Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-22 / 51. szám - Karakterbabák karaktere

KARAKTER BABÁK KARAK TERE Az ember szeretne élete végéig gyerek maradni. Ezért játszik sokszor merészen az élettel, a szivével, a szerelemmel, az asz­­szony a férfivel, a férfi az asszonnyal s ezért keres magának játékos, gyerekes han­gulatokat. Az embernek ez az öndégenerálása te­remtette meg a karakterbabákat. A karak­ternélküli ember szív és léleknélküli bá­bukat helyez az ölébe és megkívánja, hogy a fürészporral töltött babában legyen az, ami benne nincs, amit kiölt magából, vagy ki sem akart termelni: ka­raktere. És ebben a karakterben örömét leli. Ez jobban szórakozz tatja, mintha emberi fintorral találkozik, ez megmosolyogtatja, ez visszaringatja a gondolatát a ringó bölcső korába. Ez a karakter teli van hamiskás mosolygással, enyhe karrikaturájával annak, ami ki­veszett az emberekből: naiv kedéllyel és tiszta szemek gondolkodás­nélküli bámulásával. Ez elálmositja a morfiumos, kokainos álmokhoz szokott embert és mást ad, mint az élet álma. Simogatja a lelket, mint egy öreg édesanya keze és duruzsolva suttog mesét, amiből egyetlen szót sem ért a ma embere, de amit jól esik hallgatni: — Egyszer vol, hol nem volt, volt volt egyszer egy kisbáb, selyem, arany a haja, volt egyszer egy kis kutya, kutyafülü bubika, volt egy­szer egy más világ, csillagálmos holdvilág ... Ezt a csillagálmos holdvilágot hazudja vissza a gyerekéletből ön­magának a hazugságokhoz szokott ember.

Next

/
Oldalképek
Tartalom