Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-15 / 50. szám - Pesti korzók

PESTI KORZÓK ,,. .. eszembe jut a pesti korzó . . .“ éne­kelték valaha a lövészárokban katonáink az akkori divatos slágert és bizony nem egyszer könnybe lábadt a messzi Volhyniá­­ban, Szerbiában vagy Olaszföldön táborozó magyar fiuk szeme, ha Budapestre, a kor­zóra gondoltak. A „korzóra“ gondoltak valamennyien, ahol napos vasárnap délelőtökön oly jól esett maga feledkezetten megsétáltatni az uj nyári ruhát, vagy az éppen tegnap vásá­rolt felöltőt, kalapot. Ahol találkozni le­hetett ismerőssel, baráttal és főleg, sőt el­sősorban Ővele. (Nagy ,,Ö“-vel). A pesti korzóra gondolt minden pesti ka­tona, de nem ugyanarra a pesti korzóra. Mert több pesti korzó van, semmint első pillanatra gondolnánk. Budapest majdan megírandó biográfiájá­nak kétségtelenül fontos részét képezi a pesti korzókról szóló tanulmány, melyet ezennel van szerencsénk a „nyájas“ olvasó­nak tisztelettel átnyújtani. 1. A Dunakorzó a Ferenc József-rakpart­nak a Hungáriaszállótól a Ritzig terjedő része. Nyúlványai egyrészt a Petőfi-térig, másrészt a Lánchidig terjednek. Látogatói­nak 75 százaléka a Lipót- és a Belváros kies virányairól rándul a korzóra. Elvétve ugyan egyéb városrészek ős­lakossága is látható a pesti Duna­­korzón, de izeket a korzó törzsközönsé­ge kinézi maga közül. A dunaparti hote­lekben előforduló idegeneket viszont meg­nézi a közönség. A megnézéshez elegendő, angol pipa a szájban és lepedőujság a kéz­ben. Az újságot nem muszáj olvasni. A pi­pa és az ujságdolog azért nem biztos. A múltkor egy hamisítatlan angolos jelen­ségről kiderült, hogy a Bálvány-uccában la­kik már huszonkilenc éve. A késő esti órákban a Dunakorzó elveszti mondainségének felét. Ilyenkor erősen de­­mimondain lesz, némi romantikus mellék­­ízzel. A Dunakorzó legszebb látványossága a kivilágított Halászbástya és Citadella. Ezek viszont már Budán vannak. A Dunakorzóval párhuzamosan, földraj­zilag egészen közel van: 2. a váciuccai korzó, amelyet azonban valójában mérföldek választanak el a Du­­nakorzótól. A váciuccai korzó a Vörös­­marty-tértől az Eskü-utig terjed, főleg a Váci-ucca páratlan oldalán. Hogy a páros oldalt miért nem frekventálják annyira a sétálók, az örök titok marad. A Váci-uccában mindazok megtalálha­tók, akiket a Dunakorzón is látni. Csak­nem egyidőben. Hogy ezt hogy csinálják a korzó látogatói, annak megértésére tisztá­ban kellene lenni az olvasónak a kabbalisz­­tikus irodalom gyöngyeivel. A Váci-ucca közönségének másik része hétköznap délelőtt a komisiózó hölgyekből, vasárnap templomba igyekvő bakfisokból áll. A hölgyek és a bakfisok a főváros min­den kerületéből itt adnak randevút egy­másnak is — másnak is. A Váci-uccán újabban az autókorzó ho­nosodik meg, de csak hétköznap délben szép idő esetén. Mig a Váci-ucca és a Dunakorzó közön­sége nagyjából megegyező, addig: 3. a csirkekorzón egészen másfajta sétá­lókat találhat a szemlélő. A csirkekorzó a József-körúton van, a Baross-ucca és az üllői-ut között. Vasárnap kevésbé látogatott. Hétköznap délután hattól fél nyolcig a legforgalma­sabb. Ilyenkor érnek rá ugyanis leginkább a csirkekorzó látogatói; a diákok (közép- és főiskolások egyaránt), a hivatalnok-, diák-, varró- és egyéb mesterséget űző höl­gyek. A hölgyek életkora húsztól lefelé egészen tizenkettőig terjed. Innen a csirke­korzó elnevezés. Itt nem fontos az elegáncia, sőt adott esetben kellemetlen félreértésekre ad al­kalmat, amennyiben túl elegáns csibéket másnak néznek a korzózó ifjak és nem pró­bálkoznak velük megismerkedni. Akkor pe­dig az egész korzózás nem ér semmit. A csirkekorzón szabályos és megengedett do­log a „leszólitás“, a belügyminiszter ur ide­vonatkozó rendelkezésének ellenére is. Este fél nyolckor kiürül a csirkekorzó. A csirkék hazamennek — nagyobbára. Van azért olyan is, amelyik a negyed nyolckor kezdődő mozielőadásra tér be újonnan szerzett lovagjával, a környékbeli mozik valamelyikébe. A csirkekorzó pendantja az István-uton található meg, ez: 4. a csikágói korzó. Csirkék ide is jár­nak, de diákok helyett inkább kereskedő- és iparostanoncok frekventálják ezt a kor­zót az Aréna-uttól a Hernád-uccáig. A hadsereg, folyamőrség, rendőrtartalék, pénzügyőrség és egyéb egyenruhás alakula­tok tagjai is előszeretettel látogatják az István-uti korzót, nyolctól tízig, azaz va­csorafőzés befejezésétől kapuzárásig. Ed­dig van ugyanis ideje egypár szóra leruc­canni egy kis barátságos tereferére a kör­nyék háztartási alkalmazottjainak. A nagyobbszabásu tereferét azonban va­sárnap délután (mosogatás után) 5. a cselédkorzón intézik el a Márik meg a Juliskák. Cselédkorzó kettő is van Pesten. A ke­leti és nyugati pályaudvaroknál. Itt talál­koznak az egy faluból valók, itt szövődnek a szerelmek és itt esnek meg az összeve­­szések, éppen úgy, mint a Dunakorzón, vagy a Váci-uccán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom