Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-02-24 / 8. szám - Tamási Áron: Sóvidéki társasjáték

Simon Bözsi legújabb párisi és nizzai képei. Az első a párisi szállodában készült, a másik Nizzába való megérkezése után.

Lukács ur serényen forgolódni kezdett s vizsgálta körül a horizontot.

— Hol jő? — kérdezte.

— Ahol az Isten akarja.

— Maga milyen vallásu. bácsi?

— Én szoknyás.

— Mert én unitárus vagyok — mondta a másik.

— A jó vallás, csak a pogány jobb.

— Hát az mért volna jobb? — tudakolta az ur.

—> Csak azért, mert annak egy istene sincs.

Mindebből úgy látta Lukács ur, hogy végre barátságosabb beszédre akadnak. Legalábbis bizalma felkelt s ahogy a következő faluba értek s egy szép tömött menyecske szembejött velők, hunyoritott s igy szólt:

— Jó volna közrevenni...

— Melyik felit választaná? — kérdezte a székely.

— Én a balt.

— Akkor éppen jó, mert én a jobbik felit szeretem.

— Nem sokat érne vele.

—> Én tudom, hogy sokat, mert annak titka van — hunyoritott a székely.

Lukács ur is tanulékony lett egybe.

— Mi a titka? — hajlott közelebb.

—- Annak az éppen — beszélte a sófalvi, — hogy a fehérnép az Istennek az az egyetlen teremtménye, amelyiknek a jobbik fele nem jobbról van, hanem egyebütt...

Ezt már nagyban helyeselte az urféle is. Sőt a faluvégéig egyet mulatott rajta. Itt azonban valami zajgó legényke-csapatot értek bé a szekérrel. A székely meg is olvasta őket s azt mondta:

— Tizenhárom.

— Elég volna egy házhoz — barátkozott a másik.

Az öreg azonban nem is hallotta talán. Gondolkozott újra. Majd az ostornyelet maga alá csiptette s dohányt vett elé, hogy szivart siritsen. Nyugodtan kivárta, amíg füstre kaphatott s akkor igy szólt:

— Melyik több, íám mondja meg: tizenhárom aszszony-é, vagy tizenhárom legényke?

— Tizenhárom asszony — felelte Lukács ur nyomatékkai.

A székely is ezt akarta mondani s azért egy kicsit ingerkedve kérdezte:

— S miért?

— Azért — felelt a hivatalbéli, — mert a tizenhárom asszony közül egy-kettő bizonyosan gyermeket is hordoz magában s én azokat is számítom.

— Kezd az esze megjönni — mondta magában a székely, de ha egyenesen belészakad, úgyis többet akart tudni.

— Én nem az mondanám — szólt némi fontolgatás után, — hanem azt. hogy tizenhárom legényke mégis több.

— Hogy magyarázza? — érdeklődött a nadrágos.

— Ezt az igazság magyarázza, mert né, számítsa csak a tizenhárom legénykének van tizenhárom teste s tizenhárom lelke, az összesen huszonhat. A tizenhárom asszonynak pedig van tizenhárom igazi teste, de csak egyetlen egy lelke.

— S az az egy melyiké a tizenhárom közül? — kérdezte Lukács ur.

— Az egyiké sem. hanem az ördögé — jelentette ki a székely.