Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-20 / 3. szám - Babits Mihály: Ablaktalan ház

A teb szoranozasai. Felső kép: az oberhofi bobverseny győztesei. Alsó kép: W. Böckl, a gyorskorcsolyázás világbajnoka. fülehallatára könnyek között kért bocsánatot és tett fo­gadalmat, hogy ebben az életben soha többé nem fog al­kalmat szolgáltatni mások megbotránkoztatására. Elhangzott pedig ez a fogadalomtétel a balatoni strandon, tegnapelőtt délután. Dolgaim azóta visszaszólí­tottak a fővárosba. Ma, ebédidőtájt, egy nyaraló-ismerősöm keresett föl, aki éppen akkor jött meg a Balaton mellől. Fejcsóválva adta elő, mit müveit a tegnapi napon odalent János. Hozzátette, hogy legújabb csinyje komoly megütközést keltett az egész nyaralótelepen. Nem nyújtom... Az történt, hogy rajtakapták Já­nost, amint az egyik kabin hasadékán át két nagy leányt lesett. A két hajadon éppen vetkőzött odabent. Hátravágódtam a karosszékben, mint a szélütött. De­­hát mit is tehettem volna? Az a pont az már, melynél megáll az emberi ész ... Ablaktalan fiáz Verses riport — Irta: Babits Mifiáfg Ez az ablaktalan ház! Jövendő ház! álomház! Építik Amerikában. Húsz emelet! Harminc emelet! Háztömb, házváros, ház-sziget! S nem süt be soha a nap. De egyforma, bölcs, bőved, kellemes fényt szükség szerint és enyhén szűrve kap. S újrendszerü fényforrások öntik — pótolni az élő napot, a kintit — a violántúli sugarakat. Száz és száz előnye van! Soh’sincs benne léghuzam. Építkezésnek is olcsó. ( Puritán, nagysikú fal-ormok zárják ki a nedvet és kormot. Ottkünn az ucca egyre halálosabb, De bent alpesi lég a folyosókon s tengeri pára, s mesterséges ózon s hőt és hűvöst fokszámra mér a csap. S minek is az ucca már? Egy ilyen tömb egész vár. Megeszi a ház az uccát. Liftek, lépcsők, alagsor. És tömb a tömbbel összeforr, Ki se kell menni az ég alá. A paraszt gyúrja ottkünn még a földet kenyérré, — de mint megnőtt gyerek anyja emlejéről leválik, mi se csüggünk már az emlőn sokáig, s vegykonyha táplál a rög helyett. Fütyülünk a Földre, mint az Égre. Földalatti vasútak házból-házba siklanak: ki se kell menni a házból. Csillagot csak csöveken fogunk nézni üvegen, vakandokai az Űrnek. Az egész Föld egy nagy ház lesz. Ez az ablaktalan ház! óriási ház! csukott ház! Csukott kocsi, — mindegy a pálya. S visz, mint betónpáncélos léghajó, a kormányozhatatlan Földgolyó céltalay aeroplánja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom