Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-22 / 51. szám - Divat
panaszkodni. Zsebéből a rádióműsor néz ki s ez figyelmeztet arra, hogy kirobanjon a földvezetéket lekontrollálni a fürdőszobába, ahol éppen Malvin néni mossa le magáról az ut porát. A Korrektor azért él, hogy korrigáljon. Ha te görögszakos voltál, — mondja a házikisasszonynak — akkor tudhatnád, hogy nem „hipermodern“, hanem „hüpermodern“. Chopin az lengyel volt, tehát nem Sopen, hanem Kopin. H. G. Wells? Ha-haha! És — Dzsi Wells! Atomnyi? Ez szerinted, nemde, azt akarja jelenteni, hogy legkisebb? Hát kérlek, Rutheford szerint az atom is bontható, még pedig . . . A Sportőrült csak kékszinü újságokat olvas és hétfőn jár pedikűrhöz, mert vasárnap este tönkrenyomják a lábát a sportplakát előtt, ahol a rejtélyes számok és nullák egymáshoz való viszonylatától nemzetek sorsa függ. Rendszerint innen van a húszon s néha melanchólikusan sóhajt fel: „hej, barátom, a Slózi idejében az ilyesmi kizárt ügy volt“. Weismüllerről mond vicceket, Tunneytől mutat dedikált fotográfiát s nyáron apai örökségét az angolparti kecskére költi, akit órákra kibérel és vérbenforgó szemekkel percenként vadul nekirohan. Ősz édesanyját figyelmezteti, hogy a sport jobban használ az idegeknek, mint a bróm s húgának azt ajánlja, hogy tenniszezzen, ha férjhez akar menni, mert a Lenglennek is csak úgy sikerült. Kisöccsének igy magyaráz: „a föld olyan, mint egy focilabda . . .“ A Szabadszellem hive a pajtásházasságnak, a válás megkönnyítésének, megboldogult Zubkovnénak s a gátlások nélküli életnek. Garconne-lányoktól kér kölcsön pénzt „barátomnak tekintelek“ felkiáltással. Vasárnap délelőtt a Bástya-sétányon illő távolságban sétál imádottja mellett, aki az idén végzett az Angolkisasszonyoknál s délután együtt rajonganak a Nagymamáért a Nemzetiben. A mamás fiú. Hozzáértők szerint ez a legveszélyesebb. Ártatlan kék szeme van és csuklójára csatolt aranyláncon egy medaillonban mamája fényképét őrzi. Varázsa főleg derék, jó kislányokat vonz, mert az a hire, hogy imádja édesanyját és a legjobb gyerek. Derék kislányt cukrászdába viszi s mikor a kislány hosszú, remegő válogatás után végre kiteszi a tányérra azt a három süteményt, amire évek óta spórol, Mamásfiu gyöngéden néz rá és igy szól: „Hogy lásd, mennyire szeretlek, ezt a három süteményt, amit a te kezed választott ki, ezt fogom hazavinni az édesanyámnak.“ Ő az, aki nem kisérhet haza, mert mamája izgul. Ő az, aki vasárnap nem ér rá, mert mamájával sakkozik. Ö az, aki a harmadik randevún már nem jelenik meg, mert mamája úgy értesült, hogy a lány rendetlen, kacér és raffinált. Végül feleségül vesz egy rendetlen, kacér és raffinált hölgyet, mert mamája úgy értesült, hogy sok pénze van. Mamájáról írták az összes anyósvicceket, a tudósok közül legutóbb Freud professzor foglalkozott személyével részletesen. * * * Hölgyeim és hölgyeim, kicsiny mintakollekció ez csupán. Sajnos, a vállalat legszebb darabját, cégünk reklámját, az Igazi Férfit nem tudom bemutatni. Legutóbb egy ponyvaregényben találkoztam vele, azóta nyoma veszett. Amig újra előkerül, addig válogassanak az ittlévők között, hölgyeim. Ismerjék meg őket, ha már ők olyan kitünően ismernek minket. Úgy ismernek minket, mint a tenyeremet. Mint ők az én tenyeremet, — ahogy Lakatos László mondaná. d -j r Brody Lili. DIVA t Japán, pizsama, muszlin és csipke alsónemű Mert fehérnemű már régen nincsen... Valami habkönnyű, leheletfinom, súlytalan, kis női tenyérben is elférő lengeség van, amelyen átüt a bőr rózsaszíne s amelyet ha dédanyáink megpillantanának, vagy nem tudnák, mire való, vagy ha tudnák, szégyenlősen