Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-10-13 / 41. szám - A költő és az éj (ford. Vozári Dezső)
KÉPES HÉT Előfizetési d i j, egész évre 1 40.—, félévre 72‘—, negyedévre 36’— Ke SZÉPIRODALMI HETILAP 11. évfolyam. 41. szám. Külföldre, egész évre 164—Ke félévre 85'—, negyedévre 45‘— Ke A költő és az éj Ismeretlen kínai költő verse Nagy fák alatt kinyújtva testemet a nyár tüze idáig el nem ér csak bámulom a felleg árnyait amint elhúznak a sötét egen. De jó, de szép, ha ily helyen pihen az ember, mert a szive felvidul. Nemes bort ittam és most érezem, a részegség hálójában vagyok. A hold legszebb fényében felragyog, langyos harmat hull le s az éjszaka néma, néma csak egy forrás dalol, valahol messze bambusznád susog. Kabátommal fiatal szél cicáz, selyemruhámba búvik csintalan. Boldog vagyok, mert elhagyott a vágy; szó meg nem mondja, mily boldog vagyok. (VOZÁRI DEZSŐ fordítása: Prága, 1929 október 13
