Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-02 / 22. szám - E. V.: Salamoni itéletek - Nincs löbbé lárma! [ Nincs többé lárma!] - Kis Panteon - A jugoszláv királynő autózik
Salamoni ítéletek Salamon király bölcs Ítéletei ujabbban méltó követőkre találnak a bibliát szorgalmasan forgató amerikai bíráknál. — íme két eset, melyek kellően igazolják, hogy a bölcsesség összegezhető a civilizációval. John Mo Cabe nemrégiben azzal a váddal került Eilperin newyorki biró elé, hogy testileg megfenyíti feleségét. Tudvalevő, hogy az amerikai törvény mindenképpen kedvez a nőknek és John Mc Cabe bűnét fogházzal biinhödte volna meg. Soká figyelgette a biró a vádlottat, aztán az asszonyra pillantott, aki terhelőén vallott ura ellen. — Mc Cabe, megbüntetem magát olyképpen, hogy hat hónapon át minden reggel köteles a feleségét megcsókolni. A mai csókot pedig most azonnal meg kell adnia. Ha pedig a felesége azt fogja jelenteni, hogy nem tartja be a törvényes ítélet rendelkezését, hat hónapig ráér a börtönben elmélkedni arról, hogy bánik a tisztességes férj az asszonyával, — igy szólott a bölcs biró és Mc Cabe boldogan megcsókolta megelégedett feleségét, akivel karonfogva elhagyta a bíróságot. Arról sajnos a krónika nem tud beszélni, mi történik majd a hat hó elmúltával. Elvégre azonban az előretekintő bölcsességnek is vannak határai. # Csavargás miatt Crehen biró elé kerül egy borzashaju, borotválatlan csavargó. Az ember elnézésért rimánkodik. Ha futni hagyják, azonnal munkát indul keresni. Most is csak azért csavargott, mert nem volt egy piculája sem és elijesztő külseje miatt nem talált munkát. Védekezését két hallgató mulatságosnak találta és hangosan nevetni kezdett, A biró szigorúan rájuk pillant és ítél: — Ha magukat ez mulattatja, akkor meg is fogják adni a mulatság árát. Elitélem magukat a bíróság tekintélyének becsmérléséért fejenként 25 cent megfizetésére. így szólott a biró és a fél dollárt átadta a csavargónak azzal a megjegyzéssel, hogy hozza rendbe ábrázatát és menjen munkát keresni. E. V. Nincs löbbé lárma! Theremin zsebben hordható „hang* ellenzőt** talált fel León Theremin, az étermuzsika feltalálója, vagy ahogy Amerika máris elnevezte, az „Orosz Edison1' érdekes találmányon dolgozik, amely már a befejezéshez közeledik és amely talán rövidesen az ideges emberiség egyik legnagyobb áldásává válik. Theremin egy kis „bűvös“ kazettát talált fel, amelyet ha valaki a zsebébe tesz, ágyudörgés közepette is siri csendet érez maga körül. Egy ilyen készülékkel felszerelve mindenki hidegvérrel járhatna a nagyvárosok pokoli lármájában és ha otthon álomra hajtaná a fejét, nem a szomszéd, de húsz szomszédnak a falon áthallatszó lármája sem tudna áthallatszani hozzá. Theremin kis doboza minden hangot elnyel, mielőtt az az illető idegeit elérné. A Thereminovox az elektromágneses hullámokat használja fel a hangok elnyelésére. Theremin nemrég szabadalmaztatott egy igen elmés betörőjelző készüléket, amelynek az a lényege, hogy a zárt szobába behatoló betörő testével zárja be azt az elektromágneses áramkört, amely a rendőrségen a betörőt jelző csengőt megszólaltatja. Thereminnak „bűvös“ hangellenzőjéért máris nagy összegeket ajánlottak fel. kis Panteon Mazzini Cavour volt az ész, az akta, a diplomácia, Garibaldi a kard, a népdal, a vörösing az olasz szabadságharcban. Mazzini a magas homlok, az égő szem, a géniusz. Ö volt az olasz szabadságharc filozófusa, aki a szabadságharcból vallást csinált. Minden nép vallását. Sorsa? Ma minden olasz városban terek és uccák az ő nevén. De mig élt, Cavour száműzi őt abból az Itáliából, amelynek uj térképe legelőször Mazzini lelkében rajzolódott ki, mint az emberiség szabadságának záloga. Mazzini beesett, papos, borotvált arcával, hosszú hajfürtjeivel csak angol álnév alatt (Mr. Brown) keringhetett az ő Itáliája határain. (Prófétáknak és kutyáknak tilos a bemenet.) És a nép? Megértette ezt a nagy intellektust? Igen és nem. Nem értette meg Mazzini könyveit, de megértette Mazzini nevét. Nem értette meg Mazzini Írásait, de megértette Mazzini szenvedéseit. Nem értette meg a