elrejtenék a tekintetüket. Pedig nem volna igazuk, mert a mai alsón emü, különösen a közönséges használatra szánt, künnyüségénél és lengésénél, anyagának kevés voltánál, szabásának, tisztíthatóságának könnyűségénél fogva kimondottan a dolgozó középosztály számára való. Ez az alsónemü, amelyet rendesen pár ajour, vagy kis hímzés diszit, este, a napi munka vagy hivatal után is könnyű szerrel kimosható s reggel a hivatalba menés előtt kivasalható. Hogy ezek mellett az egyszerű, kenyérkeresetre, rendes háztartási használatra szánt alsónemüek mellett a középosztály dolgozó, vagy háziasszonya igényel díszesebbet is, más anyagút is a nagyobb törtettek alá, az egészen természetes. Látszólag talán pazarlásként hatnak ezek a muszlinból, csipkéből, lavableból összeállított lengeségek, ha azonban kitűnik, hogy ezekből a többség csak 2-—3 darabbal rendelkezik, mindjárt helyreáll az egyensúly dédanyáink 48 darab kézzel hímzett rumburgi inge és a mostani nő össze-vissza ha két tucatból álló alsóriemüje között. A legújabb alsónemüanyag a színes, nyári lavable után a muszlin, amely mindig nagyon dúsan van csipkézve, s amelyben a csipke mindig erősen ekrüszinü. Ezek az alsónemüek, a felsőruha szabása szerint (különösen ha csipkeruha alá viselik őket), mindig dús glokniba szabottak. Anyaguk a lengeség ellenére is nagyon tartós, csipkéjük mindig finom, s igy gondos kezelés mellett hosszú ideig viselhetők. Párisban, miután a fekete, különösen az esti használatra mindig nagyobb teret hódit, divatba hozták a fekete alsónemüt is, fekete, arany, ezüst vagy ekrü csipkediszszel. Az esti alsónemü a mély hátdekoltsága miatt, hátul rendesen egészen nyitott s első részét gyöngypánt vagy egészen vékony láncocska köti a hátsó derékrészhez. Az erősen meghosszabbodott ruhákhoz természetesen az alsónemü is meghosszabbodott, elől jóval a térd alá került s hátul a ruha szabása szerint a vádlira jött. Nagyon szépek a pongyolaszerüen ható s a nyaknál csipkekendővel díszített hosszú, bőujju hálóingek is, amelyeknek öve a mell alatt, a csípőn vagy a derékvonalon viselhető s amelyek nagyszerűen hatnak nansukból vagy habselyemből is. Ez a cserélhető öv, ha hinni lehet a divat jóslásnak, már előhírnöke a direktoirszabásnak, amellyel Páris szabói most olyan nagyon kísérleteznek. • A pizsama, amelyet eleinte csak egészen fiús szabásban, zsinórozással viseltek a nők, a mindinkább nőiesedő divat hatása alatt szintén lényegesen átalakult. A rövid vitézkötéses, férfifazónu kabátok eltűntek s helyüket elfoglalták a térdig érő, japán meg kínai szabású és motivumu kabátok, amelyek hurjtaszerüen vattázott vastag széleikkel, vagy tarka mintájú festéseikkel, vagy hímzéseikkel végtelenül bájosak, nőiesek és dekorativek. Ezek az uj pizsamakabátok mindig sötétebb színből (legszebb a fekete) és mindig valamilyen fényes selyemből készülnek s csak bélésanyaguk színe egyezik az alattuk viselt nadrág és ujjas vagy ujjatlan felsőrésszel. Végtelen bájos és praktikus dolog ezeknek a nadrágoknak a felsőrészekkel való összedolgozása, mert nyújtja az alakot s mert a felső díszes kabát nélkül is, különösen egy színes selyemövvel, nagyon jó hatásúak. Láttunk ebből a fajtából egy párisi modellt, amely narancssárga és fekete kreppszaténból készült s amelynél az egybedolgozott felsőrész hosszú, szintén eléggé bő ujjal és nadrágjának szárai fekete felhajtással voltak ellátva s amely egy széles, fekete nagy csokorba kötött övvel végtelenül bájossá és eredetivé tette viselőjét. Ugyanezt a modellt láttuk vörös- és fehérbársony összeállításban, vastag, berlinerpamutból való hímzéssel téli használatra is.
