal férfi írása. Kár, hogy akaratereje nem oly nagy, mint fantáziája. Szembetűnő humor iránti érzéke. Költekező. Apa és fia. 1. Univerzális műveltségű ember, türelmetlen természet, pontos és kötelességtudó. Életében valami nagy akadállyal küzdött meg, sikeresen bár, de a harc mély nyomokat hagyott lelkében. Emberszerető, bár filozófiája alapjában véve pesszimisztikus aláfestésii. — 2. A fiú írásából nyiltfejü, értelmes fiatalemberre lehet következtetni, akinek egész lelki életét a tanulás és tudás iránti vágy tölti ki. Művészi hajlamok is felfedezhetők benne. I. S., Beregszász. Beküldött kéziratait sajnálatunkra, nem tudjuk felhasználni s arra sem vállalkozhatunk, hogy írásait ’•őrizzük vagy visszaszármaztassuk. Csak oly kéziratokat küldünk vissza, melyekhez megcímzett és bérmentesített boriték van csatolva. K. H. olvasója. Verseiben határozott tehetség csillan fel, de kidolgozásuk túlságosan primitív. Sokat, nagyon sokat kell fejlődnie, amig közölhető költeményeket fog irni. Ida. Négy polgári iskolai osztállyal és egyéves kereskedelmivel nem veszik fel az abituriens-kurzusra, mert oda, mint az iskola neve is mutatja, középiskolai érettségi kell. A „Képes Hét“ 24-ik számában közölt keresztszórejtvény megfejtése: Vízszintes sorok: 1. Madagaskári uralkodó, 17. Arizona, 18. Illik, 19. Iter, 20. Péter apostol, 23. Argó, 24. Ybl, 26. Dno, 27. Er, 28. Ib, 30. Ars, 31. Aroma, 33. Eile, 35. Ae, 37. Elnéz, 39. Ráma, 40. Asmodi, 42. Rakat, 44. Fiatal, 46. Garde, 48. Osá, 50. RL, 51. Totalisateur, 55. Itn, 56. Aase, 58. Ep, 59. Ró, 60. Kim, 62. Ro, 63. Oratórium, 67. Tarok, 68. Cavaradossi, 71. Es, 73. Nb, 74. Irodalom, 75. Classica, 77. Atya, 78. Ogás, 81. Ince, 82. ír, 83. Soap, 84. Agrárius, 87. Ht, 88. Ul, 89. Zi, 90. Ta, 92. Rivális, 93. Itama, 94. Ostábla, 97. Ogá, 98. Aula, 100. Elavult, 102. Va, 104. LL, 105. Ség, 107. Áer, 109. Fa, 110. Ethika, 113. Eredj, 115. Révai féle ortográfia. Függőleges sorok: 1. Magyar-francia szótár, 2. Ar, 3. Diploma, 4. Azé, 5. Gotha, 6. Ane, 7. Sardes, 8. Rio, 9. Use, 10. Ultra, 11. Rio, 12. Akii, 13. Kia, 14. Otrantoi, 15. Degré, 16. Oroszlánok barlangja, 21. Lelkesít, 22. Polo, 25. Braila, 29. Bekerít, 32. Matte, 34. Ed, 36. Erre, 38. La, 40. Alterálva, 41. Iga, 43. Aduk, 45. Ao, 47. Atnu, 49. Stroncium, 52. Apadó, 53. Irós, 54. Sorsharag, 57. Savoya, 61. Mansetta, 63. Óra, 64. Tömöri, 65. II, 66. Melissa, 69. Artois, 70. Adaptál, 72. San, 76. Schiller, 79. Gavotte, 80. Silávir, 85. Grau, 86. Ui^91. Abafi, 95. Terv, 96. LNAF, 99. Ul, 101. Lel, 103. Akt, 105. Séf, 106. Édi, 108. Eé, 111. Hó, 112. Ao, 114. Rá. Felelős szerkesztő: Szvatkó Pál dr. Fő munkatárs: Márai Sándor. Kiadó: Tarján Ödön. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Praha II., Panská 12/III. — Nyomatott: Mercy Heinrich Fia nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: J. Charvát. A lap küldését a postaminisztérium a 216.729. VII. 1928. sz. alatt engedélyezte.