Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-24 / 47. szám - Wallace, G. H.: Kisértet a hajón
Alfonz spanyol király egy szevilbai vadászaton pompás szarvast ejtett. röpítette a szoba közepére. A nagy pofont Edward Lane adta. Lane, mialatt a szellem hivatilan kollégájával a revolverért vívott, a titkos ajtó közelébe osont és ott lesállásba helyezkedett. Abban a pillanatban, amikor Rasselyer-Brown szelleme a titkos ajtón ki akart surranni, működésbe lépett és gondoskodott róla, hogy a szellem a tiszteletére rendezett szeánszról ne illanhasson el jutalom nélkül. Ez a balról átszolgáltatott fricska csöppet sem • étherikus, gázszeréi, ködnemü ábrázatra csattant, ellenkezőleg megállapítható volt, hogy a fantom szilárd testrészekből állt és húsból-vénből való ember volt. — Paul, vigyázz! — szaladt ki Alice torkán az ijedt figyelmeztetés. Leuthner ügyesen kikerülte Rasiselyer-Brown szúrását, mellyel a kisér.tet-ember ártalmatlanná akarta tenni. Megragadta ellenfele kezecsuklóját — az gáncsot vetett neki — a kapitány egész hosszában elterült a padlón. A többiek rávetették magukat Rasselyer-Brownra, aki egyenként rázta le magáról ellenfeleit. Emberfölötti erővel viaskodott. Crawent egy állcisapássial tette harcképtelenné — a második számú szellemnek, akiről a lámpa fénye mellett rögtön kitűnt, hogy a másodkapitánnyal azonos, abszolút sportszerűtlen módon belerúgott a gyomrába, úgy hogy az ájultan esett össze — Edward Lane fejére pedig székkel sújtott egyet. Dühtől tajtékozva vizslatott maga körül, kiutat keresett. Az Orient-expressz katasztrófája Jugoszláviában. A vonat a mélybe zuhant. A titkos ajtón át nem szökhetett ki, mert az előtt Mary állt őrt, kezében revolver, amit a földről vett föl. Ki a folyosóra! Kilökte az ajtót és kirontott. — Az ajtó elé állított matrózokat félrelökte. — Utána! — üvöltötte Leuthner kapitány. Leuthner nagynehezen föltápászkodott a padlóról és utánarohant a folyosóra. A két matrózzal üldözőbe vette a kisértetet. Rasselyer-Brownnak csak nagyon kis előnye volt ahhoz, hogy a számos titkos ajtó előtt, melyekről csak ö tudott, megállhasson — lóhalálában rohannia kellett tovább — üldözői a nyomában voltak. Most a gépház felé vezető egyenes hosszú folyosóra fordult be. 24. A kőszénraktár előtt két matróz tartózkodott. —- Tartsátok föl! — kiáltott rájuk Leuthner. Rasselyer-Brown kétségbeesetten tekintgetett maga körül. Két tűz közé került.------Háta mögött három — előtte két ellenfél. Nincsen kiút?! A kutyagyáros bőszen szorította össze a fogát, egy pillanatig számot vetett a helyzettel. Ellenségei elől egy személlyel gyengébbek, tehát erre — —Hisz még a kése a keze ügyében van... Közte és üldözői között egyre fogyott a távolság — már csak öt méter — előtte a két matróz — Bülow herceg sírja a Hamburg melletti Nienstaedten temetőjében, ahol a herceget felesége mellé temették. Láttára meghökkentek — összeszoritott ököllel támadtak rá — ö feléjük döfött. A döfés a matróz vállát érte. A másik azonban mellbevágta Rasselyer-Brownt, úgy hogy a kés kihullt a kezéből. — Lárma-----— Rasselyer-Brown előtt újra szabad az ut. A harántfolyosóra rohan. Mögötte most már négyen loholnak. A kiáltásokra itt is, ott is előtűnik egy-egy matróz, — az üldözök száma egyre nő -— már vagy hatan-nyolcán üldözik. Mint egy loholó falka a nyúl nyomában. — Utána! Leuthner kapitány előrontott és szaggatott hangon adta ki parancsait: — Négy ember maradjon el. Hárman kerüljék meg az étkezőt, a negyedik alarmirozza a legénységet! Rasselyer-Brown száguldott, mint egy rakéta-autó. Mi történt? Mögötte a lábdobogás gyengült. Hátrapillantott — üldözőinek fele tán csak nem adta föl az üldözést?
