Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-11-17 / 46. szám - Herczeg Ferenc: Üzlet - üzlet

Ilyen szigeteket építenek Európa és Amerika között az Atlanti óceánon, hogy ezek segítségével bonyolítsák le az óceáni repülőforgalmat.

azért, hogy lelketlen uzsorás hírébe keverje magát. Én pedig? Nagyur módjára éltem az ön pénzén, pozíciót és barátokat szereztem magamnak. Ha maholnap csődbe jutok is, rokonszenvvel és részvéttel fognak íróiam megemlékezni az emberek. „Gavallér volt!“ — ez tesz a sírfeliratom. Most már döntse el, kedves Rabinovich,

kettőnk

közül ki a könnyelmű ember és ki az üzleti tehetség?

— Ön elköltené a Dárius kincsét is! — szólt az öreg.

—• A Dárius kincsét igen, de a magamét nem! Ha én egyszer az ön vagyonával a hátam mögött politikai és közgazdasági pályára léphetek, akkor játszva megszerzem azt, amire szükségem van.

Rabinovichniak hirtelen eszébe jutott valami.

— De hiszen méltóságod azt mondta, hogy annak az urnák, a kérőnek, már mint önnek, ötszázezer koronája van értékpapírokban?

— Van is. Igaz, hogy a vagyon csak önnel szemben reális, de az mindegy.

— Nem értem.

— Tartozom önnek ötszázezer koronával, igen vagy nem?

— Sajnos, igen.

— Nos, ne mókázzunk tovább, Rabinovich

bácsi,

hanem konstatáljuk őszintén és becsületesen, hogy az a pénz elveszett. Nekem semmiféle kilátásom nincsen, hogy pénzhez jussak. Szó volt bizonyos társasági kombinációkról, de ezek nem voltak komolyak. Én legalább nem vettem komolyan. Mert nincs Európában olyan bolond apa, aki ideadná nekem a leányát. Mit gondol? Harminc esztendős se vagyok még és félmillió adósságot csináltam — ennek már a fele se tréfa! A leányoknak sem kellek, mert egyik siem fogja nekem elhinni, hogy nem vagyok partivadász. Az ön pénze tehát elveszett, ha meg nem menti azzal, (hogy nekem adja Rózát.

— Akkor megmentem?

— Bizonyára! Ha elveszem a leányát, ön nem dobta ki a pénzét az ablakon, hanem a vejének adta, előlegképpen a hozományra. Az esküvő napján letörlesztem az előleget, amennyiben felhatalmazom ön, hogy a váltóim értékét levonja a hozományból. Be kell látnia, hogy ez a házasság önre nézve fölötte előnyös. Ön nagy csomó váltót őriz a tárcájában. Ezek a váltók ma értéktelenek. Mihelyt azonban elveszem a gazdag Rabinovich leányát, ötszázezer koronát fognak érni. Ezer ördög!... és ön még habozik?

— Igazán nem tudom, hogyr mit tegyek...

A méltóságos ur Rabinovich elé lépett és feléje nyújtotta mind a két kezét.

— Nevezzen fiának és hívjon meg holnapra vacsorára.

Az öreg felkelt.

— Majd meglátom ... Majd gondolkozom ... Majd beszélek az asszonyokkal ■..

Azzal sietve távozott. Az (előszobába utánakiáltotta a méltóságos ur:

— Igaz! Ne felejtse el, hogy rendbe kell hozni a Faragó-féle dolgot! Tízezer korona miatt most már kár volna meghurcoltatnunk magunkat!