szabadság intellektuális tartalmát, de megértette a szabadságot. És nem értette meg Mazzinit, de megértette, hogy Mazzinit meg kell érteni. André Gide Francia iró. Érdeklődési területe: szerelem, pénz, ifjúság, Nietzsche, négerek, versek, Dosztojevszki, angol nyelv, filozófia, muzsika, bűnök, jóság, lélek, megbocsátás, barátság, kritika, Shakespeare, arab fiuk. Foglalkozása: költő, kritikus, regényíró, essayista, dramaturg, műfordító, biografus, autobiografus, moralista, immoralista. André Gide: káosz. De micsoda káosz! Milyen gazdag, milyen opalizáló, milyen izgató, milyen ösztönző, milyen termékeny és milyen termékenyítő. Oeuvreje befejezetlen. Mindig újra kezdi, mindig elölről. Csupa indulás. És indítás! Azok közül való, akik nem magukban, de jövendő nemzedékekben élik ki magukat. Le nem zárt gondolataiból hány remekmű fog születni mások kezéből. Hány tanítványa lesz! Hány örököse! Sokasodni fog, mint tenger partján a fövény. Grouchy Az a francia tábornok, aki egy órát késett a Waterlooi ütközetben. Azt az egy órát, ami miatt ezt az ütközetet elvesztették. És mert Grouchy késett, tudjuk, hogy Napóleon Waterloot Grouchy miatt vesztette el. Viszont ha Grouchy nem késett volna, tudnók, hogy Napóleon Waterloot Napóleon miatt nyerte volna meg. J. P. Jacobsen A Niels Lhyne szerzője. Ez a legfinomabb, leglirikusabb dán elbeszélő, valamikor, a tizenkilencedik század nagy eseménye volt. Művészi eseménye, lírai eseménye, emberi eseménye. Ma? Harminc évvel utána, meghalt halhatatlansága is, amely éppen olyan tüdővészes volt, mint (sajnos) ő, Jacobsen — valamikor világesemény. Jacobsen ma — gyászkeretes névjegy a tizenkilencedik századból. H. G. Wells és a halhatatlanság. Hogy ez a nagy pamfletista ez a részletfizetéses próféta, aki egy könyvtárt irt össze a mások gondolataiból, halhatatlan lesz-e? Amíg él, föltétlenül. .Fülöp, macedóniai király. Nagy Sándor apja... És beszélhetett ellene Demosthenes, amit akart, ez az ember mégis oly okos volt, oly erélyes, hogy bátran elmondhatjuk róla: Macedóniai Fülöp, ha nem is egészében, de javarészében mégis örökölte zseniális fiának tehetségét. Lakatos László. R jugoszláo királynő autózik A belgrád—topolai országút mentén, Belgrádtól délre egy kis falu közelében, van a jugoszláv király egyik kastélya. A kastély közelében néhány nappal ezelőtt elegáns kis sportkocsi halad az országúton. A volán mellett egy szép hölgy ül. Néhány kilométernyire Topola előtt az automobilt feltartóztatta egy öregasszony. A hajlotthátu fehérhaju nénike megállt az országút közepén és integetett az autónak. Közben hangosan kiabált: —- Megállni! Megállni! — Mi történt? — kérdezte aggódva a volán mellett ülő hölgy. Inasa, aki mellette ült, rögtön leugrott az autóról. — Semmi sem történt, — mondta az öregasszony, — csak fáradt vagyok és nem tudok tovább menni. Reggel óta utón vagyok és Topola még messze van. Ha elviszel Topoláig a kocsidon, jól megfizetek érte. — Hát csak szállj be, — mondta mosolyogva az előkelő hölgy, — a fizetségről majd később beszélünk. Ezzel az öregasszony beült a hátsó ülésre az inas mellé. Rövidesen megérkeztek Topolára. Itt a hölgy megállította az autót és igy szólt az asszonynak: — Helyben vagyunk, kiszállhatsz! — Szép, szép, — válaszolta az öreg anyóka, kiszállt és elővett egy piszkos, rongyos, összecsomózott zsebkendőt. Kibogozta lassan a csomókat, pénzt vett elő és megkérdezte: — Mivel tartozom? — Ugyan, nem tartozol semmivel, Isten veled, — mondta az elegáns hölgy és tovább akart indulni. Az öreg parasztasszony nem ment bele a dologba: — Senkitől sem kívánok ingyen szívességet. Van nekem pénzem, megfizetek tisztességesen a szolgálataidért. A volán mellett jót nevetett az előkelő hölgy, az inas pedig kihajolt és odasugta az öregasszonynak:-— Hallgass anyóka, ez a királyné! Az öregasszonynak valósággal földbe gyökerezett a lába. Kiejtette a zsebéből a zsebkendőt és jajgatni kezdett: — Na most aztán szépen póruljártam. Ilyen szégyen még nem ért. Az autó akkor már továbbment. A volán mellett ülő hölgy valóban a jugoszláv királyné volt, aki szenvedélyes autóvezető.
