Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-02-10 / 6. szám - Lakatos László: Kis földrajz - A démon
sütésétől tartottak az uj halál-masinával kapcsolatban. Templomi prédikátorok üzentek hadat az emberi „ész“ legújabb alkotásának, mely igy csaknem hitviták témájára avanzsált. De az orvosok nem voltak még egészen biztosak benne akkoriban, lehet-e embert ölni elktromos árammal. A kormányzót és a törvényhozó testületet az uj rendelet kibocsájtásakor az a gondolat vezérelte, hogy miután halálos Ítélet amúgy is csak javíthatatlanoknak látszó bünüzök felett hoznak elrettentő példaképpen, fölösleges és embertelen dolog a delikvenst a régi primitiv eszközökkel kínozni, mikor az egész kel lemetlen aktus úgyszólván másodpercek alatt elintézhető villanyáram segítségével. A villamos-szék legagilisabb propagá tora egy Brown nevű elektromérnök volt, akinek egyik nagy beszéde oly mély benyomást gyakorolt a törvényhozókra, hogy azonnal bizottságot küldtek ki az ügy tanulmányozására. \z ötlet kétségtelenül tetszetős volt s csupán az a kérdés várt még feleletre, vájjon tényleg alkalmas-e a váltóáram emberi életnek kioltására. — Egy újságíró meginterjúvolta erre vonatkozóan George Westinghouset, Brown legadázóbb ellenfelét, aki a következőket mondotta: — Természetes, hogy a váltóáram, ha elég erős, megöli az elitéltet. Viszont őrültség akkora erőt igénybevenni egyetlen ember megöléséhez. Ez ugyanoly szellemes, mintha egv dinamót ejtenének megfelelő magasságból a halálraítéltre, hogy széjiellapitsa. A kiküldött bizottság nagyban latolgatta az érveket és ellenérveket, midőn váratlan esemény adódott elő. Egy villanvtelepen több munkás érintkezésbe került a vezetékkel s hullák módiára felfordultak tőle. Harminchatéra múlva mégis sikerült őket egy orvosnak életre keltenie, azaz kiderült, hogy csak tetszhalottak voltak. Az ni eljárás ellenzői most már azt mondták: — Mi történik, ha a hatóságok a villamns-székben kivégzett bűnös testét kiarHáh- a roknns4<rnak s az az első orvossal falóleszte+i a gonns^te-vröi-^ Egészen világos tehát nem volt a dolog: ezért a rendelethez egv záradékot csaptak, melv szerint az elítélteket addig kell az áram hatásának kitenni, mig csak egv hatósági orvos a beállott halált nem konstatália. A törvény igy keresztülment s az állami fegyház igazgatója, bizonyos Austin Lathrop bízatott meg a feladattal, hogy az első villamos-széket fölszerelje. Az igazgató azonban vajmi keveset értett az elektromossághoz. Ezért pályázatot irt ki az uj kivégzési eszköz elkészítésére. Ekkor újból előlépett a törvény legvehemensebb helyeslője, Brown és 8160 dollárért hajlandónak mutatkozott a gépezetet az állam rendelkezésére bocsájtani. Ez abban az időben óriási összeg volt. Brown megkapta a megrendelést. Sokan azt állították, hogy a mérnököt a villamos-szék propagálásánál gyarló üzleti szemnontok vezették. Újabb akadály gördült azonban a masina üzembehelyezése elé. Brownak ugyanis egy dinamóra volt szükségé hozzá s dinamókat Amerikában akkoriban csak Westinghouse, a törvény kérlelhetetlen ellenfele gyártott, ö konzekvens maradt s megtagadta segítségét a gyilkos apparátus elkészítéséhez. Brown úgy segített magán, hogy egy harmadik személyt küldött Westinghousehez. Az ismeretlen exportcélokra kérte a dinamót s a gyár gyanútlanul ki is adta azt neki. A villamos-szék tehát végre megszületett. 1890 augusztus 5.-én ment végbe az első kivégzés. A delikvens William Kemmler, többszörös rablógyilkos volt. Legutóbb, mintegy másfélévvel ezelőtt Sacco és Vanzetti, két olasz munkás elektromos kivégzése keltett kínos szenzációt világszerte. A két olaszt labilis gyanuokok alapján gyilkosság címén halálra ítélték s az Ítélet kimondása után csak körülbelül hét esztendővel küldték a villamos-székbe. Az egész intellektuális világ megmozdult akkor, nemzeti és világnézeti különbség nélkül s kegyelmet kért az elitéltek számára. Minden számottevő név ott volt kegyelmi kérvényen, a pápától kezdve egész Bernhard Shawig. Minden csoport ott állott mögötte a fasisztáktól egész a kommunistákig. De mindez nem használt. Az amerikai igazságszolgáltatás presztízsét féltette s egy forró májusi hajnalon kivégeztette Saccot és Vanzettit. Ez is egy adat korunk kultúrtörténetéhez. (vd.) Kis földrajz Irta: Lakatos László ÁZSIA Titokzatos őshazánk, az emberiség, a bit, a kultúra bölcsője, minden élet, minden szentség, minden munka, minden harc eredője. Anyánk, akit megtagadtunk. Ázsia: Európa öle. Minden fehér ember őse Ázsia földjében van eltemetve. LONDON Nyolcmillió ember. Ha csak a névjegyeiket raknák egymásra, kikerülne belőle két Eiffel-torony. AUSZTRÁLIA Álföldrész. KAMCSATKA Jégcsap. POLINÉZIAI SZIGETEK Köldökzsinór Ázsia és Ausztrália közt. RAJNA 1400 kilométer hosszú kék romantika, amely az Alpesekben ered és az Északitengerbe ömlik. Rajna: folyó, amelyért harcolt Napoleon és amelyet megénekelt Heine. GOLFÁRAM Az Óceán ütőere. NAGY MAGYAR ALFÖLD Fehér kenyér. VEZÚV Hisztérika. SZÁSZORSZÁGI SVÁJC Plágium. CARARA1 MÁRVÁNYHEGYEK Michelangelo íróasztala. NÁPOLY Odaliszk. VELENCE Mint amikor az ember álmodik és tud ja, hogy álmodik. BÉCS Volt. RIVIÉRA Pamlag. RÓMA Éposz. DÁN FÉLSZIGET Európa nyaka. GENFI TÓ Rousseau. Voltaire és mennyi intellektuális emlék! Ez a tó olyan müveit, mintha egy svájci penzionátusban nevelték volna. SZICÍLIA A Dél. Olyan igazi, olyan forró, olyan déli Dél, hogy Szicília még akkor is Dél volna, ha véletlenül az Északi Sarkon feküdne. NEW YORK Tízmillió ember lakik benne. És menynyi él? Egy sem. KORZIKA Bölcső. SZENT ILONA Ravatal. AZOVI-TENGER Éppen mert olyan kicsi: nagyzási őrület. ELBA FOLYÓ Csupa unalom a hátán, ipartelep, villamos-müvek. Dolgozik reggeltől estig, forrástól a torkolatig. Ez a szorgalmas Elba a jó tanuló a folyók közt. PÁR IS Páris. R démon A „démon“ pszichológiájáról tartott most érdekes előadást Bécsben dr. Friedrich Moerchen, az ismert wiesbadeni ideg orvos. Arról a bizonyos raffinált és kegyetlen démon-típusról beszélt, amelyet az irodalomba Wedekind és Ewers vittek bele és amely az életben annyira ismert és olyan sok baj okozója. Moerchen szerint a démon jellemének alapvonása valami: „gyermeki-állati“ vonás. Szellemileg gyakran igen fejlettek ezek a nők, ellenben legtöbbször morál insanityben vagy valami kedélybetegségben szenvednek. Etikai fogalmaik zavartak, igen erős bennük a bűnözési hajlam. Ezek a démoni nők rendszerint tudatában vannak gyermekes, alacsonyrendü jellemüknek és ezért — gyakran igen tehetségesen — elpalástolják ezt. Éppen az teszi a démonokat olyan rendkívül veszélyessé, hogy kitűnő színjátszó tehetségük van és bájukkal még az orvosokat is tévedésbe ejtik. Csak nagyon kevés az olyan éles kritikáju ember, aki átlát a szitájukon és megismeri egyéniségük lényegét. Rendszerint nők azok, akik az ilyen démonokat tisztán és tárgyilagosan tudják megítélni. Ezek a lelki beteg nők —- Moerchen szerint — közveszélyesebbek, mint a dühöngő elmebetegek. A démon legerősebb fegyvere a „pseudológia phantastica“ az elragadó, lenyűgöző, megtévesztő beszélőkészség. Olyan tökéletesen tévedésbe tud ejteni min
